Mindvégig kitartva a magyarság ügye mellett: miről szól a Rákóczi-kiállítás?

A Magyar Országgyűlés a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, ennek apropóján készült el az a vándortárlat is, amelyet most Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Székely Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködéseként – Budapest és Kassa után – Csíkszeredában is meg lehet tekinteni. A Pro Patria et libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 című kiállítás tablóin a fejedelem életének, pályafutásának fontosabb mozzanatait ismerhetjük meg, azt, hogy hogyan vált a szabadságharc vezéregyéniségévé, majd legendás alakká az azt követő időszakban. Összefoglalót is találunk a szabadságharc eseményeiről, valamint arról, hogy hogyan illeszthetők be a magyarországi történések az Európában ebben az időben zajló háborúk sorozatába. Az események mellett egyes kiemelkedő katonai vezetők rövid életrajzát olvashatjuk, valamint bemutatják a kuruc és a labanc harcmodort, fegyverzetet, felszerelést. A kiállítás részeként egy kisfilmet is meg lehet tekinteni.

megőrizve Magyarország sajátos autonómiáját a Habsburg birodalmon belül – mutatott rá Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa.

„A kiállítás rendezési elve egyrészt egy tematikus felvonultatás: a szabadságharcnak a katonai történelme. Mivel hadtörténeti múzeum vagyunk, ezért nekünk ez az elsődleges profilunk, amit be kívánunk mutatni. Emellett természetesen Rákóczi Ferencnek az életét is részletesen kívántuk ismertetni, amennyire lehet a kiállítás terjedelmén belül, valamint a hadtörténeti vonatkozásokon belül különösen fegyverzet és harcmodorra, illetve a kuruc-labanc sajátosságokra is kitértünk.

„Számos népdal, dal származik ebből az időszakból, amelyeket mind a mai napig előszeretettel idézünk fel. Magának a tárogatónak a szerepe nagyon szépen ikonikussá emelkedik, számos legenda kapcsolódik magához a tárogatóhoz is, és ez szintén köthető Rákóczi korának, a Rákóczi-szabadságharcnak a hatásaihoz. Az irodalom, a költészet szintén, Mikes Kelemennek a halhatatlan írásai mindenképp, de Rákóczi Ferencnek a vallomásait és az emlékiratait is szükséges kiemelni. A szabadságharcnak, noha katonai eseményről beszélünk, nem csak katonai hatásai vannak, hanem bizonyos sokrétű, művészeti, képzőművészeti és kulturális hatása is” – emelte ki Szuromi Kristóf.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa úgy véli, Rákóczi Ferenc személye ma is példaértékű. „Rákóczi kereste a megoldást, a nemzetközi segítséget, megpróbált aktívan tevékenykedni, hogy a szabadságharc ügyét, a magyarság ügyét belevigyék a nemzetközi békerendszerbe, ami lezárta volna az európai konfliktusokat. És Rákóczi nem akart tágítani, még akkor sem, amikor a katonai helyzet abszolút kilátástalannak látszott. Ezt tekinthetjük makacsságnak is, de tekinthetjük egy reménynek, egy rendíthetetlen hitnek, ami mellett Rákóczi mindvégig kitartott.”

A kiállítást a tervek szerint Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják.