Nagyobb, monumentálisabb, grandiózusabb a 2021-ben megjelent első résznél a Dűne folytatása, ami immár teljes egészében feldogozza Frank Herbert legendás sci-fi klasszikusának első regényét, szépen megágyaz az esetleges folytatásnak is, de azért megvannak a maga hiányosságai is ha már olvastuk az alapjául szolgáló művet. Enyhén spoileres elemzés a Dűne: Második részről.
2024. március 04., 15:442024. március 04., 15:44
2024. március 06., 14:202024. március 06., 14:20
Fotó: Warner Bros. Pictures
Nagyobb, monumentálisabb, grandiózusabb a 2021-ben megjelent első résznél a Dűne folytatása, ami immár teljes egészében feldogozza Frank Herbert legendás sci-fi klasszikusának első regényét, szépen megágyaz az esetleges folytatásnak is, de azért megvannak a maga hiányosságai is ha már olvastuk az alapjául szolgáló művet. Enyhén spoileres elemzés a Dűne: Második részről.
2024. március 04., 15:442024. március 04., 15:44
2024. március 06., 14:202024. március 06., 14:20
Fotó: Warner Bros. Pictures
Végre láthattam a Dűne modernkori adaptációjának a második részét, nagyvásznon is megelevenedett előttem a klasszikus sci-fi története és karakterei, már boldogan halhatok meg – mondhatnám, ha az első Dűne-regény cselekményének második részét feldolgozó, minden téren grandiózus, nagybetűs mozi nem ágyazna meg egy újabb folytatásnak. Így most, a hivatalosan még be nem rendelt harmadik filmet is várnom kell, és

Brutális látvány- és hangzóorgia, szerelmeslevél a mozivászonhoz, egy olyan látványfilm, amilyen az Avatar óta nem volt a mozikban – ez a Dűne 2021-ben megjelent filmadaptációja. Nagyságához csak a megjelenésének nem mindennapi körülményei foghatóak.
Ha visszaemlékszünk a 2021 őszén megjelent első rész bemutatásának körülményeire (a Covid miatti korlátozások következtében a moziforgalmazás mellett párhuzamosan streamingen, az akkor még nálunk nem elérhető HBO Max felületén jelent meg), a premierje után nem volt nyilvánvaló, hogy elkészülhet-e a folytatás, hiszen a stúdió az első rész bevételi adataitól tette függővé azt, hogy a korábbi, látványos és emellett intelligens blockbustereket készítő Denis Villeneuve
A 165 millió dollárból készült első rész végül 433 millió dollárt termelt a mozipénztáraknál, ami bár a marketingköltségeket is hozzáadva nem térült meg vastagon, de ahhoz épp elég volt, hogy újabb 190 millió dollárt adjanak a kanadai direktornak, hogy elkészíthesse a grandiózusságában az első filmet is túlszárnyaló folytatást, a most bemutatott Dűne: Második részt.
Fotó: Warner Bros. Pictures
És milyen jó, hogy elkészülhetett ez a film! Legfőképp azért, mert nemcsak egy fél könyv adaptációjával maradtunk, hanem egy újabb nagyszabású moziélménnyel gazdagodtunk, ami
Fotó: Warner Bros. Pictures
Az első Dűne-film az Atreides-ház kelepcébe csalását és bukását járta körül az Arrakis bolygón, amint a történet antagonistái, a Harkonnenek a legfőbb hatalmat gyakorló császár hallgatólagos beleegyezésével merényletet visznek végbe a fűszer-bányászattal és -kereskedéssel frissen megbízott Leto Atreides ellen. Leto herceg ágyasa, Jessica és fiuk, Paul majdhogynem csodával határos módon menekülnek meg, majd az őket segítő biológus, a rájuk vadászó elit, császári hadsereg katonáinak (sardukarok) áldozatul eső Liet-Kynes tanácsára felkeresik az Arrakis bolygó őslakosait, a fremeneket, akik egy késpárbaj után beengedik maguk közé a saját harcosukat legyőző Pault és édesanyját.
A második film innen veszi fel a fonalat: Paulnak és anyjának bizonyítania kell, hogy méltóak a fremenek megelőlegezett bizalmára, emellett pedig
Fotó: Warner Bros. Pictures
A Dűne tulajdonképpen egy királydráma, ami történetesen sci-fi környezetben játszódik, de története valójában bármelyik korban időtálló lenne, hiszen a hatalom természetéről, a hitről, a tömegek irányíthatóságáról, a messiásvárásról és politikai machinációkról szól. Nem nehéz felfedezni a fremenek és az iszlám világ közötti párhuzamokat, az űrutazást lehetővé tevő fűszer pedig az olaj Dűne világbeli megfelelője, a császár pedig a mindenkori amerikai elnökként is aposztrofálható. Bár a könyvben a fremenek háborúját dzsihádnak nevezik,
Fotó: Warner Bros. Pictures
Paul és anyja ebbe a világba kerülnek bele, ám míg a fremenek hívő része Paulban a messiást látja (köztük a második részre igencsak lebutított, comic reliefként szolgáló Stilgar), a Chani által képviselt másik oldal már-már kineveti ezt a fanatizmust, és elutasítja a messiásváró „babonákat”. Jessica azonban meglátja ebben a lehetőséget, és az Élet Vizével kapott hatalom révén egyengetni kezdi Paul messianisztikus útját a könnyen befolyásolható fremenek között, míg Paul vonakodik elfogadni ezt, a számára elég kézenfekvő sorsot, mivel a látomásai azt mutatják, hogy
Fotó: Warner Bros. Pictures
Ebből az alaphelyzetből kiindulva Villeneuve monumentális képekkel és látványelemekkel hozza el ismét a nagyvászonra Arrakis végtelen homokdűnéit, ahol – mint kiderül –, milliók élnek anélkül, hogy az Atreides házat legyőző, és a fűszerkereskedelem fölötti uralmat visszavevő Harkonnenek tudnának róluk. Az időközben a hatalmas homokférget meglovagoló Paulon múlik tehát, hogy
Kapunk egy új antagonistát az első részben már bemutatott Harkonnen báró és a Dave Bautista által alakított Glossu Rabban mellé. Az Elvis bőrébe is belebújt Austin Butler formálja meg a történet egyik fontos főgonoszát, az első filmből kimaradt Feyd-Rauthát, aki szadista gladiátorként tesz a báró kedvére, aki Arrakis új urává teszi őt, a partizánharcokba belebukott Rabban helyére.
Fotó: Warner Bros. Pictures
A folytatás az első részhez hasonlóan látványban és hangzásban piszkosul erős, jóval grandiózusabb az elődjénél, a karakterépítésről azonban sajnos nem mondható el ugyanez. A hátborzongató Feyd-Rauthán kívül a többi mellékszereplő sajnos eléggé háttérbe szorul, kevés játékidőt kap, és bár a rendező a Dűne: Második rész promózása során elmondta, hogy ő nem a párbeszédek híve (hiszen ez szerinte inkább televíziós sajátosság, ami rossz hatással volt a filmiparra), ez mégsem indokolja például azt, hogy
Fotó: Warner Bros. Pictures
A legnagyobb csalódás a sokak által kritizált Zendaya Csanija, aki bár hangsúlyos szerepet kapott a mostani filmben, a játékidő nagyrészében egy durcás kislányt alakít, akinek ellenére van mindaz, amiben részt kell vennie. Csani szerepe, és a befejezés nagyban el is tér a könyv sztorijától, de Paul meg nem született húgának (Késes Szent Alia-nak) a történetszálát is megváltoztatta a rendező, így
Fotó: Warner Bros. Pictures
Sajnos a filmen az is látszik, hogy több jelenet is a vágóasztalon végezte – feltehetően a stúdió nyomására (ahogy az lenni szokott a hollywoodi produkcióknál) – így például nem is került bele a filmbe az egyik Harkonnen-mellékszerepre castingolt Tim Blake Nelson, de a regényben és az első filmben is fontos szerepet betöltő Thufir Hawat karakterét sem láthattuk viszont a folytatásban, hiszen a rendező a Harkonnenek szolgálatába állt mentát helyett inkább a Bene Gesserit női hatalmi rend ügyködéseire fektette a hangsúlyt. Emellett
Sebaj, talán majd láthatjuk ezeket is egy esetleges rendezői változatban (ha elég hangosan kérik a rajongók, ahogy tették ezt az Igazság Ligája Snyder Cut esetében).
Fotó: Warner Bros. Pictures
Mindezek ellenére a Dűne egy minden téren monumentális moziélmény, amiből az épp krízisállapotban levő szuperhősdömping és a sokadik bőrt lehúzó franchiseosítás miatt nem sok készül Hollywoodban mostanság. Természetesen a könyörtelen marketinggépezet és a második rész által termelt százmilliók pont a Dűnéből is ezt fogják csinálni (kisajtolva belőle az utolsó fillért is), ám
Jelenleg a még be nem rendelt harmadik film is nagyon messze van, hiszen a rendező következő projektje egy Kleopátra-mozi lesz, ugyanakkor ha minden a tervek szerint alakul, egy újabb nagyszabású sci-fi adaptációját, Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával-t készítheti el a közeljövőben, mielőtt ismét visszatérne Arrakisra, hogy tovább mesélje a vásznon Paul Atreides dicstelenül végződő történetét.
Várhatóan sokat fognak még kekeckedni a regény rajongói a Dűne-mozi folytatásával, a hibái ellenére nem érdemes leírni, hiszen végre minőségi kivitelezésben, nagyvásznon láthattuk, hogy milyen a homokférgek „meglovaglása”, illetve, hogy milyen léptékű az egyfajta „jó” Star Warsként is felfogható Dűne, és ezen belül is Arrakis világa.
Fotó: Warner Bros. Pictures
A film monumentalitását pedig csak fokozza Hans Zimmer újabb nagyívű soundtrackje, ami az első részhez hasonlóan
Ha eddig még nem tettük meg, a filmek farvizén érdemes Frank Herbert Dűne-regényeit is elolvasni, hiszen
Ha másra nem, legalább azt megtanulhatjuk ebből, a jelenünkre is reflektáló történetfolyamból, hogy a zsarnokság, a vallási fanatizmus, és különböző népcsoportok elnyomása, na meg a teljesen értelmetlen háborúskodás sosem célravezető, a hatalom pedig mindig korrumpálja azokat, akik nem tudják abbahagyni annak gyakorlását.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!