
Fotó: Liget-montázs
A felnőtté válás folyamata elkerülhetetlen. A életkorunk azonban nem jár automatikusan azzal, hogy felnőttek lettünk, sokan a késő huszas, akár harmincas éveikben érnek meg erre. Felmerül tehát a kérdés: mikor nem késő felnőni? Néhány filmet ajánlunk a témában.
2025. január 07., 18:022025. január 07., 18:02
A felnőtté válást a köztudatban gyakran a gyerekkorból a felnőttkorba való átlépésként tartják számon, azonban ez sokszor később jön el, ami sokkal inkább a helyünk megtalálásáról szól a világban. A filmipar többször is feldolgozta a felnőttkori felnövés témáját, a küzdelmet, amit a késői érés során élnek át az érintettek. Ezek a filmek a különböző élettörténetekkel megmutatják, hogy a felnőtté válást így is, úgy is megérzi az ember, azonban minél később érkezik, annál több nehézséggel jár. Íme néhány film a teljesség igénye nélkül, amelyek a felnőtté válásról szólnak, annak ellenére, hogy felnőttekkel történik meg a nagy változás.
• Videó: Austin Film Society
A Buffalo‘66, avagy a megbokrosodott teendők Vincent Gallo rendezésében 1998-ban debütált a mozikban. A film középpontjában egy Billy Brown nevű börtöntöltelék áll, aki a világba kiszabadulva találja szembe magát a realitással. A rács mögött töltött éveiben a szüleinek hazugságok tömkelegét halmozta fel, így amikor szabadul hirtelen egy szerető feleséget kell találnia magának. Billy, ahelyett, hogy színt valljon szüleinek a hazugságról, elrabol egy táncosnőt, hogy játssza el a feleségét, és ez be is válik: a szülei nagyon megszeretik az ifjú Laylát. Billy emiatt a gyermeki féltékenységgel kell szembenézzen, a férfi ugyanis azt érzi, a szülei sosem szerették őt annyira, mint a lányt.
• Videó: Apple TV
A 2022-es Felnőttem, csacsacsa (Cha Cha Real Smooth) című filmet Cooper Raiff rendezte, aki egyúttal a film Andrewjának megtestesítője, Domino szerepében pedig Dakota Johnson látható. Andrew egy tengődő fiatal, aki soha nem tudta, hogy mivel akar foglalkozni. Ebből adódóan a húszas éveiben egy büfében dolgozik és anyjával él, nevelőapját pedig ki nem állhatja. Mégis van valami furcsa vonzerő benne, egy bármicvón (hagyományos zsidó felnőtté válási szertartás) ugyanis a nála tíz évvel idősebb Dominot és kislányát is teljesen az ujjai köré csavarja. A film azonban nem veszi komolyan lényegében sem a szerelmi szálat, sem a felnövéstörténetet, ami Andrew karakteréhez köthető. Hiszen ő sem vesz semmit komolyan, sem a munkakeresést, sem az életben való előrelépést. Ő csak tengődik, a film végéig.
Az 1999-es, James Mangold rendezte Észvesztő (Girl, Interrupted) talán az egyik leghíresebb a listából. A film a borderline-al küzdő Susannáról szól, akit pszichiátere beutal egy fiatal lányokkal telített otthonba. Mindegyikük valamilyen mentális betegséggel küzd, így különböző felnövéstörténeteket kísérhetünk végig. A lányok egymás családjai lesznek, az otthonban így kialakul egy nagyon szoros közösség. A baj csak az, hogy a világtól elzárva, egy burokban élnek, ami nem segít nekik abban, hogy egészséges módon fejlődni tudjanak. Susanna választás elé kerül: maradhat a biztonságos, de elzárt társadalomban, vagy kiléphet a való világba, ahol szembenézhet önmagával és a felnőtté válással egyaránt.
A 2003-as Elveszett jelentés (Lost in Translation) című romantikus vígjátékot Sofia Coppola rendezte. Főszerepben Bill Murrayt mint a híres amerikai színészt, Bob Harrist láthatjuk, illetve Scarlett Johanssont mint a fiatal Charlotte-ot. A történet két idegen tokiói találkozásáról, majd véletlenszerű barátságáról szól. Két nagyon különböző egyén áll a film középpontjában: Bob idős, kiégett színész, Charlotte pedig fiatal, épp most kezdte az életet, de máris unatkozik. Két különböző életkorban való felnövéstörténet ez, amelyben egymást segítik át a nehézségeken. Tokió valójában egy alternatív valóságot jelent számukra, ahol önmaguk lehetnek és szabadon szórakozhatnak, abban a tudatban, hogy rövidesen véget ér ez az álomszerű élet és vissza kell térjenek a keserű valóságba, ezúttal azonban már bölcsebben és tapasztaltabban.
• Videó: Mozinet
A világ legrosszabb embere (Verdens verste menneske) 2021-ben jelent meg Franciaországban, Joachim Trier rendezésében. A film a harmincas éveibe belépő Julieról szól, aki néha a legmegfontoltabb, néha azonban a legspontánabb embernek tűnik. Döntéseit helyesen akarja meghozni, sokszor mégis bántja azokkal szeretteit. Döntésből ugyanis van neki elég: mit dolgozzon, melyik férfit válassza, szeretne-e édesanya lenni, vagy sem... A film szerkezetileg fejezetekre van bontva, mindegyikben a hősnő egy-egy másik arcát ismerhetjük meg. Ha egy szóval kellene jellemezni ezt a felnövéstörténetet, az az életszerű lenne, hiszen A világ legrosszabb embere nem árnyalja mindazt, amivel szembesül mind fizikailag, mind mentálisan egy fordulóponthoz érkezett egyén.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
szóljon hozzá!