
Fotó: László Ildikó
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
2025. április 20., 16:012025. április 20., 16:01
„Attól függ, miről beszélünk” – vágott bele Málnási Levente, amikor az erdélyi húsvéti hagyományokról kérdeztük. „A húsvéti régi össznépi hagyományról, vagy a mai posztmodern ember húsvétjáról beszélünk?” – tette fel a kérdést, amellyel rögtön rámutatott: a hagyomány nem merev, hanem élő szövet. És ahogy minden élő, úgy változik is.
A tojásírás hagyománya falvakban maradt inkább fenn, a városokban legtöbben csak festik a tojást
Fotó: Tuchiluș Alex
Hagyományok a faluban és a városban
„Ma már attól függ, ki mennyire tartja az ünnepet, ragaszkodik-e a külsőségekhez, a szimbólumokhoz” – mondta. Szerinte a falusi környezetben még sokkal inkább megmaradt a vallásos, szimbolikus tartalom, ha húsvétról van szó: ott még élnek a szokások, és a húsvét nemcsak dekoráció, hanem ünnep. A városokban azonban, mint annyi más esetben, inkább a látvány, a külsőség kerül előtérbe, miközben az eredeti tartalom lassan háttérbe szorul, de nem tűnik el. „Megmaradt. Nem lehet azt mondani, hogy eltűnt vagy teljesen átalakult. Valamennyire mindig jelen van. Van, aki barkát szenteltet, van, aki elmegy misére, mások legalább piros tojást festenek – ha nem is írnak, de legalább festenek.”
A húsvéti szimbólumok gazdag világa
A húsvét szimbólumai sokrétűek – vallási, kulturális, sőt mitológiai gyökerekkel.
– mondta a néprajzos. A lila a szomorúság, a bánat színe, Krisztus halálának a szimbóluma. A sárga és az arany szín a feltámadásé, a napé, az újjászületésé, míg a fehér az ártatlanságot és tisztaságot jelképezi. A zöld a megújulást hordozza, a természet ébredésének színe.
A húsvéti nyuszi szimbóluma a termékenységet jelképezi, amit a tavasz is magában hordoz
Fotó: Farkas Orsolya
És persze ott a tojás – az egyik legősibb jelkép. „Szinte minden kultúrában jelen van. Az indiai, germán vagy ógermán mitológiában is tojásból születik a világ. A tojás a teremtés, a létrejövés szimbóluma.” Erdélyben különösen gazdag a tojásírás hagyománya, főként a gyimesi régióban: itt akár ezer féle motívum is létezik, köztük olyan szimbólumok, mint a „fáradt utas” vagy „rózsás feltámadás”.
A nyúl, mint húsvéti figura már furcsább eredetű – Málnási Levente szerint a kelta-ógermán kultúrákhoz köthető, ahol egy Oszter nevű istennőt gyakran ábrázoltak nyúl alakjában. Itt is a termékenység, a tavasz, a természet újjászületése a központi üzenet.
Az sem véletlen, hogy éppen bárányt eszünk húsvétkor: a bárány a jóság, a szelídség jelképe
Fotó: Gecse Noémi
A bárány, a hal és a pálmaág „helyettese”
A bárány keresztény szimbólumként is kiemelt jelentőségű. „Az Isten báránya, a jó pásztor – ezek az alakok az ókeresztény művészetben szinte mindenhol megjelennek.” A hal pedig nem csak böjti étel, hanem egy szakrális jelkép: a görög „Ichtüsz” szó betűszóként jelentette: „Jeszusz Khrisztosz Theou Hüiosz Szótér” – azaz Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó. Nem véletlen, hogy a keresztények a halat titkos jellé tették a korai időkben.
„A pimpó, a barka – ezek váltják fel a mediterrán pálmát, de ugyanazt szimbolizálják: a tavasz eljövetelét, az élet megújulását.”
Málnási Levente
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A víz és a tűz tisztító ereje
Végül nem maradhat ki a locsolás sem, amely nem csupán játékos népszokás, hanem a tavszhoz kötődő jelentése is van. „A víznek és a tűznek is tisztító, bűnöktől megszabadító, megújító szerepe van – ezek őselemek. A locsolás is ide tartozik, ahogy a keresztelés, vagy a szenteltvíz használata is.” A tűz – az örökmécses lángja – pedig Isten jelenlétének örök szimbóluma.
A locsolás hagyománya Erdélyben fennmaradt, a vízzel való megöntözés a tisztításért felel a kereszténység szerint
Fotó: Pinti Attila
Erdély húsvéti világa gazdagabb, mint elsőre gondolnánk. Liturgikus színek, pogány eredetű nyulak, gyimesi tojásírás és szimbolikus locsolás – mind egy-egy réteg abból az élő hagyományból, amelynek régi és új elemei ma is együtt élnek. Málnási Levente emlékeztet rá: húsvét nemcsak a feltámadás, hanem a megújulás ünnepe is. És ez a megújulás – ha figyelünk – bennünk is végbemegy.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
szóljon hozzá!