Legendás történetek a „legnagyobb székelyről”

Úgy döntöttünk, hogy újraértelmezzük az egészet. A kezdetekkor 3D-s technológiával akartuk elkészíteni a sorozatot, de azt elvetettük, és jött az ötlet, hogy motion comic műfajban csináljuk meg. Felkértem Nóbelt forgatókönyvírónak, és elkezdtük keresni a magyar nyelvterületen azt a szakembert, akivel dolgozhatunk. Így jutottunk el Futaki Attila képregényrajzolóhoz, aki be is kapcsolódott a projektbe, csak sajnos súlyos beteg lett. De utolsó leheletéig dolgozott, rajzolt, és amit lehetett, azt bementettünk a filmbe tőle” – mesélte a rendező.

Nem adtuk fel, és aztán a megoldás is mindig szépen adta magát. Meg kellett tanuljunk kivárni dolgokat, bár – ahogy az lenni szokott – voltak határidők, amiket be kellett tartani. De a lényeg, hogy most már megtaláltuk a képi világnak az útját, tudjuk, hogy mit akarunk, hogyan akarjuk, és működik” – avatott be Fazakas Szabolcs.

Azt is szokták mondani róla, hogy igazi Jókai-regényhős volt. A sorozat az 1847 és 1890 közötti időszakot öleli fel, az epizódokat 25 percesre terveztük.” A forgatókönyvíró kiemelte, Orbán Balázs élettörténete nyitott és megismerhető mindenki számára. De azt az Orbán Balázst, akire emlékezni érdemes, mintha elfelejtettük volna. „Orbán Balázst beraktuk egy kicsi dobozba, ráírtuk, hogy a »legnagyobb székely«, és tudjuk még esetleg, hogy hozzá köthető A Székelyföld leírása. Aztán ezt a dobozt felraktuk a felső polcra, ha felnézünk rá, látjuk a feliratot, amit ráragasztottunk, de nem tudjuk, hogy tartalmilag igazából mi van még benne. Nem tudjuk azt, hogy milyen gondolatokkal vágott neki az útjainak, és egyáltalán miért, hogy alakult az, hogy ő Közel-Keletre utazzon. Nem ismerjük azokat az eseményeket az életéből, amelyek emberré, hiteles emberré teszik. Nekünk ez a feladatunk, és ezt is tűztük ki célul, hogy levegyük azt a dobozt, kiemeljük a tartalmát és megmutassuk.”

– magyarázta Kudelász Nóbel.