Konvenció és szépség: Enyedi Ildikó legújabb alkotása nem egy divatos filmes bravúr, de jó nézni
Fotó: A feleségem története
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik nagy reménysége volt Enyedi Ildikó legújabb alkotása, A feleségem története. A filmet a közönség és a francia kritika magasztalta ugyan, de a nemzetközi szakemberek nem voltak elragadtatva tőle. Nem kapott díjat. A magyar rendezőnő alkotása egy mély, mondhatni hagyományos kosztümös dráma, mely nincs teljesen összhangban az aktuális filmes trendekkel, ennek ellenére igencsak szerethető.
Tóth Gödri Iringó
2021. augusztus 24., 18:442021. augusztus 24., 18:44
Enyedi Ildikó Arany Pálma-esélyesnek vélt filmje Füst Milán A feleségem története: Störr kapitány feljegyzései című regénye alapján készült,
Az események a múlt század húszas-harmincas éveiben játszódnak: az elsősorban teherhajókon szolgáló Störr kapitány (Gijs Naber) egy banális beszélgetés nyomán hirtelen felindulásból megkéri az első nő (Léa Seydoux) kezét, aki belép az étterembe, ahol éppen ül. Tény, hogy a kapcsolat kezdete nem idillikus, de annyira izgalmas és szokatlan, hogy akár idillt is tartogathatna.
Fotó: A feleségem története
Az eseményeket a féltékeny férj nézőpontjából látjuk, így vele együtt gyanakszunk.
A történet, illetve az, amit látunk, amit átélünk, egyaránt dicséri az írót és a rendezőt: a néző érzi a kapitány féltékenységét, kételyeit, vele együtt akarjuk követni az ártatlan arcú, de kacér tekintetű nőt sétáira, találkozóira. Störr kapitány féltékenysége, bizalmatlansága, valamiféle kisebbségi komplexussal egészül ki, hisz
Fotó: A feleségem története
Enyedi Ildikó a romantikus és drámai történetet hét fejezetre bontotta, hét logikai egységre. Bár az egységek – leckék – mondandója valamelyest eltérő, központi motívumuk ugyanaz:
Noha a történet, illetve az események viszonylag banálisak, lassúak, mégis túlzás a filmet vontatottnak titulálni – mint sok kritikus tette. Tény, hogy vannak felívelő és langyosabb fázisai az alkotásnak, de minden egység fontos ahhoz, hogy megértsük Störr kapitányt és a feleségéhez való viszonyát.
Fotó: A feleségem története
A film egyik legnagyobb erőssége az operatőri munka és a látványvilág. A jól megkomponált, megragadott képek néhány esetben sokkal többet mondanak, mint a párbeszédek. Rév Marcell operatőr képei megelevenítik Láng Imola látványtervező szobabelsőit, utcaképeit,
A főszereplőket alakító Gijs Naber és Léa Seydoux a nemzetközi kritikától kapott hideget is, meleget is. Mindenképp jó döntés volt a holland főhős szerepére holland színész választani, s bár sokak szerint Gijs Nabernek nem tudjuk elhinni, hogy a férj szerelmes, őrlődik, de tulajdonképpen a visszafogottsága, enyhe félszegsége, sajátos stílusa és humora tökéletes megjelenítői annak, ahogyan a fél életét a tengeren leélt kapitány kezeli a kapcsolatait, az életét a szárazföldön.
• Videó: Mozinet
Léa Seydoux-t sokan túl szépnek tartották a feleség szerepére, ugyanis a regény szerint, néha maga Störr kapitány is ráeszmél, hogy a felesége nem is olyan szép nő, mint ahogy ő érzi féltékeny, szerelmes pillanataiban. Léa Seydoux ettől függetlenül
Nem erős karakter, néha súlytalan, de talán nem is követeli meg a szerep.
A film legnagyobb hibája épp az, ami miatt sokaknak tetszeni fog: egy szép feldolgozás, amit a rendezőnő nem hozott a mába, nem aktualizált, talán nem is akart vele feltétlenül üzenetet, mondandót közölni.
Fotó: A feleségem története
A feleségem története egy szerelmi dráma, amibe kellemesen bele lehet süppedni, csodálva a képeket, a pompás ruhákat, díszleteket, és jól eső távolságtartással követni két ember vergődéseit.
A film várhatóan szeptembertől lesz látható a magyarországi mozikban, és remélhetőleg néhány hónapon belül hozzánk is megérkezik.
A feleségem története (2020), magyar-német-olasz filmdráma
Rendező: Enyedi Ildikó
Író: Füst Milán
Forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó
Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András, Maren Ade, Jonas Dornbach, Janine Jackowski, Flaminio Zadra
Operatőr: Rév Marcell
Vágó: Szalai Károly
Zene: Teho Teardo
Szereplők: Gijs Naber, Léa Seydoux, Louis Garrel, Jasmine Trinca, Sergio Rubini, Josef Hader, Simone Coppo, Ulrich Matthes, Udo Samel, Luna Wedler, Funtek Sándor
CsíkszékA rovat további cikkei
Fordított hagymás leveles tészta
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Fordított hagymás leveles tészta
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
A tavaszra várva
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
A tavaszra várva
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!