
A szerzőről készült „önarckép-karikatúra”
Fotó: Forrás: Muzsi Attila
A Kolozsváron született Muzsi Attila a kincses városban nevelkedett, és a Déva melletti Marosnémetiben telepedett le. Asztalosműhelyt hozott létre, famegmunkálásból él. És közben ír. Vele készült interjú az Erdélyi Napló legfrissebb számába.
2021. szeptember 02., 13:532021. szeptember 02., 13:53
Gyermekkori emlékek és a régi Kolozsvár elevenedik meg Muzsi Attila történeteiben, amelyeknek főszereplője Muskóczi. A szerzőnek nemrég jelent meg az első e-book könyve, az interjúban arról is mesél, hogy miért épp Muskóczi révén szerette volna továbbadni a történeteit.
„Gyerekként ott futkároztunk a kolozsvári Főtéren Mátyás király lovasszobra körül. Akkor a tér még tele volt padokkal, zöldövezettel, nem volt ennyi autó és ritkább volt a román szó.
A kíváncsi, őszinte, nem épp tehetséges, de alkotni vágyó kisfiút, aki – ha nincs megfelelő eszköze – kitalál valamit, de sosem a tökéletességre törekszik.”
Mint mondta, tizenöt éve írja a blogját, és Muskóczi történetei is ott jelentek meg. „Ezek valójában a gyerekkori emlékeim. Miközben írogattam, megfordult a fejemben, miért ne tárnám ezeket a nagyközönség elé. A blogszférában már többnyire véleményeztek és azt is többen említették, hogy a magyar irodalom nem kér belőlem. De emlékszem, ugyanígy nevettek rajtam, amikor ezelőtt harminc évvel azt mondtam, asztalosműhelyem lesz.
Muskóczi valóságos kisgyereket alakít, igazi gyermek, aki nem repül, nem varázsol, nem zseni, nincsenek traumái, hacsak az iskola nem annak számít, és szándékai nem világmegváltóak. Gondolatai a felnőtteket is gondolkodásra késztetik.”
Minderről bővebben az Erdélyi Napló szeptember 2-ai lapszámában olvashatnak.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!