
A szerzőről készült „önarckép-karikatúra”
Fotó: Forrás: Muzsi Attila
A Kolozsváron született Muzsi Attila a kincses városban nevelkedett, és a Déva melletti Marosnémetiben telepedett le. Asztalosműhelyt hozott létre, famegmunkálásból él. És közben ír. Vele készült interjú az Erdélyi Napló legfrissebb számába.
2021. szeptember 02., 13:532021. szeptember 02., 13:53
Gyermekkori emlékek és a régi Kolozsvár elevenedik meg Muzsi Attila történeteiben, amelyeknek főszereplője Muskóczi. A szerzőnek nemrég jelent meg az első e-book könyve, az interjúban arról is mesél, hogy miért épp Muskóczi révén szerette volna továbbadni a történeteit.
„Gyerekként ott futkároztunk a kolozsvári Főtéren Mátyás király lovasszobra körül. Akkor a tér még tele volt padokkal, zöldövezettel, nem volt ennyi autó és ritkább volt a román szó.
A kíváncsi, őszinte, nem épp tehetséges, de alkotni vágyó kisfiút, aki – ha nincs megfelelő eszköze – kitalál valamit, de sosem a tökéletességre törekszik.”
Mint mondta, tizenöt éve írja a blogját, és Muskóczi történetei is ott jelentek meg. „Ezek valójában a gyerekkori emlékeim. Miközben írogattam, megfordult a fejemben, miért ne tárnám ezeket a nagyközönség elé. A blogszférában már többnyire véleményeztek és azt is többen említették, hogy a magyar irodalom nem kér belőlem. De emlékszem, ugyanígy nevettek rajtam, amikor ezelőtt harminc évvel azt mondtam, asztalosműhelyem lesz.
Muskóczi valóságos kisgyereket alakít, igazi gyermek, aki nem repül, nem varázsol, nem zseni, nincsenek traumái, hacsak az iskola nem annak számít, és szándékai nem világmegváltóak. Gondolatai a felnőtteket is gondolkodásra késztetik.”
Minderről bővebben az Erdélyi Napló szeptember 2-ai lapszámában olvashatnak.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!