
A szerzőről készült „önarckép-karikatúra”
Fotó: Forrás: Muzsi Attila
A Kolozsváron született Muzsi Attila a kincses városban nevelkedett, és a Déva melletti Marosnémetiben telepedett le. Asztalosműhelyt hozott létre, famegmunkálásból él. És közben ír. Vele készült interjú az Erdélyi Napló legfrissebb számába.
2021. szeptember 02., 13:532021. szeptember 02., 13:53
Gyermekkori emlékek és a régi Kolozsvár elevenedik meg Muzsi Attila történeteiben, amelyeknek főszereplője Muskóczi. A szerzőnek nemrég jelent meg az első e-book könyve, az interjúban arról is mesél, hogy miért épp Muskóczi révén szerette volna továbbadni a történeteit.
„Gyerekként ott futkároztunk a kolozsvári Főtéren Mátyás király lovasszobra körül. Akkor a tér még tele volt padokkal, zöldövezettel, nem volt ennyi autó és ritkább volt a román szó.
A kíváncsi, őszinte, nem épp tehetséges, de alkotni vágyó kisfiút, aki – ha nincs megfelelő eszköze – kitalál valamit, de sosem a tökéletességre törekszik.”
Mint mondta, tizenöt éve írja a blogját, és Muskóczi történetei is ott jelentek meg. „Ezek valójában a gyerekkori emlékeim. Miközben írogattam, megfordult a fejemben, miért ne tárnám ezeket a nagyközönség elé. A blogszférában már többnyire véleményeztek és azt is többen említették, hogy a magyar irodalom nem kér belőlem. De emlékszem, ugyanígy nevettek rajtam, amikor ezelőtt harminc évvel azt mondtam, asztalosműhelyem lesz.
Muskóczi valóságos kisgyereket alakít, igazi gyermek, aki nem repül, nem varázsol, nem zseni, nincsenek traumái, hacsak az iskola nem annak számít, és szándékai nem világmegváltóak. Gondolatai a felnőtteket is gondolkodásra késztetik.”
Minderről bővebben az Erdélyi Napló szeptember 2-ai lapszámában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!