
Simó Ibolya az utóbbi években folyamatosan dolgozott, nemsokára a bemutatók és fesztiváloztatások korszaka következik
Fotó: Pál Árpád
Valami mellett, mintsem valami ellen akar felszólalni alkotásaival Simó Ibolya székelyudvarhelyi filmes. A újgazdag fiatalok nyomasztó világa után Monyo és Baba életét, valamint a varsági iskolások útját követte. A rendezővel most kezdődő forgatásáról, illetve legújabb filmötletéről is beszélgettünk .
2017. szeptember 12., 17:162017. szeptember 12., 17:16
2017. szeptember 12., 17:482017. szeptember 12., 17:48
Két tehetséges zenész, illetve két iskolás: az első páros a székelyudvarhelyi Monyo és Baba, akik saját világukban, szerelmesen – egymásba és a zenébe – utaznak, míg a második páros Tomi és Ervin székelyvarsági tanulók, akik hosszú kilométereket tesznek meg, hogy eljussanak otthonról az iskolába, majd választás elé kerülnek, hogy miként haladjanak tovább az életben.
A két párosban az a közös, hogy ők a főszereplői Simó Ibolya székelyudvarhelyi rendező alkotásainak. A filmek az MTVA Mecenatúra-pályázatán nyert támogatásból készültek, és nemrég mindkettő bekerült a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle részeként meghirdetett Filmgalopp nevű erdélyi versenyprogramba.
Tehetséges zenészeknek látom őket, különleges pár, izgalmas szereplők, így adott volt a filmötlet – magyarázta Ibolya, hogyan született Monyo+Baba produkciója. A road movie jellegű dokumentumfilmhez mintegy másfél évig követte a zenész párost, Udvarhelyen, Budapesten és Londonban forgatott velük, továbbá archív filmanyagok és a zenészek saját felvételei is megjelennek a produkcióban.
– magyarázta a rendező. A vágást is ő végezte, és már ebbe is igyekezett belevinni azt, ahogyan Monyóék élnek: kicsit káoszszerűen, rendhagyón és pörgősen. Mivel nyelvezetében és vágásában is eltér a hagyományos dokumentumfilmektől, a rendező úgy gondolja, zenés vagy kreatív filmkategóriákban fogja fesztiváloztatni. Ibolya szerint nemcsak neki, hanem a főszereplőknek is tanulságos volt a forgatás. „Nem volt könnyű nekik sem. Utólag sokat gondolkodtam arról, hogy az ember kiteszi az életét, felvállalja gyengeségeit is, nem csak sikereit” – magyarázta Ibolya.
Míg a Monyo+Baba zajos, vágásában formabontó, a Tomi, Ervin és az iskola inkább a csendes filmszeretetről szól – mondta a rendező. Olyan diákokat követ, akik naponta négy-öt kilométert tesznek meg gyalog, hogy hegyen-völgyön, dombon, sárban, mindenféle körülmények között eljussanak az iskolába. Székelyvarság a helyszín, Simó Ibolya itt egy elsős tanulót keresett, aki először járja az iskolába vezető utat, illetve egy nyolcadik osztályost, aki utoljára tapossa a megszokott ösvényeket. „Felmerül az otthonmaradás kérdése, hiszen egy tanyavilágról szól, de a továbbtanulás is képbe jön, hiszen a nyolcadik elvégzése után dönteni kell, hogy elmegy-e a gyerek a városba tanulni.
– ecsetelte Ibolya. Amikor keresték a családokat, az iskolaigazgatótól kaptak egy listát azokról, akik a legtávolabb laknak. Több családot meglátogatott a rendező, amíg rábukkant a főszereplőkre.
Jó barátságban maradt varsági szereplőivel a filmrendező
Fotó: Pál Árpád
„Csoda volt: sok tiszta szemű, kicsi gyermek ült a széken. A szülőkből és a gyerekekből is áradt a szeretet és az egyszerűség, nagyon jó választás volt. Mai napig jó barátságban vagyunk, öröm volt velük dolgozni” – folytatta.
Úgy érzi, a család a forgatás minden pillanatában természetesen viselkedett, sosem pózoltak a kamerának, mindig úgy élték az életüket, mintha ott sem lett volna a stáb. A filmet Bálint Arthur operatőrrel forgatták, előbb egy 52 perces változatot készítettek, ami viszont a rendező szerint túl gyorsnak, követhetetlennek tűnt, ezért született egy második, sokkal lassúbb ritmusú. Az első változatot tavaly sugározták a tévében, ám a hosszú változat csak most készül el, ezt fogják nevezni a fesztiválokra is.
Októberben Bántó Csaba operatőrrel már egy újabb filmet kezd el forgatni az udvarhelyi rendező. Ennek Etéd lesz a helyszíne. A félreeső településhez kötődése is van, hiszen édesanyja onnan származik, gyerekkorában sok időt töltött ott.
– ecsetelte, hogy miért választotta a falut. A történet egy sikeres divattervezőről szól, aki éppen Etédre megy pihenni. A férfiak udvarolni kezdenek neki, ám a hagyománytisztelő nőknek nem tetszik a jövevény. El akarják űzni a faluból, végül mégis inkább szövetkeznek vele. „Átalakítják életüket, színesebbé válnak szürke mindennapjaik, sötét ruházatuk, és meg akarják mutatni férjeiknek, hogy ők is tudnak szépek lenni” – árulta el Ibolya a történetet. Végül az elhidegült férfiak és nők újra egymásra találnak. „Az utolsó jelenetben megtörténik az a csoda, amit még sosem láttak életükben” – mondta.
Következő filmjét Etéden forgatja Simó Ibolya
Fotó: Pál Árpád
Az ötletet több barátja adta, akik divattervezőkként udvarhelyszéki falvakba költöztek, de sok ismerőse mesélt arról is, hogy nagymamája ötven-hatvan éve új divattal, szokásokkal érkezett ide. Vicces, mégis megható karakterek lesznek a filmben, akiknek párbeszédeit a forgatókönyvben Muszka Sándor székely író is alakította. A színészek között sok amatőr is lesz, akiket az udvarhelyszéki falvakban zajlott válogatásokon szemelt ki a rendező. Decemberre készülne el a film, és mivel ez is az MTVA Mecenatúra-pályázatán nyert támogatást, először tévében lesz látható.
A Tökéletes befektetés című filmhez képest ez sokkal pozitívabb hangulatú. Mint elmondta, szerette volna, ha derűlátóbb lenne.
– mondta. Simó Ibolya következő alkotásán is gondolkozik. Egy ismeretterjesztő filmet tervez forgatni a régi székely bútorokról, amelyek többségét a kilencvenes években elhordták, sok esetben a csűrökben korhadnak.
„Nagyszüleink nem cserélték le a bútorokat két-három évente, ragaszkodtak hozzájuk, mindig megjavították. Ezt az értéket szeretném bemutatni, ugyanakkor a fiatal generációt is, amelyben látok pozitív vonzódást a régi bútordarabokhoz” – magyarázta a még születő produkció ötletét. Ennek támogatásáról egyelőre nem döntött a pályázat bizottsága.
A régi bútorok lesznek a közeljövőbeli mozgókép fókuszában
Fotó: Pál Árpád
„Az utóbbi két-három évben folyamatosan dolgoztam, de nem voltak bemutatók, vetítések, így ez alig látszik. Remélem, most az elkészült filmek valamit segítenek ebben” – tette hozzá. Elárulta, hogy a közeljövőben Kolozsváron lesznek bemutatók, de a Filmtettfeszt részeként tucatnyi városban is levetítik majd két új filmjét.
• Videó: Simó Ibolya, Bálint Arthur
Rendezte: Simó Ibolya; fényképezte: Bálint Arthur. Főszereplők: Albert Tamás, Bálint Ervin.
Producer: Bálint Arthur; forgatókönyv: Simó Ibolya; vágó: Koncz Gabriella; vágóasszisztens: Kővári Szabolcs; zene: Cári Tibor; gyártásvezető: Fecső Zoltán; rendezőasszisztens: Jakab Ervin; hangmérnök: Kovács Klára; képi utómunka: Post Edison; colorist: Tőtszegi Szilárd; hangi utómunka: Jeszenkszy Tamás; grafika: Benedek Levente; fordítás: Szántai János, Kuti Boróka; animáció: Gergely Szilárd; felirat: Mozga Viktória. Kiemelt köszönet Buglya Sándornak, Balogh Zsoltnak és Kiss Sándornak.
• Videó: Simó Ibolya
Rendezte/vágta: Simó Ibolya; fényképezte: Bántó Csaba; producer: Bálint Arthur; vágóasszisztens: Balogh Máté; zene: Monyo Project; animáció: Balázs Klára, Gergely Szilárd, Rancz Zsolt; hangmérnök: Péter Attila „Pötyi”, Jeszenszky Tamás; colorist: Juristovsky Tamara; hangi utómunka: Jeszenszky Tamás; grafika: Benedek Levente; fordítás: Szántai János; koprodukciós partner: Százszorszép Kft..
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!