Kassay Anna: A történeteinket el kell meséljük
Fotó: Pinti Attila
Filmet rendez, ír, énekel – hogy csak a főbb tevékenységi területeit említsük. A sokoldalú, fiatal alkotó az elmúlt hetekben két rangos elismerésben is részesült: Mari című vizsgafilmjéért a Kassai Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb Fiatal Filmes díját nyerte el, a Méhes György irodalmi tehetségkutató pályázaton pedig első helyezést ért el próza kategóriában. Kassay Annával beszélgettünk.
Péter Beáta
2024. június 17., 13:482024. június 17., 13:48
2024. június 17., 13:492024. június 17., 13:49
A csíkszeredai Kassay Annával 2021-ben találkozhattak itt, a Ligeten: a Cloverfield énekeseként mesélt zenésztársaival a formációról. Anna és még két zenekari tag – Bularca Raul és Antal Ervin – akkor tizenkettedikes volt, és közösen úgy tervezték, hogy Belgrádba mennek egyetemre zenei produkció és filmgyártás szakra. Ez így is történt.
korábban írtuk
Akiket a zenélés összeköt: Cloverfield
Fiatalok, lelkesek és tele vannak tervekkel: magyar és román középiskolás diákokból állt össze a csíkszeredai Cloverfield zenekar, amelynek tavaly év végén jelent meg az első lemeze.
„Azért mentünk oda mindhárman, hogy tudjon együtt maradni a zenekar egy része. De utána bizonyos dolgok miatt nem igazán voltunk aktívak, néhányszor ugyan játszottunk együtt, de végül felbomlott a zenekar. Jelenleg Ervin Kanadában van, Raul Bukarestben. Az egyetem elvégzése után néhány hónapot én is Bukarestben dolgoztam, márciusban jöttem haza Csíkszeredába, és áprilistól a Hargita Stúdiónál dolgozom” – foglalta össze dióhéjban az elmúlt évek történéseit.
Kassay Anna a díjátadón
Fotó: Kassay Anna archívuma
Hozzátette, azért esett a választásuk Belgrádra, mert az volt a legközelebbi fiókja a SAE Institute egyetemnek, amelynek keretében zenei hangmérnöki és filmgyártás szakokon is tanulhattak, és életvitel szempontjából is olcsóbb volt ott tartózkodni, minthogyha más helyszínt választottak volna. „Úgy költöztünk oda, hogy azelőtt egyikünk sem volt még Belgrádban. De nagyon jó volt, a legvagányabb hely, ahol eddig jártam.
Az egyik legjobb barátomat is – ő volt az operatőröm az összes eddigi filmemben – ott ismertem meg, ő például egy lengyel fiú. Ami az egyetemet illeti, ott a nyugati mentalitás a meghatározó. A tanáraink folyamatosan arra biztattak, hogy alakítsuk ki a saját elképzelésünket, stílusunkat. Sok gyakorlatunk volt, és nyitottak voltak a feladatok, nagyon általános témán belül szinte akármit lehetett csinálni, szinte semmilyen szempontból nem voltunk keretek közé szorítva. A felszerelésünk kevesebb és gyengébb volt, mint például a kolozsvári filmszakosoknak, viszont azt is megtanultam, hogy mindenből ki lehet hozni még csomó mindent. Ezt hoztam magammal Belgrádból, hogy
– mesélte Anna.
Forgatás közben
Fotó: Kassay Anna archívuma
Az egyetemi évek alatt több rövidfilmet is készített, jelenleg is dolgozik egy filmen, egyelőre a forgatáson vannak túl. A Mari című játékfilmjét vizsgamunkaként készítette. Mint mondta, a vizsgakövetelményeknek megfelelően nem csupán egy filmet kellett elkészítsenek, hanem ezt megelőzően egy kutatást is kellett végezni. Ehhez témaként ő a filmmetaforákat választotta, azt, hogy hogyan lehet felépíteni egy metaforahálózatot egy filmben. „Ez azt jelenti, hogy a filmem eléggé metaforikus, sok mindenre csak utalások vannak, emiatt is nehéz elmagyarázni, hogy konkrétan miről szól, mert csomó mindent sokféleképpen lehet érteni benne.
A főszereplő, Ágnes, egy 16 éves lány, akivel történik valami, tudnak róla, de van egy közös hallgatás, ami méginkább nehezíti a helyzetét, ennek a szegény lánynak az amúgy is borzasztó terhét.”
A forgatás
Fotó: Kassay Anna archívuma
Nem saját tapasztalatból merített, vele nem történt meg az, ami a szereplővel – emelte ki –, viszont folyamatosan lát maga körül olyan eseteket, hogy egy fiatal nem tudja elmondani a szüleinek, ha valami rossz neki, ha borzalmakon megy keresztül. És nem mondja el senkinek, pszichológushoz sem megy, mert nincs benne a kultúránkban, hogy szakemberhez kell fordulni, hiszen a közvélekedés szerint pszichológushoz az megy, aki beteg, aki bolond – magyarázta a rendező.
Ágnes (Sétáló Imola), a film főszereplője. Képkocka a filmből
Fotó: Kassay Anna archívuma
A főszereplő lány Sétáló Imola, akire egy casting során talált rá. „Beküldtem a felhívást az egyetemekre, hét lánnyal castingoltam, és rögtön Imolára esett a választásom, mert egyből értette a szerep lényegét. A casting alatt kellett egy rövid improvizációt csináljunk, és olyan imprót sikerült összehoznia, hogy a végén mindketten sírtunk, annyira megérintett. Egyértelmű volt, hogy ő lesz a főszereplő.”
A film készítői:
Kassay Anna – író, rendező, producer, vágó
Gniewosz Marcinkowski – operatőr
Eröss Henrietta – rendezőasszisztens
Sárig Andrea – rendezőasszisztens
Bularca Raul – hangmérnök
Teodor Brković Gajin – színezés
Színészek: Sétáló Imola (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Free SZFE Budapest), Kiss Péter (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem), Bartalis Gabriella (Csíki Játékszín), Antal Imre
Kassay Anna a Mari című vizsgafilmjével több nemzetközi filmfesztiválon is részt vett már – Budapest Movie Awards, Barcelona Indie Awards –, és nemrég a Kassai Nemzetközi Filmfesztiválon pedig elnyerte a Legjobb Fiatal Filmes díját. További fesztiválszereplések következnek, majd csak ezután teheti online is elérhetővé az alkotást – derült ki. Kérdésemre, hogy a szülővárosában látható lesz-e valamikor a film, elmondta, reméli, hogy hamarosan a Csíki Moziban is levetítik.
Képkocka a filmből
Fotó: Kassay Anna archívuma
Anna egyébként nemcsak filmet rendez, forgatókönyveket ír, hanem az irodalom felé is kacsintgat. „Sok publikációm nincs, részben amiatt, hogy Belgrádba mentem és megszakadt a kapcsolatom a magyar íróközegekkel, de középiskolás koromban elég sokat írtam és versenyeztem” – osztotta meg velünk. Mostanában viszont újra tollat/billentyűzetet ragadott. Legutóbb az Erdélyi Magyar Írók Ligája által meghirdetett Méhes György tehetségkutató pályázaton első díjban részesült a próza kategóriában. A díjátadót a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében június 29-én tartják Magyarország kolozsvári főkonzulátusán.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!