
Fotó: Borbély Fanni
Második székelyföldi állomásán – Sepsiszentgyörgy után –, Csíkszeredában nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításának utazó kapszula tárlatát. A Székely menyasszony párbeszédet indít tájegységek és korok között – hangzott el a megnyitón.
2026. április 29., 17:202026. április 29., 17:20
2026. április 29., 17:372026. április 29., 17:37
Egyéni sorsokon, családtörténeteken keresztül mutatja be a Székely menyasszony kiállítás ötszáz év házasodástörténetét. A csíkszeredai kiállításra a társszervező Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy által koordinált helyi gyűjtésből is válogattak, hiszen a székelyföldi állomások kiállításai – a korábbiakhoz hasonlóan – közösségi összefogással és felajánlások révén valósultak meg, ahol a szervezők külön hangsúlyt fektettek a helyi történetek bemutatására.
Szebeni Zsuzsa, Sógor Enikő, dr. Simonovics Ildikó és Soós Zoltán
Fotó: Borbély Fanni
A Csíki Moziban kedd délelőtt tartott ünnepélyes megnyitón Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, és köszönetet mondott mindazoknak, akik tárgyi felajánlással, szakmai tudással segítették a kiállítás létrejöttét.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere beszédében kiemelte, egy jó kiállítás nemcsak tárgyakat mutat be, hanem történeteket hoz közel hozzánk, és a Székely menyasszony kiállítás ilyen. „Párbeszédet indít tájegységek, korok között. Nemcsak ruhákat, leveleket vagy fényképeket látunk benne, hanem sorsokat. Olyan pillanatokat, amelyekből családok születtek, és amelyek végső soron a mai közösségünket, a mai generációnkat is lehetővé tette és formálta. Sorsdöntő kezdeteket láthatunk, azt a fontos pillanatot – visszavetítve tájegységekre és ötszáz évre – amely évszázadokon át elsősorban a nők életében a legfontosabb pillanatot rögzíti. Azt az egy napot, amikor ragyoghattak. Régi közösségeinkben nem sok ilyen adatott a hölgyeknek, és ezért is fontos ez a kiállítás, hiszen láthatjuk, hogy jutunk el a mai női szerepekig, a mai értelmezésekig.”
Mint mondta,
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Soós Zoltán konzul osztotta meg gondolatait. Kiemelte, ezen a kiállításon nem csupán tárgyakat, hanem sorsokat, értékeket és egy egész közösség történelmét ismerhetjük meg.
Fotó: Borbély Fanni
„Ha Székelyföldön a házasságról beszélünk, nem csupán egy jogi aktusról vagy egy vidám ünnepségről szólunk, a székely menyasszony alakja az elmúlt évszázadokban a folytonosság jelképe volt.
A székelyföldi házasságkötés és lakodalom a közösségi élet legfontosabb eseménye, amely ma is őrzi itt a jellegzetes jeleit, kezdve a székely népviselettel, az aránylag szigorúnak mondható forgatókönyvvel, a próbatételekkel és az azt követő többnapos mulatsággal.”
Rámutatott, azért is fontos a Székely menyasszony kiállítás célkitűzése – hogy egyedi családtörténeteken, egyéni sorsokon keresztül mutassa be ötszáz év házasodástörténetét –, ösztönzi a látogatókat is arra, hogy személyes, a családban található történeteiket, élményeiket megosztva gazdagítsa tudásunkat a közösség szokásait illetően.
dr. Simonovics Ildikó, a kiállítás kurátora
Fotó: Borbély Fanni
Dr. Simonovics Ildikó divattörténész, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, a házasságkötés az egyik legfontosabb az ember életének átmeneti rítusaiból.
Hozzátette, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024-ben megrendezett Magyar Menyasszony kiállításnak több mint 150 ezer látogatója volt, köszönhető ez annak is, hogy mindenki, aki kapcsolódott valamilyen formában a saját vagy családja történetével, tárggyal, fotográfiával a múzeum felhívására, ellátogatott a kiállításra, és vitte a jó hírét. A közösségi gyűjtés platformjára, a magyarmenyasszony.hu oldalra pedig több mint háromezren töltöttek esküvői történeteket, fotókat. A kapszulakiállítás pedig a nagy kiállítás esszenciájából villant fel részleteket.
Fotó: Borbély Fanni
„Itt láthatók azok a tárgyak, amelyeket a helyi közösség, a székely menyasszonyok utódai, vagy maguk a székely menyasszonyok ajánlottak fel a kiállítás számára. A nagy kiállításban sem volt ennyi gyönyörű ruha. Hálás vagyok azoknak az embereknek, akiket meg lehetett szólítani, akik a szívüket és a féltve őrzött kincseiket felajánlották” – fogalmazott, majd név szerint is megköszönte mindazoknak, akik segítették a kiállítás létrejöttét.
Fotó: Borbély Fanni
A látogatók többek között Benedek Elek és Fischer Mária szerelmes levelezését, székely nők generációkon át megőrzött esküvői emlékeit, valamint huszonnégy asszony személyes történetét ismerhetik meg. Az interaktív installációk révén több mint 2800 esküvői fotó közül válogathatnak, köztük számos székelyföldi felvétellel. A kiállítás élményét a vetített anyagok és interaktív vetítőszobán túl, felpróbálható párták és a házassághoz kapcsolódó fogalmakból épített szimbolikus „szalagerdő” teszik teljessé.
A megnyitón közreműködött Ádám Julcsi, a kiállítás május 14-ig látogatható a Csíki Moziban.

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Fotó: Borbély Fanni
Ádám Julcsi
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy igazgatója
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
szóljon hozzá!