Hirdetés
Hirdetés

Játék a Hamlettel. Nyerj jegyet a Hazatérés Dániába című előadásra!

Játék a Hamlettel. Kiss Csaba darabja nem csak a shakespeare-i történet újramesélése, hanem egyfajta vita is Shakespeare-rel •  Fotó: Bereczky Sándor

Játék a Hamlettel. Kiss Csaba darabja nem csak a shakespeare-i történet újramesélése, hanem egyfajta vita is Shakespeare-rel

Fotó: Bereczky Sándor

Ha nem olvasta is vagy látta, hallani biztosan mindenki hallott William Shakespeare Hamletjéről. Nem csak a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba író, rendező életének egyik meghatározója is. Aki nem csak folyton újrarendezi Shakespeare művét, játszik is vele: a Hazatérés Dániába című darabja a Hamlet újramesélése, sőt egyfajta vita Shakespeare-rel.

Szász Cs. Emese

2019. május 30., 16:122019. május 30., 16:12

Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató 1985-ben hagyta el szülővárosát, de drámájával, rendezésével már többször jelen volt itthon is. A Hazatérés Dániába azonban kicsit több az egyszerű jelenlétnél, egy hazatérés is, egy harmincnégy éves visszatekintés. Közben lezajlott a fél élete, s szerette volna megmutatni, hogy ez a három évtized mivel telt, melyek azok az érzések, tapasztalatok, amelyek kitöltötték.

A Hazatérés Dániába egyfajta újramesélése Shakespeare Hamletjének, nem egy átirat, mert a szerző nem ragaszkodott az eredeti történethez. „Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el. Azért is meséltem el újra, mert úgy éreztem, rengeteg titok van a shakespeare-i történetben, amit én szerettem volna közelebbről megnézni” – fogalmazta meg motivációit

Hirdetés

Kiss Csaba, aki 43 évesen írta a darabot, és most, 59 évesen harmadjára vitte színre, miután úgy érezte, az elmúlt évek alatt letisztult benne mindaz, amit mondani szeretne a történettel.

A darab története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras.

Klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg •  Fotó: Bereczky Sándor Galéria

Klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg

Fotó: Bereczky Sándor

Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő.

Idézet
„A forma, amit én használok, az a krimi. Ilyen szempontból a Hazatérés Shakespeare művével társalog – egy állandó párbeszéd ötszáz év távlatából. Ez nem ugyanannak a történetnek az újramesélése, hanem vita Shakespeare-rel”

– mutat rá a szerző, aki Hamlet figuráját nem szólítja nevén a darabban, egyszerűen Hercegnek nevezi, mert úgy érzi, Hamlet figurája Shakespeare-nél olyan zseniálisan és összetetten van megírva, hogy azt nem illik bitorolni. „Nálam a Herceg és Horatio ketten alkotják Hamletet. Egyik az akarat, másik az érzékenység, egyik a szenvedés, másik az öntudat. Olyan, mint az ember két agyféltekéje: egyik azt mondja, hogy tedd, a másik meg, hogy ne tedd.” Fontos különbség még, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.

•  Fotó: Bereczky Sándor Galéria

Fotó: Bereczky Sándor

A Hazatérés Dániába nem egy adaptáció, nem egy mai közép-kelet-európai miliőre alkalmazott Hamlet, hanem egy új, eredeti magyar darab, a hamleti problematika újrafogalmazása és átgondolása korunk érzelmi és szellemi „válaszainak” fényében. Bár norvégok és dánok küzdenek ebben a történetben is, rólunk, rendszerváltáskori magunkról van szó – a mi furcsa, összezavarodott viszonyulásunkról – bűnhöz, hatalomhoz, megbocsátáshoz.

Játék a jegyekért!
A Hazatérés Dániába című előadás premierjét április 26-án mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, legközelebb pedig június 2-án, vasárnap 19 órától tűzik műsorra. A vasárnapi előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a hétfői előadásra. A játékban való részvétel határideje május 30., péntek 18 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.

Fordított hagymás leveles tészta
Fordított hagymás leveles tészta
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

Hirdetés