Játék a Hamlettel. Nyerj jegyet a Hazatérés Dániába című előadásra!
Játék a Hamlettel. Kiss Csaba darabja nem csak a shakespeare-i történet újramesélése, hanem egyfajta vita is Shakespeare-rel
Fotó: Bereczky Sándor
Ha nem olvasta is vagy látta, hallani biztosan mindenki hallott William Shakespeare Hamletjéről. Nem csak a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba író, rendező életének egyik meghatározója is. Aki nem csak folyton újrarendezi Shakespeare művét, játszik is vele: a Hazatérés Dániába című darabja a Hamlet újramesélése, sőt egyfajta vita Shakespeare-rel.
Szász Cs. Emese
2019. május 30., 16:122019. május 30., 16:12
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató 1985-ben hagyta el szülővárosát, de drámájával, rendezésével már többször jelen volt itthon is. A Hazatérés Dániába azonban kicsit több az egyszerű jelenlétnél, egy hazatérés is, egy harmincnégy éves visszatekintés. Közben lezajlott a fél élete, s szerette volna megmutatni, hogy ez a három évtized mivel telt, melyek azok az érzések, tapasztalatok, amelyek kitöltötték.
A Hazatérés Dániába egyfajta újramesélése Shakespeare Hamletjének, nem egy átirat, mert a szerző nem ragaszkodott az eredeti történethez. „Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el. Azért is meséltem el újra, mert úgy éreztem, rengeteg titok van a shakespeare-i történetben, amit én szerettem volna közelebbről megnézni” – fogalmazta meg motivációit
A darab története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras.
Klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg
Fotó: Bereczky Sándor
Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő.
– mutat rá a szerző, aki Hamlet figuráját nem szólítja nevén a darabban, egyszerűen Hercegnek nevezi, mert úgy érzi, Hamlet figurája Shakespeare-nél olyan zseniálisan és összetetten van megírva, hogy azt nem illik bitorolni. „Nálam a Herceg és Horatio ketten alkotják Hamletet. Egyik az akarat, másik az érzékenység, egyik a szenvedés, másik az öntudat. Olyan, mint az ember két agyféltekéje: egyik azt mondja, hogy tedd, a másik meg, hogy ne tedd.” Fontos különbség még, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Fotó: Bereczky Sándor
A Hazatérés Dániába nem egy adaptáció, nem egy mai közép-kelet-európai miliőre alkalmazott Hamlet, hanem egy új, eredeti magyar darab, a hamleti problematika újrafogalmazása és átgondolása korunk érzelmi és szellemi „válaszainak” fényében. Bár norvégok és dánok küzdenek ebben a történetben is, rólunk, rendszerváltáskori magunkról van szó – a mi furcsa, összezavarodott viszonyulásunkról – bűnhöz, hatalomhoz, megbocsátáshoz.
Játék a jegyekért!
A Hazatérés Dániába című előadás premierjét április 26-án mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, legközelebb pedig június 2-án, vasárnap 19 órától tűzik műsorra. A vasárnapi előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a hétfői előadásra. A játékban való részvétel határideje május 30., péntek 18 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!