Játék a Hamlettel. Kiss Csaba darabja nem csak a shakespeare-i történet újramesélése, hanem egyfajta vita is Shakespeare-rel
Fotó: Bereczky Sándor
Ha nem olvasta is vagy látta, hallani biztosan mindenki hallott William Shakespeare Hamletjéről. Nem csak a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba író, rendező életének egyik meghatározója is. Aki nem csak folyton újrarendezi Shakespeare művét, játszik is vele: a Hazatérés Dániába című darabja a Hamlet újramesélése, sőt egyfajta vita Shakespeare-rel.
2019. május 30., 16:122019. május 30., 16:12
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató 1985-ben hagyta el szülővárosát, de drámájával, rendezésével már többször jelen volt itthon is. A Hazatérés Dániába azonban kicsit több az egyszerű jelenlétnél, egy hazatérés is, egy harmincnégy éves visszatekintés. Közben lezajlott a fél élete, s szerette volna megmutatni, hogy ez a három évtized mivel telt, melyek azok az érzések, tapasztalatok, amelyek kitöltötték.
A Hazatérés Dániába egyfajta újramesélése Shakespeare Hamletjének, nem egy átirat, mert a szerző nem ragaszkodott az eredeti történethez. „Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el. Azért is meséltem el újra, mert úgy éreztem, rengeteg titok van a shakespeare-i történetben, amit én szerettem volna közelebbről megnézni” – fogalmazta meg motivációit
A darab története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras.
Klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg
Fotó: Bereczky Sándor
Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő.
– mutat rá a szerző, aki Hamlet figuráját nem szólítja nevén a darabban, egyszerűen Hercegnek nevezi, mert úgy érzi, Hamlet figurája Shakespeare-nél olyan zseniálisan és összetetten van megírva, hogy azt nem illik bitorolni. „Nálam a Herceg és Horatio ketten alkotják Hamletet. Egyik az akarat, másik az érzékenység, egyik a szenvedés, másik az öntudat. Olyan, mint az ember két agyféltekéje: egyik azt mondja, hogy tedd, a másik meg, hogy ne tedd.” Fontos különbség még, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Fotó: Bereczky Sándor
A Hazatérés Dániába nem egy adaptáció, nem egy mai közép-kelet-európai miliőre alkalmazott Hamlet, hanem egy új, eredeti magyar darab, a hamleti problematika újrafogalmazása és átgondolása korunk érzelmi és szellemi „válaszainak” fényében. Bár norvégok és dánok küzdenek ebben a történetben is, rólunk, rendszerváltáskori magunkról van szó – a mi furcsa, összezavarodott viszonyulásunkról – bűnhöz, hatalomhoz, megbocsátáshoz.
Játék a jegyekért!
A Hazatérés Dániába című előadás premierjét április 26-án mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, legközelebb pedig június 2-án, vasárnap 19 órától tűzik műsorra. A vasárnapi előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a hétfői előadásra. A játékban való részvétel határideje május 30., péntek 18 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!