Kovács István kóruspróbán
Fotó: Gábos Albin
Kortárs és klasszikus költők alkotásaiból állított össze versgyűjteményt Kocsis Annamária, amelyhez egy munkafüzet is készült. A Verskóstoló című kötetbe bekerült alkotásokat pedig Kovács István csíkszeredai tanító zenésítette meg. Vele beszélgettünk a munkafolyamatról, valamint a zenéhez fűződő viszonyáról.
2020. február 12., 16:442020. február 12., 16:44
A Verskóstoló című kötet és a mellé társuló munkafüzet tavaly látott napvilágot a Kreatív kiadónál. Mindkét kiadvány az alternatív tanítási és tanulási formákra építő feladat- és játékgyűjtemény az irodalomtanítás korszerű követelményeivel segít lépést tartani. A reformpedagógiai irányzatokra támaszkodva, a drámapedagógia, rajzolás, festés, kreatív írás, zenehallgatás, ritmusjátékok segítségével a formális kereteket élményszerzésen alapuló tanítási formákra cseréli – olvasható a kiadó ajánlójában. A versválogatás huszonnyolc olyan verset tartalmaz, amely közel áll az alsó tagozatos tanuló személyiségéhez, tapasztalataihoz.
„Kocsis Annamária háromszéki tanítónő – aki tankönyveket ír, szerkeszt – gondolata volt ez a kötet. Onnan indult, hogy sok szép vers – kortársak és klasszikusok – nem fér be a tankönyvekbe, és fájlalta, hogy ezek a tartalmak, gondolatok és üzenetek, amelyeket ezek a versek közvetítenek, kimaradnak. Így összegyűjtötte egy kötetbe, tematizálva. Kerekes Izabella és Vollancs Szidónia, szintén háromszéki tanítónők segítettek abban, hogy ezekhez a versekhez játékos feladatok is társuljanak. Próbálnak nem a megszokott formában viszonyulni a versekhez, nem úgy, hogy velőzzük a rímeket és a költői képeket, hanem egy játékosabb, gyermekközelibb módon” – magyarázta Kovács István, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola tanítója.
A versekhez rendelt illusztrációk Pápai Barna munkáját dicsérik, és még annak is teret engednek, hogy a gyerek kiegészítse a rajzokat. És hogy teljes legyen az élmény, néhány vers megzenésítve is meghallgatható, amennyiben telefonnal beolvassuk a kiadvány hátán levő kódot.
Tíz verset zenésített meg Kovács István a Verskóstolóból
Fotó: Gábos Albin
„Kocsis Annamária keresett meg, hogy tudja, hogy valamilyen szinten művelem a zenét, és lenne-e kedvem néhány verset megzenésíteni a készülő kötetből. A munkafüzetben ugyanis vannak olyan feladatok is, amelyek a versek zeneiségét próbálják közelebb hozni a gyerekekhez. Megvolt az ötlet, a határidő, és sikerült is tíz verset megzenésíteni. Müller Péternek van egy elmélkedése, hogy ha jön a fehér ló, akkor jön, s ha nem, akkor akármit csinál az ember, csak ül mellette, de nincs ötlet. Itt tízszer sikerült megérkeznie a fehér lónak. Átolvastam ezeket a verseket, volt olyan, hogy egyből bejött néhány akkord, harmónia, megszólítottak valamilyen módon, másokkal nem tudtam mit kezdeni. Még mindig nézegetem azóta is. A tízből kettőnek népies dallamot sikerült írni, van egy latinosabb, a többi líraibb, lassúbb. Ezek adták magukat, így sikerült, ennyit tudtam hozzáadni ehhez a verseskötethez” – avatott be a részletekbe a tanító.
A megzenésített verseket ő maga énekelte fel, a felvételnél Fodor Ferenc és Benkő Lóránt is közreműködött. Mint mondta, a közeljövőben egy minikoncert keretében is bemutatná ezeket.
Fontos a gyerekeket minőségi zenével megismertetni – véli a tanító
Fotó: Gábos Albin
Kovács István első osztályos volt, amikor a tanítónénije, Hunyadi Anna megkérte a szüleit, engedjék meg, hogy megtanítsa a fiúkat hegedülni. Így kezdődött a zenével való kapcsolata. „Ő adott hegedűt a kezembe, valamit látott bennem. Aztán beírattak a csíkszeredai népiskolába, ott öt évet tanultam hegedűszakon. Gitározni autodidakta módon kezdtem tizenkettedikes koromban. Mindenféle zenét hallgatok, van, amit a fülem beenged, és van, amit nem. Próbálom az igényesebb zenét meghallani” – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek is átadja a zene szeretetét, a tudást.
A József Attila iskolában 2010-től tanít, gyerekkórust is vezet. Az elemisekből álló kórus a Csicsergők nevet kapta, ők színesítik fellépéseikkel az iskola különböző rendezvényeit, jelenleg több mint száz diák tagja.
Fotó: Gábos Albin
„Keddenként az alsó épületben levő gyerekekkel tanulunk egy dalt, Tamás Andrea tanítónő segítségével, szerdánként pedig a felső épületben levőkkel. Ugyanaz a zenei anyag, és ha valamire készülünk, akkor összeboronáljuk. Az irányvonal a gyermekközeli jó zene. Ez a fő vesszőparipánk, és az élményszerűség. Mert ha a zene nem élmény, akkor az nem zene. Mindig sokat ötletelek, hogy milyen dalokat vegyünk elő, miket tanítsak. Klasszikusok, kórusművek is vannak a repertoárunkban, de a modernebb irányt is próbáljuk képviselni. Vannak gyerekdalok, karácsonyi, farsangi dalaink, de József Attila megzenésített verseit is énekeljük, Piramis-, LGT-, Republic-dalokat, vagy éppen A Pál utcai fiúk musicalből. Nagyon szerettük az Oscar-díjas kisfilmből a Bodzavirágot. Ha van egy dalötlet, akkor meghallgattatjuk a gyerekekkel, és a reakción látjuk, hogy működik, vagy sem.
Tudjuk, hogy a zenében is sokféle van és minőségen alulival is gyakran találkozunk. Az a dolgunk, hogy válasszuk meg és törekedjünk a minőségire. Van felelősségünk e téren is, hogy azért irányítani kell, mert nem mindegy. Széles a paletta, a mi dolgunk, hogy az iskolához is, az irányvonalához is alkalmazkodjunk.”
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!