Fotó: Ida regénye/Facebook
Könnyed, humoros és szerethető film készült Gárdonyi Géza, a Láthatatlan ember és az Egri csillagok mellett eltörpülő romantikus regényéből. Az Ida regényének fordulatait a könyv ismerete nélkül is könnyen ki lehet találni, ez azonban nem csorbítja a mostani mozgóképes trendek miatt bridgertonos áthallásokat tartalmazó film értékét. Kritika.
2024. július 01., 15:352024. július 01., 15:35
Biztos nem venné jó néven Gárdonyi Géza, ha a romantikus regényéből készült 2022-es tévéfilmet a Bridgertonhoz hasonlítanám. Mivel a Bridgerton egy megkerülhetetlen jelenség lett, én pedig – nem olvasva az Ida regényét – a belőle készült adaptáció nézése közben
Goda Krisztina (Kaméleon; Csak szex és más semmi; Szabadság, szerelem; BUÉK) legújabb filmje ugyanis kis túlzással a magyar Bridgerton, csak itt épp nem kitalált nemesek elsővilágbeli problémáit és az elrendezett házasságok világából való kitörési vágyakat nézhetjük végig, hanem
Az apácazárdában tanító Idával nyit a történet, akiről hamar megtudjuk, hogy bár ott tanult, nem áll szándékában nővérnek állni, inkább hazamenne borkereskedő édesapjához, ám az továbbra sem talált számára gardedámot, így Idának kapóra jön az egyik diáklánynak írt, erkölcstelennek megbélyegzett szerelmeslevél, aminek magára vállalásával kiteszik a szűrét a kolostorból, így hazatérhet a családi házba.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A kis naivának bizonyuló Ida itt szembesül apja léha életvitelével, a hozzá járó erkölcstelen lányokkal, és hamar egyértelművé válik számára, hogy
Apja is lép ez ügyben, az ilyen helyzeteket orvosolandó megoldáshoz nyúl, méghozzá „meghirdeti” lányát a helyi lapban, busás hozományt ajánlva fel a megfelelőnek bizonyuló vőlegény számára.
A hirdetésre jelentkező furábbnál furább kérők egymásnak adják a kilincset, és amikor már azt hihetnénk, hogy mindez nem lehet abszurdabb, az apa is bejelenti, hogy Ida lánykori barátnőjét tervezi feleségül venni, így lánya körül tényleg elfogy a levegő.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Bele is megy egy viszonylag normálisnak tűnő, fiatal kérő ajánlatába, meghúzva a határvonalakat, hogy ez egy kirakat-házasság lesz. Ahhoz, hogy a kérő ne kelljen visszafizesse a hozományt, az apának is megvan a feltétele, méghozzá az, hogy legalább egy évig éljenek házasságban,
A humort is jól használó, könnyed tévéfilmben (amit most Csíkszeredában moziban volt alkalmunk megnézni) nagyon jól sikerült a szereposztás, Mentes Júlia tökéletesen lényegül át a csalódásoktól megedződött, saját magát kereső kis naivából a később határozott Idává, aki megpróbálja kihozni a legtöbbet az adott helyzetéből.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A férjét – Csabát – alakító Rohonyi Barnabás is jól hozza a legtöbbször sértődékeny, időnként pedig teljesen kenyérre kenhető művészlelket, a barátait játszó Ember Márk és Mészáros Béla pedig a film comic-reliefjei, akiknek karakterei a drámát ellensúlyozandó humoros jelenetekért felelősek. Külön kiemelendő még a Kati nevű cselédet alakító Stefankovics Angéla, aki
Idának a jól és kevésbé jól kereső festők, eltartott feleségek, túlbuzgó udvarlók közt kell megtalálnia életcélját és a közös hangot újdonsült férjével, aki az eskü gyors elhadarása után egy hotelbe viszi őt, később pedig egy bérelt lakásba költöznek be, ahol
Fotó: Ida regénye/Facebook
Innen is a bridgertonos áthallás, hiszen ez most a romantikus néznivalók közül a legújabb példája annak, hogy milyen tud lenni egy elrendezett házasság, illetve, az egymásnak folyton antipatikus felek hogyan rombolják le az őket elválasztó falakat, hogy a végén (SPOILER!) egymás karjaiban találják meg a boldogságot, ahogy az Julia Quinn: Bridgerton-könyveiben és az azok alapján készült sorozatban is történik.
Mivel az Ida regénye tévéfilmnek készült, látszik rajta a visszafogott költségvetés, azonban
Fotó: Ida regénye/Facebook
A díszlettervezők, berendezők munkája teljes egészében megidézi a késő tizenkilencedik századi miliőket, a sokszor hiányzó nagytotálokat pedig igényesen berendezett belső terekkel váltják ki, amelyben
Ugyanez a helyzet a ruhákkal is, amik korhűen idézik meg az akkori, tehetősebb polgárság öltözködési szokásait.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Az Ida regénye alapján készült film egy könnyed néznivaló, ami teljesen be tudja rántani a nézőt, és röpke másfél órára feledtetni a hétköznapok gondjait. A már megszokott filmklasszikusokkal együtt ez az alkotás is biztosan fellelhető lesz időnként a magyar közmédia műsorkínálatában, így ha meglátjuk, hogy vetítik például a Dunán, akkor érdemes lesz odakapcsolni. Ki tudja, talán még ahhoz is meghozza a kedvünket, hogy leemeljük a polcról Gárdonyi regényét, ami bár ponyvára hajaz, megvan a maga helye a magyar irodalomban.
A Filmet a Csíki Moziban, a Filmszereda nyolcadik kiadásán láttuk.
A tánc több egyszerű mozgásformánál: komplex „fejlesztőeszköz” is, amely hozzájárul a fizikai koordináció, az önkifejezés és a közösségi készségek fejlődéséhez.
A jó kávé nemcsak ébresztő, hanem élmény – különösen akkor, ha otthon, saját kézzel készítjük el. Egyre többen keresik a lehetőséget, hogy a reggeli rutinból tudatos, élvezetes szertartást formáljanak.
Székelyföldön is egyre többen fedezik fel a keleti gyógyítás ősi formáit, köztük az orvosi piócakezelést. Ez a természetes terápia évszázadok óta ismert, és máig alkalmazzák különböző egészségügyi panaszok enyhítésére.
A morzsás töltött répás muffin igazi különlegesség, amely ötvözi a szaftos, fűszeres tésztát, a lágy, vaníliás mascarponekrémet és a ropogós, diós morzsaréteget.
Lőrincz Edit nyugdíjas pedagógus, aki az aktív munkásévek után sem vonult vissza a közösségi életből. Szenvedélye és elhivatottsága új irányt vett, amikor felfedezte a szenior táncot.
A sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Magyarországon élő Dancs Annamari énekesnő szívesen próbál ki új recepteket, sőt ő maga is talál ki újakat.
Ma az édesanyákat ünnepeljük. Az érzéseinket ilyenkor sokszor nehéz szavakba önetni, azonban tizenévesek vették a bátorságot rá. Most ők üzennek, írnak érzékenyen az édesanyjukról.
Peter Shaffer fergeteges bohózatát mutatják be május 8-án a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. A Black Comedy egy nagyszerű színházi ötletre épül, de a burleszk mögött komoly témákat is feszeget. Mohácsi János rendezővel beszélgettünk.
Anyák napján hajlamosak vagyunk az ünneplésre szánt virágok mögött elfeledni, hogy az anyaság nem egy egységes sablon, hanem megélt, formálódó valóság – olykor felemelő, máskor küzdelmes, de mindig jelentéssel teli.
Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett.
szóljon hozzá!