Ida regénye: a kisköltségvetésű magyar Bridgerton
Fotó: Ida regénye/Facebook
Könnyed, humoros és szerethető film készült Gárdonyi Géza, a Láthatatlan ember és az Egri csillagok mellett eltörpülő romantikus regényéből. Az Ida regényének fordulatait a könyv ismerete nélkül is könnyen ki lehet találni, ez azonban nem csorbítja a mostani mozgóképes trendek miatt bridgertonos áthallásokat tartalmazó film értékét. Kritika.
Tamás Attila
2024. július 01., 15:352024. július 01., 15:35
Biztos nem venné jó néven Gárdonyi Géza, ha a romantikus regényéből készült 2022-es tévéfilmet a Bridgertonhoz hasonlítanám. Mivel a Bridgerton egy megkerülhetetlen jelenség lett, én pedig – nem olvasva az Ida regényét – a belőle készült adaptáció nézése közben
Goda Krisztina (Kaméleon; Csak szex és más semmi; Szabadság, szerelem; BUÉK) legújabb filmje ugyanis kis túlzással a magyar Bridgerton, csak itt épp nem kitalált nemesek elsővilágbeli problémáit és az elrendezett házasságok világából való kitörési vágyakat nézhetjük végig, hanem
Az apácazárdában tanító Idával nyit a történet, akiről hamar megtudjuk, hogy bár ott tanult, nem áll szándékában nővérnek állni, inkább hazamenne borkereskedő édesapjához, ám az továbbra sem talált számára gardedámot, így Idának kapóra jön az egyik diáklánynak írt, erkölcstelennek megbélyegzett szerelmeslevél, aminek magára vállalásával kiteszik a szűrét a kolostorból, így hazatérhet a családi házba.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A kis naivának bizonyuló Ida itt szembesül apja léha életvitelével, a hozzá járó erkölcstelen lányokkal, és hamar egyértelművé válik számára, hogy
Apja is lép ez ügyben, az ilyen helyzeteket orvosolandó megoldáshoz nyúl, méghozzá „meghirdeti” lányát a helyi lapban, busás hozományt ajánlva fel a megfelelőnek bizonyuló vőlegény számára.
A hirdetésre jelentkező furábbnál furább kérők egymásnak adják a kilincset, és amikor már azt hihetnénk, hogy mindez nem lehet abszurdabb, az apa is bejelenti, hogy Ida lánykori barátnőjét tervezi feleségül venni, így lánya körül tényleg elfogy a levegő.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Bele is megy egy viszonylag normálisnak tűnő, fiatal kérő ajánlatába, meghúzva a határvonalakat, hogy ez egy kirakat-házasság lesz. Ahhoz, hogy a kérő ne kelljen visszafizesse a hozományt, az apának is megvan a feltétele, méghozzá az, hogy legalább egy évig éljenek házasságban,
A humort is jól használó, könnyed tévéfilmben (amit most Csíkszeredában moziban volt alkalmunk megnézni) nagyon jól sikerült a szereposztás, Mentes Júlia tökéletesen lényegül át a csalódásoktól megedződött, saját magát kereső kis naivából a később határozott Idává, aki megpróbálja kihozni a legtöbbet az adott helyzetéből.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A férjét – Csabát – alakító Rohonyi Barnabás is jól hozza a legtöbbször sértődékeny, időnként pedig teljesen kenyérre kenhető művészlelket, a barátait játszó Ember Márk és Mészáros Béla pedig a film comic-reliefjei, akiknek karakterei a drámát ellensúlyozandó humoros jelenetekért felelősek. Külön kiemelendő még a Kati nevű cselédet alakító Stefankovics Angéla, aki
Idának a jól és kevésbé jól kereső festők, eltartott feleségek, túlbuzgó udvarlók közt kell megtalálnia életcélját és a közös hangot újdonsült férjével, aki az eskü gyors elhadarása után egy hotelbe viszi őt, később pedig egy bérelt lakásba költöznek be, ahol
Fotó: Ida regénye/Facebook
Innen is a bridgertonos áthallás, hiszen ez most a romantikus néznivalók közül a legújabb példája annak, hogy milyen tud lenni egy elrendezett házasság, illetve, az egymásnak folyton antipatikus felek hogyan rombolják le az őket elválasztó falakat, hogy a végén (SPOILER!) egymás karjaiban találják meg a boldogságot, ahogy az Julia Quinn: Bridgerton-könyveiben és az azok alapján készült sorozatban is történik.
Mivel az Ida regénye tévéfilmnek készült, látszik rajta a visszafogott költségvetés, azonban
Fotó: Ida regénye/Facebook
A díszlettervezők, berendezők munkája teljes egészében megidézi a késő tizenkilencedik századi miliőket, a sokszor hiányzó nagytotálokat pedig igényesen berendezett belső terekkel váltják ki, amelyben
Ugyanez a helyzet a ruhákkal is, amik korhűen idézik meg az akkori, tehetősebb polgárság öltözködési szokásait.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Az Ida regénye alapján készült film egy könnyed néznivaló, ami teljesen be tudja rántani a nézőt, és röpke másfél órára feledtetni a hétköznapok gondjait. A már megszokott filmklasszikusokkal együtt ez az alkotás is biztosan fellelhető lesz időnként a magyar közmédia műsorkínálatában, így ha meglátjuk, hogy vetítik például a Dunán, akkor érdemes lesz odakapcsolni. Ki tudja, talán még ahhoz is meghozza a kedvünket, hogy leemeljük a polcról Gárdonyi regényét, ami bár ponyvára hajaz, megvan a maga helye a magyar irodalomban.
A Filmet a Csíki Moziban, a Filmszereda nyolcadik kiadásán láttuk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!