
Fotó: Ida regénye/Facebook
Könnyed, humoros és szerethető film készült Gárdonyi Géza, a Láthatatlan ember és az Egri csillagok mellett eltörpülő romantikus regényéből. Az Ida regényének fordulatait a könyv ismerete nélkül is könnyen ki lehet találni, ez azonban nem csorbítja a mostani mozgóképes trendek miatt bridgertonos áthallásokat tartalmazó film értékét. Kritika.
2024. július 01., 15:352024. július 01., 15:35
Biztos nem venné jó néven Gárdonyi Géza, ha a romantikus regényéből készült 2022-es tévéfilmet a Bridgertonhoz hasonlítanám. Mivel a Bridgerton egy megkerülhetetlen jelenség lett, én pedig – nem olvasva az Ida regényét – a belőle készült adaptáció nézése közben
Goda Krisztina (Kaméleon; Csak szex és más semmi; Szabadság, szerelem; BUÉK) legújabb filmje ugyanis kis túlzással a magyar Bridgerton, csak itt épp nem kitalált nemesek elsővilágbeli problémáit és az elrendezett házasságok világából való kitörési vágyakat nézhetjük végig, hanem
Az apácazárdában tanító Idával nyit a történet, akiről hamar megtudjuk, hogy bár ott tanult, nem áll szándékában nővérnek állni, inkább hazamenne borkereskedő édesapjához, ám az továbbra sem talált számára gardedámot, így Idának kapóra jön az egyik diáklánynak írt, erkölcstelennek megbélyegzett szerelmeslevél, aminek magára vállalásával kiteszik a szűrét a kolostorból, így hazatérhet a családi házba.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A kis naivának bizonyuló Ida itt szembesül apja léha életvitelével, a hozzá járó erkölcstelen lányokkal, és hamar egyértelművé válik számára, hogy
Apja is lép ez ügyben, az ilyen helyzeteket orvosolandó megoldáshoz nyúl, méghozzá „meghirdeti” lányát a helyi lapban, busás hozományt ajánlva fel a megfelelőnek bizonyuló vőlegény számára.
A hirdetésre jelentkező furábbnál furább kérők egymásnak adják a kilincset, és amikor már azt hihetnénk, hogy mindez nem lehet abszurdabb, az apa is bejelenti, hogy Ida lánykori barátnőjét tervezi feleségül venni, így lánya körül tényleg elfogy a levegő.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Bele is megy egy viszonylag normálisnak tűnő, fiatal kérő ajánlatába, meghúzva a határvonalakat, hogy ez egy kirakat-házasság lesz. Ahhoz, hogy a kérő ne kelljen visszafizesse a hozományt, az apának is megvan a feltétele, méghozzá az, hogy legalább egy évig éljenek házasságban,
A humort is jól használó, könnyed tévéfilmben (amit most Csíkszeredában moziban volt alkalmunk megnézni) nagyon jól sikerült a szereposztás, Mentes Júlia tökéletesen lényegül át a csalódásoktól megedződött, saját magát kereső kis naivából a később határozott Idává, aki megpróbálja kihozni a legtöbbet az adott helyzetéből.
Fotó: Ida regénye/Facebook
A férjét – Csabát – alakító Rohonyi Barnabás is jól hozza a legtöbbször sértődékeny, időnként pedig teljesen kenyérre kenhető művészlelket, a barátait játszó Ember Márk és Mészáros Béla pedig a film comic-reliefjei, akiknek karakterei a drámát ellensúlyozandó humoros jelenetekért felelősek. Külön kiemelendő még a Kati nevű cselédet alakító Stefankovics Angéla, aki
Idának a jól és kevésbé jól kereső festők, eltartott feleségek, túlbuzgó udvarlók közt kell megtalálnia életcélját és a közös hangot újdonsült férjével, aki az eskü gyors elhadarása után egy hotelbe viszi őt, később pedig egy bérelt lakásba költöznek be, ahol
Fotó: Ida regénye/Facebook
Innen is a bridgertonos áthallás, hiszen ez most a romantikus néznivalók közül a legújabb példája annak, hogy milyen tud lenni egy elrendezett házasság, illetve, az egymásnak folyton antipatikus felek hogyan rombolják le az őket elválasztó falakat, hogy a végén (SPOILER!) egymás karjaiban találják meg a boldogságot, ahogy az Julia Quinn: Bridgerton-könyveiben és az azok alapján készült sorozatban is történik.
Mivel az Ida regénye tévéfilmnek készült, látszik rajta a visszafogott költségvetés, azonban
Fotó: Ida regénye/Facebook
A díszlettervezők, berendezők munkája teljes egészében megidézi a késő tizenkilencedik századi miliőket, a sokszor hiányzó nagytotálokat pedig igényesen berendezett belső terekkel váltják ki, amelyben
Ugyanez a helyzet a ruhákkal is, amik korhűen idézik meg az akkori, tehetősebb polgárság öltözködési szokásait.
Fotó: Ida regénye/Facebook
Az Ida regénye alapján készült film egy könnyed néznivaló, ami teljesen be tudja rántani a nézőt, és röpke másfél órára feledtetni a hétköznapok gondjait. A már megszokott filmklasszikusokkal együtt ez az alkotás is biztosan fellelhető lesz időnként a magyar közmédia műsorkínálatában, így ha meglátjuk, hogy vetítik például a Dunán, akkor érdemes lesz odakapcsolni. Ki tudja, talán még ahhoz is meghozza a kedvünket, hogy leemeljük a polcról Gárdonyi regényét, ami bár ponyvára hajaz, megvan a maga helye a magyar irodalomban.
A Filmet a Csíki Moziban, a Filmszereda nyolcadik kiadásán láttuk.
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!