Hős vagy rendszerszolga? Az új Pelé-dokumentumfilm
Egy szék, egy járókeret – az öreg Pelé
Fotó: Netflix
A Netflix rukkolt elő a nyolcvanéves futball-legendáról készült dokumentumfilmjével, ami az elmúlt évtizedekben már sokadik a sorban, ám olyan szempontból az első, hogy először feszegeti benne a brazíliai diktatúra időszakát, annak futballal és Pelével kapcsolatos kérdéseit. Mert van ezekből bőven.
Katona Zoltán
2021. szeptember 17., 16:512021. szeptember 17., 16:51
Edson Arantes do Nascimento, alias Pelé egy élő futball-legenda, még ha a fiatalabbak csak hallottak róla, hasonlóan Puskáshoz vagy Maradonához, nem mellékesen háromszoros világbajnok – igen, háromszor emelhette a magasba a vb-trófeát (még a régi, Jules Rimet-ről elnevezett kupát), mást ne mondjunk, ez Messinek vagy Cristiano Ronaldónak egyszer sem adatott meg.
A sport története viszont egyben kultúr- és óriási fejlődéstörténet is: ahogy mondjuk Beatles nélkül sem lett volna például Coldplay vagy Lady Gaga (no meg ugye Beethoven a zene Mozartja...), úgy Pelé, Cruijff, Maradona (az edzőkről, a taktikai forradalmárokról nem is beszélve...) pályafutása is indirekt módon hozzájárult a labdarúgásnak a népszerűségéhez és minden szinten való, elképesztő fejlődéséhez. Többek között ezért is csodálhatunk ma egy Messit, egy Ronaldót, egy Mbappét és más topfutballistákat. Az új dokufilm viszont nem is ezt feszegeti, nem erre ad választ, illetve lehet, hogy semmire sem.
Az érzelmekre viszont kiválóan hat a film, hiszen a későbbi világsztár legkeményebb gyerekkori élményét, az 1950-ben hazai pályán elveszített vb-döntőt (Brazília–Uruguay 1:2) is feldolgozza. Pelé mozgássérültként, járókerettel jön be a képbe és huppan le beszélgetni: megtört, idős embert láthatunk, aki a film során nem mosolyodik el, mint annyiszor az elmúlt évek során... Mondhatnánk azt is, hogy nem játssza meg magát, és nem kerüli ki azt a kérdést sem, amikor konkrétan az a téma, hogy tehetett volna-e valamit a diktatúra éveiben az ellen. 1964-től egészen a nyolcvanas évekig katonai diktatúra volt Brazíliában, amelyet 1969 és 1974 között Emílio Garrastazu Médici elnök neve fémjelzett, jó húsz évig rendszeres volt a politikailag másképp gondolkodók eltüntetése vagy megkínzása, ám ezalatt gazdasági szempontból jól teljesített az ország.
A kiszivárgott hírek szerint nagyon nehezen állt rá erre a dokumentumfilmre
Fotó: Netflix
No meg a futballpályán: 1958-ban, soraiban az akkor csak 17 éves Pelével először lett világbajnok, felkerült a világfutball térképére, majd a csapat megvédte címét 1962-ben Chilében (Pelé itt egy meccs után lesérült), 1966-ban jött a fiaskó, kiesett a csoportkörből a magyaroktól és a portugáloktól elszenvedett vereségek miatt. Majd jött az új csúcs, az 1970-es, Mexikóban kivívott világbajnoki cím. Pelé utóbbira már nem készült, de
a játékoskeret kijelölésétől az edzőváltásig, a nüanszokon múló meccsektől a fényes győzelmekig igyekszik ugyan a film körbejárni ezt, ám csak elgondolkodtat. Mert mi lett volna, ha mondjuk az örök mumus Urugauay nyer az elődöntőben..? Ha mondjuk nincs edzőváltás és nem játszik a meccseken? Milyen hatással lett volna az a politikára és Pelé hátralevő karrierjére?
17 évesen, az első vébédöntő utáni pillanatokban
Fotó: Netflix
Igen, ettől is szép a sport és története, hogy tényleg egy-egy gólon vagy pár centin múlik minden... A film végigveszi a felsorolt világbajnokságokon kívül Pelé életének fontosabb állomásait, első házasságát, láthatunk néhány fantasztikus gólt a válogatottban és klubcsapatában, a Santosban. Apropó, Santos: az egyik legjobb jelenet az, amelyben a csapat egykori játékosai beszélgetnek a „régi szép időkről”, viccelődve, nevetve. Ilyenkor azért elfelejti az ember azokat a gondolatokat, hogy valaki vagy valakik több évtizeddel korábban talán többet tehettek volna azért, hogy ott és akkor az élet egy kicsit jobb legyen. Mondjuk ők meg is tették a magukét, a futballpályán, de
Valahogy furcsán van ez a sportban, főleg a futballban, hogy egy olyan országban, amelyik éppen diktatúra alatt van, mintha kötelező dolog lenne, hogy ne szurkoljunk a válogatottnak vagy a leghíresebb klubnak.
Egy gól a több mint ezer közül
Fotó: Netflix
Még napjaink Magyarországán is fel lehet fedezni ezt az „érzést”, hogy „nem drukkolok a magyar válogatottnak, mert az Orbán meg a Fidesz...” vagy a Ferencvárosnak, mert „az a NER... izé, csapata”... Borzasztó. Nem éltem akkor, de valahogy
mert az is előfordult. A futball így vagy úgy, de mindig összekapcsolódik valahogy, indirekt módon, a politikával – elsősorban talán az adott ország vagy város, vidék gazdasági helyzetével, de azt meg a politika is befolyásolja.
Egy ikonikus kép: az 1970-es vébédöntő első gólja után
Fotó: Netflix
Elképesztően összetett és ellentmondásos is lehet egy ilyen történet, hiszen még ma is meredek elképzelni azt a 35 évvel ezelőtti történetet, hogy Románia a kőkemény Ceaușescu-ditatúrát nyögi, miközben a Bukaresti Steaua megnyeri a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (fiatalabbak kedvéért: a BL-t, illetve annak elődjét).
A Peléről készíttet Netflix-film fontos és pontos kultúr- és politikatörténeti időutazás is arról, hogy Dél-Amerika legnagyobb országa milyen körülmények között létezett néhány évtizeddel korábban, illetve olyan szempontból is, hogy megértsük a mai, ottani viszonyokat is. A hatvanas években rendszeresek voltak az utcai tüntetések, amennyiben a nép úgy érezte, hogy korlátozzák jogaiban...
Az a bizonyos cipőtisztítő doboz...
Fotó: Netflix
Ma pedig mi is van ezen a téren? Nemcsak Brazíliában, de a világ oly sok országában előjönnek a társadalmi igazságtalanságok, az elnyomás, a megkülönböztetés kérdései. Igen, egy elvileg futballról, egy futballistáról készült dokumentumfilm kapcsán is, amelynek végén a nyolcvanéves Pelé ritmikusan és szimbolikusan dobol egy cipőtisztító fadobozon – zseniális ez a jelenet, ugyanis azt az időt eleveníti fel, amikor gyerekként még a nyomornegyedben élve cipőt tisztított az utcákon...
(Pelé – történelmi dokumentumfilm, 108 perc, rendezte: David Tryhorn és Ben Nicholas, 2021)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Mindennapi harmónia – testnek és léleknek
A törődés önmagunkkal kezdődik. Egyszerű, mégis tápláló fogások következnek. Ételek, amelyeket szeretettel, odafigyeléssel készíthetünk el magunknak. A könnyed alapanyagok és a harmonikus ízek nemcsak a testet, hanem a lelket is feltöltik.
Mindennapi harmónia – testnek és léleknek
A szultán kedvence – ez készült A pszichológus konyhájában
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A szultán kedvence – ez készült A pszichológus konyhájában
Dalban él a gyimesi lélek
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Dalban él a gyimesi lélek
Buffalo csirkeszárny air fryerben – videó
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Buffalo csirkeszárny air fryerben – videó
Gyömbéres erőleves
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
Gyömbéres erőleves
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!