Hős vagy rendszerszolga? Az új Pelé-dokumentumfilm
Egy szék, egy járókeret – az öreg Pelé
Fotó: Netflix
A Netflix rukkolt elő a nyolcvanéves futball-legendáról készült dokumentumfilmjével, ami az elmúlt évtizedekben már sokadik a sorban, ám olyan szempontból az első, hogy először feszegeti benne a brazíliai diktatúra időszakát, annak futballal és Pelével kapcsolatos kérdéseit. Mert van ezekből bőven.
Katona Zoltán
2021. szeptember 17., 16:512021. szeptember 17., 16:51
Edson Arantes do Nascimento, alias Pelé egy élő futball-legenda, még ha a fiatalabbak csak hallottak róla, hasonlóan Puskáshoz vagy Maradonához, nem mellékesen háromszoros világbajnok – igen, háromszor emelhette a magasba a vb-trófeát (még a régi, Jules Rimet-ről elnevezett kupát), mást ne mondjunk, ez Messinek vagy Cristiano Ronaldónak egyszer sem adatott meg.
A sport története viszont egyben kultúr- és óriási fejlődéstörténet is: ahogy mondjuk Beatles nélkül sem lett volna például Coldplay vagy Lady Gaga (no meg ugye Beethoven a zene Mozartja...), úgy Pelé, Cruijff, Maradona (az edzőkről, a taktikai forradalmárokról nem is beszélve...) pályafutása is indirekt módon hozzájárult a labdarúgásnak a népszerűségéhez és minden szinten való, elképesztő fejlődéséhez. Többek között ezért is csodálhatunk ma egy Messit, egy Ronaldót, egy Mbappét és más topfutballistákat. Az új dokufilm viszont nem is ezt feszegeti, nem erre ad választ, illetve lehet, hogy semmire sem.
Az érzelmekre viszont kiválóan hat a film, hiszen a későbbi világsztár legkeményebb gyerekkori élményét, az 1950-ben hazai pályán elveszített vb-döntőt (Brazília–Uruguay 1:2) is feldolgozza. Pelé mozgássérültként, járókerettel jön be a képbe és huppan le beszélgetni: megtört, idős embert láthatunk, aki a film során nem mosolyodik el, mint annyiszor az elmúlt évek során... Mondhatnánk azt is, hogy nem játssza meg magát, és nem kerüli ki azt a kérdést sem, amikor konkrétan az a téma, hogy tehetett volna-e valamit a diktatúra éveiben az ellen. 1964-től egészen a nyolcvanas évekig katonai diktatúra volt Brazíliában, amelyet 1969 és 1974 között Emílio Garrastazu Médici elnök neve fémjelzett, jó húsz évig rendszeres volt a politikailag másképp gondolkodók eltüntetése vagy megkínzása, ám ezalatt gazdasági szempontból jól teljesített az ország.
A kiszivárgott hírek szerint nagyon nehezen állt rá erre a dokumentumfilmre
Fotó: Netflix
No meg a futballpályán: 1958-ban, soraiban az akkor csak 17 éves Pelével először lett világbajnok, felkerült a világfutball térképére, majd a csapat megvédte címét 1962-ben Chilében (Pelé itt egy meccs után lesérült), 1966-ban jött a fiaskó, kiesett a csoportkörből a magyaroktól és a portugáloktól elszenvedett vereségek miatt. Majd jött az új csúcs, az 1970-es, Mexikóban kivívott világbajnoki cím. Pelé utóbbira már nem készült, de
a játékoskeret kijelölésétől az edzőváltásig, a nüanszokon múló meccsektől a fényes győzelmekig igyekszik ugyan a film körbejárni ezt, ám csak elgondolkodtat. Mert mi lett volna, ha mondjuk az örök mumus Urugauay nyer az elődöntőben..? Ha mondjuk nincs edzőváltás és nem játszik a meccseken? Milyen hatással lett volna az a politikára és Pelé hátralevő karrierjére?
17 évesen, az első vébédöntő utáni pillanatokban
Fotó: Netflix
Igen, ettől is szép a sport és története, hogy tényleg egy-egy gólon vagy pár centin múlik minden... A film végigveszi a felsorolt világbajnokságokon kívül Pelé életének fontosabb állomásait, első házasságát, láthatunk néhány fantasztikus gólt a válogatottban és klubcsapatában, a Santosban. Apropó, Santos: az egyik legjobb jelenet az, amelyben a csapat egykori játékosai beszélgetnek a „régi szép időkről”, viccelődve, nevetve. Ilyenkor azért elfelejti az ember azokat a gondolatokat, hogy valaki vagy valakik több évtizeddel korábban talán többet tehettek volna azért, hogy ott és akkor az élet egy kicsit jobb legyen. Mondjuk ők meg is tették a magukét, a futballpályán, de
Valahogy furcsán van ez a sportban, főleg a futballban, hogy egy olyan országban, amelyik éppen diktatúra alatt van, mintha kötelező dolog lenne, hogy ne szurkoljunk a válogatottnak vagy a leghíresebb klubnak.
Egy gól a több mint ezer közül
Fotó: Netflix
Még napjaink Magyarországán is fel lehet fedezni ezt az „érzést”, hogy „nem drukkolok a magyar válogatottnak, mert az Orbán meg a Fidesz...” vagy a Ferencvárosnak, mert „az a NER... izé, csapata”... Borzasztó. Nem éltem akkor, de valahogy
mert az is előfordult. A futball így vagy úgy, de mindig összekapcsolódik valahogy, indirekt módon, a politikával – elsősorban talán az adott ország vagy város, vidék gazdasági helyzetével, de azt meg a politika is befolyásolja.
Egy ikonikus kép: az 1970-es vébédöntő első gólja után
Fotó: Netflix
Elképesztően összetett és ellentmondásos is lehet egy ilyen történet, hiszen még ma is meredek elképzelni azt a 35 évvel ezelőtti történetet, hogy Románia a kőkemény Ceaușescu-ditatúrát nyögi, miközben a Bukaresti Steaua megnyeri a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (fiatalabbak kedvéért: a BL-t, illetve annak elődjét).
A Peléről készíttet Netflix-film fontos és pontos kultúr- és politikatörténeti időutazás is arról, hogy Dél-Amerika legnagyobb országa milyen körülmények között létezett néhány évtizeddel korábban, illetve olyan szempontból is, hogy megértsük a mai, ottani viszonyokat is. A hatvanas években rendszeresek voltak az utcai tüntetések, amennyiben a nép úgy érezte, hogy korlátozzák jogaiban...
Az a bizonyos cipőtisztítő doboz...
Fotó: Netflix
Ma pedig mi is van ezen a téren? Nemcsak Brazíliában, de a világ oly sok országában előjönnek a társadalmi igazságtalanságok, az elnyomás, a megkülönböztetés kérdései. Igen, egy elvileg futballról, egy futballistáról készült dokumentumfilm kapcsán is, amelynek végén a nyolcvanéves Pelé ritmikusan és szimbolikusan dobol egy cipőtisztító fadobozon – zseniális ez a jelenet, ugyanis azt az időt eleveníti fel, amikor gyerekként még a nyomornegyedben élve cipőt tisztított az utcákon...
(Pelé – történelmi dokumentumfilm, 108 perc, rendezte: David Tryhorn és Ben Nicholas, 2021)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
A fűszerek ízes világa
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
A fűszerek ízes világa
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!