
Egy szék, egy járókeret – az öreg Pelé
Fotó: Netflix
A Netflix rukkolt elő a nyolcvanéves futball-legendáról készült dokumentumfilmjével, ami az elmúlt évtizedekben már sokadik a sorban, ám olyan szempontból az első, hogy először feszegeti benne a brazíliai diktatúra időszakát, annak futballal és Pelével kapcsolatos kérdéseit. Mert van ezekből bőven.
2021. szeptember 17., 16:512021. szeptember 17., 16:51
Edson Arantes do Nascimento, alias Pelé egy élő futball-legenda, még ha a fiatalabbak csak hallottak róla, hasonlóan Puskáshoz vagy Maradonához, nem mellékesen háromszoros világbajnok – igen, háromszor emelhette a magasba a vb-trófeát (még a régi, Jules Rimet-ről elnevezett kupát), mást ne mondjunk, ez Messinek vagy Cristiano Ronaldónak egyszer sem adatott meg.
A sport története viszont egyben kultúr- és óriási fejlődéstörténet is: ahogy mondjuk Beatles nélkül sem lett volna például Coldplay vagy Lady Gaga (no meg ugye Beethoven a zene Mozartja...), úgy Pelé, Cruijff, Maradona (az edzőkről, a taktikai forradalmárokról nem is beszélve...) pályafutása is indirekt módon hozzájárult a labdarúgásnak a népszerűségéhez és minden szinten való, elképesztő fejlődéséhez. Többek között ezért is csodálhatunk ma egy Messit, egy Ronaldót, egy Mbappét és más topfutballistákat. Az új dokufilm viszont nem is ezt feszegeti, nem erre ad választ, illetve lehet, hogy semmire sem.
Az érzelmekre viszont kiválóan hat a film, hiszen a későbbi világsztár legkeményebb gyerekkori élményét, az 1950-ben hazai pályán elveszített vb-döntőt (Brazília–Uruguay 1:2) is feldolgozza. Pelé mozgássérültként, járókerettel jön be a képbe és huppan le beszélgetni: megtört, idős embert láthatunk, aki a film során nem mosolyodik el, mint annyiszor az elmúlt évek során... Mondhatnánk azt is, hogy nem játssza meg magát, és nem kerüli ki azt a kérdést sem, amikor konkrétan az a téma, hogy tehetett volna-e valamit a diktatúra éveiben az ellen. 1964-től egészen a nyolcvanas évekig katonai diktatúra volt Brazíliában, amelyet 1969 és 1974 között Emílio Garrastazu Médici elnök neve fémjelzett, jó húsz évig rendszeres volt a politikailag másképp gondolkodók eltüntetése vagy megkínzása, ám ezalatt gazdasági szempontból jól teljesített az ország.
A kiszivárgott hírek szerint nagyon nehezen állt rá erre a dokumentumfilmre
Fotó: Netflix
No meg a futballpályán: 1958-ban, soraiban az akkor csak 17 éves Pelével először lett világbajnok, felkerült a világfutball térképére, majd a csapat megvédte címét 1962-ben Chilében (Pelé itt egy meccs után lesérült), 1966-ban jött a fiaskó, kiesett a csoportkörből a magyaroktól és a portugáloktól elszenvedett vereségek miatt. Majd jött az új csúcs, az 1970-es, Mexikóban kivívott világbajnoki cím. Pelé utóbbira már nem készült, de
a játékoskeret kijelölésétől az edzőváltásig, a nüanszokon múló meccsektől a fényes győzelmekig igyekszik ugyan a film körbejárni ezt, ám csak elgondolkodtat. Mert mi lett volna, ha mondjuk az örök mumus Urugauay nyer az elődöntőben..? Ha mondjuk nincs edzőváltás és nem játszik a meccseken? Milyen hatással lett volna az a politikára és Pelé hátralevő karrierjére?
17 évesen, az első vébédöntő utáni pillanatokban
Fotó: Netflix
Igen, ettől is szép a sport és története, hogy tényleg egy-egy gólon vagy pár centin múlik minden... A film végigveszi a felsorolt világbajnokságokon kívül Pelé életének fontosabb állomásait, első házasságát, láthatunk néhány fantasztikus gólt a válogatottban és klubcsapatában, a Santosban. Apropó, Santos: az egyik legjobb jelenet az, amelyben a csapat egykori játékosai beszélgetnek a „régi szép időkről”, viccelődve, nevetve. Ilyenkor azért elfelejti az ember azokat a gondolatokat, hogy valaki vagy valakik több évtizeddel korábban talán többet tehettek volna azért, hogy ott és akkor az élet egy kicsit jobb legyen. Mondjuk ők meg is tették a magukét, a futballpályán, de
Valahogy furcsán van ez a sportban, főleg a futballban, hogy egy olyan országban, amelyik éppen diktatúra alatt van, mintha kötelező dolog lenne, hogy ne szurkoljunk a válogatottnak vagy a leghíresebb klubnak.
Egy gól a több mint ezer közül
Fotó: Netflix
Még napjaink Magyarországán is fel lehet fedezni ezt az „érzést”, hogy „nem drukkolok a magyar válogatottnak, mert az Orbán meg a Fidesz...” vagy a Ferencvárosnak, mert „az a NER... izé, csapata”... Borzasztó. Nem éltem akkor, de valahogy
mert az is előfordult. A futball így vagy úgy, de mindig összekapcsolódik valahogy, indirekt módon, a politikával – elsősorban talán az adott ország vagy város, vidék gazdasági helyzetével, de azt meg a politika is befolyásolja.
Egy ikonikus kép: az 1970-es vébédöntő első gólja után
Fotó: Netflix
Elképesztően összetett és ellentmondásos is lehet egy ilyen történet, hiszen még ma is meredek elképzelni azt a 35 évvel ezelőtti történetet, hogy Románia a kőkemény Ceaușescu-ditatúrát nyögi, miközben a Bukaresti Steaua megnyeri a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (fiatalabbak kedvéért: a BL-t, illetve annak elődjét).
A Peléről készíttet Netflix-film fontos és pontos kultúr- és politikatörténeti időutazás is arról, hogy Dél-Amerika legnagyobb országa milyen körülmények között létezett néhány évtizeddel korábban, illetve olyan szempontból is, hogy megértsük a mai, ottani viszonyokat is. A hatvanas években rendszeresek voltak az utcai tüntetések, amennyiben a nép úgy érezte, hogy korlátozzák jogaiban...
Az a bizonyos cipőtisztítő doboz...
Fotó: Netflix
Ma pedig mi is van ezen a téren? Nemcsak Brazíliában, de a világ oly sok országában előjönnek a társadalmi igazságtalanságok, az elnyomás, a megkülönböztetés kérdései. Igen, egy elvileg futballról, egy futballistáról készült dokumentumfilm kapcsán is, amelynek végén a nyolcvanéves Pelé ritmikusan és szimbolikusan dobol egy cipőtisztító fadobozon – zseniális ez a jelenet, ugyanis azt az időt eleveníti fel, amikor gyerekként még a nyomornegyedben élve cipőt tisztított az utcákon...
(Pelé – történelmi dokumentumfilm, 108 perc, rendezte: David Tryhorn és Ben Nicholas, 2021)
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!