
Az előadás alkotói
Fotó: Biró István
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének adaptációja volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház első bemutatója idén. A Botond Nagy rendezte előadást január 8-án tekinthették meg a nézők. Erről is írnak az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. január 13., 11:292022. január 13., 11:29
Az Utas és holdvilág gyakorlatilag az emlékezés regénye. 1937-ben írta Szerb Antal, aki akkor 36 éves volt, és a Magyar irodalomtörténet, valamint A Pendragon legenda révén már ismert, befutott alkotónak számított. A regény széles körben nem aratott sikert, volt, aki pszichoanalitikai megalapozottságát kifogásolta, más egyszerűen erkölcstelennek nevezte. Olyan is akadt, aki azért kárhoztatta, mert a komoly vallás- és filozófiatörténeti fejtegetéseket a könyvben sokszor lektűrbe illő epizódok követi.
Kemény fába vágta a fejszéjét a kolozsvári színház alkotógárdája, amikor úgy döntött, színre viszi Szerb Antal regényét. Az előadás már egy évvel korábban is készen állt, ám a járványhelyzet miatt halasztani kellett a bemutatását. Botond Nagy szerint olyan volt egy év után viszontlátni a produkciót, mint találkozni a régi szerelmeddel: kétélű érzés, de mindenképp különleges.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón a szereposztás több tagja is említette,
A rendező elmondta, ez az első alkalom, amikor nem rendezői előadást akart létrehozni, érezte ugyanis, hogy nagyon fontos a szöveg, Szerb Antal jelenléte.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló január 13-ai lapszámában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!