
Bjørn Dæhlie a téli olimpiák egyik világsztárja, nyolc aranyérmet nyert, ebből kettőt Lillehammerben
Fotó: Gorm Kallestad
Sok szempontból volt érdekes a kilencvenes évek első két téli olimpiája, hiszen amellett, hogy 1992 után „gyorsan”, két év múlva is megrendeztek egyet a kiegyenlítés miatt (hogy ne ugyanabban az évben legyen, mint a nyári), a kelet-európai rendszerváltások is sok újat hoztak. Erről is olvashatnak az Erdélyi Sport legfrissebb számában.
2022. február 22., 11:492022. február 22., 11:49
2022. február 22., 12:582022. február 22., 12:58
Az 1988-as téli olimpiát a kanadai Calgaryban rendezték, ezt követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) „visszahozta” Európába a versenysorozatot, és mai szóhasználattal élve jól fel is turbózta. 1992. február 8. és 23. között a franciaországi Albertville, egy gyönyörű alpesi falu és vidéke adott otthont az olimpiának.
– érdekesség, hogy azóta sem sikerült magyar kifejezést találni rá, a csúszókorong nem éppen azt jelenti, és a jégteke sem lett elfogadott.
A kilencvenes évek első téli olimpiáján olyan sztárok tűntek fel, mint például a norvég Bjørn Dæhlie, aki sífutásban három aranyérmet nyert, vagy az olasz Josef Polig, aki az alpesi sí összetett versenyét nyerte meg.
Például Horvátország és Szlovénia a zajló délszláv háború ellenére (ekkorra e két ország már függetlenedett) már külön országként vett részt, mint ahogy a szétbomlott Szovjetunióból a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) sportolói is külön országként indulhattak, a szovjetekből a „maradék” Egyesült Csapat néven versenyzett.
Azért, hogy ne egy évben legyen a nyári olimpiákkal, a NOB arról döntött, hogy két éven belül még egy téli olimpiát tart, így „szinkronba” hozza az éveket, így 1994 februárjában a norvégiai Lillehammerre figyelt a sportvilág.
Minderről bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványának február 22-ei lapszámában írnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!