Hagyjuk már a hip-hop-ot, legalább most! A „nagy” Elvis-film
Butler úgy táncol, mint a Király
Fotó: Elvis
Igen látványos, elbűvölő az Elvis-film, helyenként grandiózus, de ugyanakkor provokatív megoldásokkal van tele. Azonban a „nagy” Elvis-filmmel kicsit az is a gond, hogy Parker ezredes kitalált szemszögéből mutatja meg a mostani nézőknek a világ valaha volt egyik legnagyobb popsztárját. S ez nincs rendben.
Katona Zoltán
2022. szeptember 05., 17:522022. szeptember 05., 17:52
Moziban, eredeti hanggal, nagyon nyitott füllel és szemmel ajánlott nézni, de otthon sem alszol bele az Elvis-filmbe, hiszen még jobban pörög, mint a talán egykor a címszereplő élete – az HBO Max éppen a napokban mutatta be a mozgóképet, ami nem visz be nagyon a felszín alá, pedig mára már mindent tudunk Elvis Presley életéről és életművéről. Jó, akkor nézzünk dokfilmet róla, vághatja rá bárki, ám ez nem ilyen egyszerű.
Elvis a nyolcvanas években is élt!
A „hanyatló nyugat” és az „imperialista” Amerika annyira azért nem voltak visszataszítóak a kommunista Románia vezetőinek számára sem, hogy a nyolcvanas évek elején-közepén (jó húsz évnyi fáziskésés után) az itteni mozik rendszeresen ne vetíthessék az Elvis főszereplésével készült musical-filmeket, ezért annakidején sok gyermek és fiatal nem tudta, hogy „Elviszpreszli” valójában színész vagy zenész-e.
kacagtak a fiatalok, sőt a mozi első soraiban még tapsoltak is ősi szokás szerint egy-egy jól sikerült lövöldözős jelenet után. De az akkori kazettamásolók is sűrűn kellett eleget tegyenek a megrendelésnek, tájainkon Elvis sokkal jobban tarolt ilyen szempontból, mint mondjuk a Beatles vagy az Omega együttes. Legalábbis addig, amíg kíméletlenül ki nem söpörte őket is a 3+2 az autómagnókból és a „duplakazettás kazettofonokból”, de a csecsebecse-piacon mindig volt Elvis-jelvény vagy -kulcstartó Tarzan, a Modern Talking, Rambo vagy „Arnód” Schwarzenegger mellett.
Csak egy kicsit talál a sorba
Mostanában reneszánszukat élik a rocksztárokról készült életrajzi filmek, több igen figyelemre méltó és sikeres ilyen alkotás is berobbant a mozikba. Régebbről is vannak példák, hiszen a Jim Morrisont megmutató The Doors-tól (Oliver Stone rendezte 1991-ben) a Ray-en (Ray Charles életőről 2004-ben készített filmet Taylor Hackford) keresztül Jimi Hendrix-ig (2013, Jimi: All Is by My Side, rendezte John Ridley) jó filmek születtek ebben a kategóriában, az elmúlt években pedig a Bohém rapszódia és a Rocketman kavart vizet ebből a szempontból, tehát Freddie Mercury, illetve Elton John „megmutatása”.
Még a nézése is olyan...
Fotó: Elvis
...illetve a bánata is
Fotó: Elvis
Baz Luhrman is talán hasonlóra vállalkozott, de sokkal másképpen. A Rómeó+Júlia (1996), a Moulin Rouge (2001), az Ausztrália (2008) és A nagy Gatsby (2013) rendezője mindig arról volt híres, hogy szétszaggat és újragondol dolgokat, merész, provokatív megoldásokkal – ez pedig vagy bejön, vagy nem. Vagy középút, kinek mi.
• Videó: InterCom
Az Elvis-film hossza (két és fél óra) kicsit nézőpróbáló, de azt előre leszögezném, hogy egy percig sem unalmas, nem jön, hogy otthagyd egy pillanatra sem. A sztori lineárisan megy, a gyerek Elvistől a szupersztárrá válásig van az ív, s vannak benne a valóságban is megtörtént igen kemény jelenetek, veszekedések, konfliktusok, tehát ebből a szempontból nem olyan, mint a Bohém rapszódia, ami rózsaszínre festette Freddie Mercury életét. Elvist inkább sajnáljuk, mert habár kiteljesedett, világsztár lett belőle, az élete mégis szörnyű lehetett... Ugyan megkapargatja ezt a film, de nem mélyen.
Részben vagy biztosan sokak szerint teljesen rendben van ez a film, mert a főszereplő olyannak hozza a karaktert, amilyen egykor lehetett maga a Király, Tom Hanks pedig mindent és mindenkit képes eljátszani.
Ez tényleg olyan, mintha egy történelmi filmben mondjuk Napóleon futárküldés helyett előkapna egy telefont, vagy Ștefan cel Mare csatába indulás előtt rápillant a karórájára.
Zene, zene, zene... kéne
De hát Baz Luhrman eddigi filmjei is ezen a vonalon mozogtak, a látványvilág különleges és meghökkentő, a témákra pedig formabontóan csavarodik rá nemcsak a díszlet-jelmez néha teljes kifordítása és átgondolása, hanem a zenei betétek is. Emlékezetes, ahogy a Rómeó+Júliában a Shakesepare-szövegeket rappelve tolják DiCaprióék, a Moulin Rouge-ban Nicole Kidman és Ewan McGregor a huszadik század elején játszódó szenvedélyes szerelme mellé kapunk Police-, David Bowie- és Madonna-slágereket, a húszas években játszódó történetben, A nagy Gatsby-ben sem csak a kornak megfelelő big band jazz hasít.
Van olyan is, csak kevés, pedig pont az a milliő, amiből Elvis jött, megérdemelt volna olyan betétdalokat ebben a filmben, amiből bőven volt és van – tehát eredeti, ősi gospelt, bluest, delta-bluest, bluegrasst, countryt, azokat a jó nashville-i, memphis-i hangzásokat. Ha valahol jó termőtalaja volt ennek a szenvedélyes, dögös zenének, akkor az ötvenes évek Tenessee-je pont az volt. Errefel a film végén Eminem rappel Elvisről...
A király sármos...
Fotó: Elvis
...és dögös!
Fotó: Elvis
Nem sokkal azelőtt, búcsúzóul pedig eredeti felvételeket „kever” a filmbe a rendező a Király egyik utolsó fellépéséről, mintha átmennénk dokuba, így akkor, amikor pont sírni kéne, látjuk a valódi Elvist izzadni egy zongora felett. Ha egyben meg akarjuk hallgatni a film soundtrackjét, tegyük meg, tele van rappel, hip-hoppal és effektekkel, de egy idő után szörnyen unalmas, Elvis pedig pont nem az ilyen dalokról szólt – olyan volt, amilyen, sok dala csöpögős, szirupos, talán giccses is, de így széteffektezve, „hipháppra” átdobva egyenesen borzasztó.
A főszereplő Austin Butler telitalálat, talán jobban hozza Elvist, mint Rami Malek pár éve Freddy Mercury-t – lehet, hogy ezzel robban be istenigazából a mozivászonra a viszonylag fiatal színész, akit a Volt egyszer egy Hollywood… egyik epizódszerepében láthattunk, ott Tex Watson-t, az egyik, az eredeti történet szerint gyilkost alakított, aki Tarantinótól nagyon megkapta a magáét.
A minden hájjal megkent Parker „ezredes” szerepében Tom Hanks
Fotó: Elvis
A Parker ezredest, Elvis hírhedt menedzserét alakító Tom Hanksnek nem biztos, hogy ez volt élete alakítása, de tőle megszokhattuk, hogy szinte bármilyen karaktert eljátszik. Egy kicsit olyan, mint egy nagyon-nagyon nagy tudású és pontos zenész egy szimfonikus zenekarban, aki a duplalégyszart is lejátssza a kottáról, ha az odapöttyen a violinkulcs mögé közvetlenül. Ami az „ezredes” valós személyiségét illeti, hát talán nem ártott volna jobban kibontani, mert indirekt módon annyit senki sem ártott Elvisnek mint ő, amellett, hogy világsztárt csinált belőle.
És itt variálhatnánk azt is, hogy mi lett volna ha, ha Elvis nem hal meg mindössze 42 évesen ezelőtt 35 évvel... Lehet, hogy Baz Luhrmann egy teljesen más filmet rendezhetett volna az életéből. De ilyent sikerült.
Elvis
(amerikai életrajzi film, 159 perc, 2022)
Rendezte: Baz Luhrmann
Producer: Baz Luhrmann, Gail Berman, Catherine Martin
Szereplők: Austin Butler, Tom Hanks, Olivia DeJonge, Helen Thomson, Richard Roxburgh, Xavier Samuel, David Wenham
Forgatókönyvíró: Anthony McCarten, Peter Morgan, Stephen J. Rivele, Christopher Wilkinson
Zene: Elliott Wheeler
Operatőr: Mandy Walker
Vágó: Matt Villa
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!