
Körmendy Dávid, Maroevich Zsolt, Székely Zoltán, Buda Gábor és Szabó Tibor
Fotó: almazenekar.hu
Aki már járt Alma-koncerten, az tudja, igazán nagy buli. Nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Fülbemászó dalaikat, humoros dalszövegeiket napok, hetek múltán is dúdolgatjuk. A húszéves zenekar évente átlag háromszáz koncertet tart, közben pedig számos projektben vesz részt. Legutóbb Székelyföldön léptek fel, az egyik koncert után beszélgettünk Buda Gáborral, a zenekar vezetőjével.
2017. október 04., 17:042017. október 04., 17:04
2017. október 04., 17:382017. október 04., 17:38
Nem egyszerű felsorolni, hogy mi mindennel foglalkozik az Alma együttes: míg a kezdetekkor verses-zenés esteket tartottak, színházi produkciókban játszottak, illetve ezekhez szereztek zenét, a későbbiekben mesekönyvük jelent meg, gyerekklubot működtetnek, pályázatokat hirdetnek, és közben egyre másra jelennek meg az új lemezeik, videoklipjeik. Kisgyerekesek közül ki ne ismerné a Ma van a szülinapom! című dalt, vagy éppen Bartos Erika Bogyó és Babóca meséje nyomán készült rajzfilm főcímdalát? De dolgoztak már fel Ganxta Zolee és a Kartel-dalt is.
És noha nem gyerekzenekarként kezdték, de közben azzá nőtték ki magukat – olvasható az együttes honlapján. „Simán kinőttük magunkat” – mondja nevetve Buda Gábor. „Ez úgy történt, hogy elhívtak minket egy gyerektáborba. Itt pecsételődött meg a sorsunk, mert nagyon jól sikerült az ottani koncert, nagyon jól éreztük magunkat, és az ottani pedagógusok, tanárok nagyon kedvesek voltak. Hívtak, hogy szeptembertől indul a tanév, és látogassuk meg az ő iskolájukat, óvodájukat. Tehát felvettük velük a kapcsolatot, hogy ott is adjunk koncertet. És tulajdonképpen nagyon gyorsan – fél év alatt – annyi gyerekbulink lett, hogy már külön kellett választani a plakátokon, hogy ez most gyerekbuli vagy felnőttbuli. Igen ám, de a felnőtt koncertekre is hozták a gyerekeket a szülők, nem ment át jól a kommunikáció, hogy ez akkor felnőtteknek szóló produkció” – mesélte a zenekarvezető.
mert kissé kellemetlenné vált, hogy az Ady-esten, József Attila-esten ott voltak a gyerekek, akik viszont nem bírtak ki egy-két órás irodalmi műsort. „Végül eldöntöttük a zenekarban, hogy gyerekprodukcióban utazzunk. Végül is nagyon jól éreztük magunkat, nagyon ráéreztünk, hamar megtaláltuk a közös hangot a gyerekekkel, úgyhogy nem esett nehezünkre” – emlékezett Buda Gábor.
Rámutatott: különleges közönség a gyerekek, így mindenre oda kell figyelni.
Ezen felül fontos a témaválasztás, az, hogy miről énekelnek, hogyan énekelnek, hogyan viselkednek a színpadon. „Meglehetősen szabadon kezeljük a színpadi jelenlétet, elég sok olyan kiszólást és egyebet megengedünk magunknak, amit nem biztos, hogy a gyerekek értenek – de nem baj ez, mert a gyerekekre is bőségesen jut idő, energia és humor is – viszont a szülők ezt nagyon szeretik. És egy kicsit olyanná válik egy Alma-koncert, hogy nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ezek családi koncertek.
reméljük, hogy ez tetszik mindenkinek, a szülőknek és gyerekeknek egyaránt” – vázolta a zenész, aki ugyanakkor nagyon fontosnak tartja az őszinteséget, azt, hogy magukat adják. „Hogy olyan legyen egy Alma-koncert, amilyen emberek mi igazából vagyunk. Igyekszünk mindent úgy csinálni, ahogy felnőtt koncerten is tennénk” – árulta el Buda Gábor.
A csapat amellett, hogy számos koncertet vállal, több projektben is partner. Jelenleg egy koncepciólemezen dolgoznak. Ez a Hortobágyi Nemzeti Parknak készülő nagylemez lesz, tíz dallal, két videoklippel – egy hivatalossal, ami a projekthez tartozik, és egy olyannal, amit önszorgalomból, a maguk örömére készítenek.
Az Alma együttes koncertjei mindig mókás bulik
Fotó: almazenekar.hu
„A lemez a Hortobágyi Nemzeti Parknak az értékeit, a Natura2000-es állatvilágot mutatja be. Hortobágyról Magyarországon is és a határokon túl is az embereknek az a képzetük, hogy tulajdonképpen egy nagy síkság, ahol van délibáb, szürke szarvasmarha, nyáj, kilenc lyukú híd, csikósok, de ezzel itt véget is ért. De igazából nem csak a világörökség része a Hortobágyi Nemzeti Park, hanem tájvédelmi körzet, és egészen különleges állatvilága van, sokszínű maga a puszta is, sok minden tartozik hozzá, úgyhogy ennek a régiónak a gazdagságát szeretnénk megismertetni a gyerekekkel és felnőttekkel is” – fejtette ki az előadóművész.
Egy Alma-koncertre valószínű, hogy nem felnőttként megyünk, magunkkal visszük a gyerekünket, unokánkat, unokahúgunkat, keresztgyermekünket vagy éppen a szomszéd kisfiút.
Erre volt kíváncsi: hogy született meg a szülinapi dal, kinek volt születésnapja?
Kérdésével nem szorította éppen sarokba a zenekarvezetőt, de elmondta, hogy kevesen kérdezték ezt meg tőle. „Mi egy időben nagyon sok magánpartin, gyerekek szülinapi buliján vettünk részt zenekarként. És ekkor eljátszottuk Halász Juci nénitől a Boldog születésnapot című dalt, amit mindenki ismer. Egyik zenészkollégám, Szabó Tibor mondta egyszer, hogy
Az is szép természetesen, örülünk neki, hogy Bródy János szerzeménye hangzik el, de mi volna, ha születne az Alma együttesnek egy születésnapos dala? És egyszer beültem az autóba ezen gondolkodva, hogy kéne egy szülinapos dal, elkezdtem vezetni az autót, mentem az úton és elkezdtem énekelni, hogy: remek a hangulatom, ma van a szülinapom-pom-pom-pom. Így született, autóvezetés közben. Ezt kevés helyen mondtuk el, mert kevesen kérdezték meg. Látod, mindig lehet dalt írni, beállsz reggel a zuhany alá és énekled: »az asszony ingataaaag...«, és már meg is van a következő nagy sláger” – válaszolta lányomnak Buda Gábor.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!