Főleg írók. Helytörténeti személyiségek mustrája
Írók, költők, emberek
Fotó: Katona Zoltán
Szerencsére olyan elődeink is voltak, akik valamit letettek az asztalra, nemcsak arra vártak, hogy eléjük tegyenek valamit. Talán ez a gondolat is gyökeret verhet sokunkban, ha a székelyudvarhelyi Művelődési Ház helyörténeti kiállítását végignézzük. Vagy legalábbis hátha.
Katona Zoltán
2021. június 10., 16:032021. június 10., 16:03
Huszonhat helytörténeti személyiség rövid életrajza, illetve egy picit a hely szelleme is elénk tárul, amennyiben megnézzük a Virágok itt sokan nőttek... című helytörténeti kiállítást az udvarhelyi Művelődési Ház kiállító-, illetve koncerttermében. Nem tudjuk nem kiemelni, hogy több olyan emberrel is „találkozunk”, akikről az elmúlt években a Ligetbe is írtunk rövidebb-hosszabb cikkeket.
A huszonhat író, költő, képzőművész, tudós és más helytörténeti személyiség életéről készült kiállítás több szempontból is rendhagyó. Például abból a szempontból, hogy vakok is látogathatják, akik QR-kódok segítségével hallhatják az életrajzokat, illetve a pannókon Braille-írással is feltüntették a személyiségek nevét – ebben Butu Arnold Csaba és az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület volt a szervező Művelődési Ház és a helyi önkormányzat segítségére. De más szempontból is szintén érdekes a kiállítás, mert nemcsak fotók, hanem fába gravírozott képeken is megjelennek a helytörténeti személyiségek. Nemcsak olyan emberekről van szó, akik Székelyudvarhelyen születtek, hanem olyanokról is, akik például „csak” itt jártak iskolába (például Áprily Lajos, Benedek Elek, Vámszer Géza, Farkas Árpád és mások), esetleg idekerülve néhány évig tanítottak (ilyen volt Szabó Dezső) vagy nem itt születtek, de életük javát itt élték le, és itt végezték tevékenységüket (Bányai János, Maszelka János és mások).
Ahogy belépünk a terembe, baloldalt egy olyan képkollekció fogad, amely a város régi épületeiről, utcáiról, tereiről készült képeslapokat tartalmazza – Székelyudvarhelyen több olyan gyűjtő is volt és van, aki ad erre, például a Civilek az Örökségért Mozgalom tagjai, akik szintén közreműködtek e kiállítás létrejöttében.
Fotó: Katona Zoltán
Tizenhat helytörténeti személyiség a terem közepén levő pannókon kapott helyet, köztük főleg írók, de a falakon is vannak írók – ha ezt vesszük, egy idegen betévedő azt gondolná, hogy Székelyudvarhely az írók városa volt egykor. Sajnos íróink, irodalmi személyiségeink többsége nem idehaza nőtt naggyá, sőt a kiállításra „beválogatott” huszonhat személy többségéről is elmondható, hogy nem a saját hazájában lett próféta – ha próféta lett egyáltalán, mert az is mérvadó, hogy ezek közül az emberek közül ki milyen sikert ért el, illetve mennyire maradandó életművet hagyott maga után. Ebből pedig egyenesen következik, hogy
Kiknek a képeit fogjuk száz év múlva ugyanilyen pannókon nézni, és egyáltalán kikre fog emlékezni az utókor, és milyen szemüvegen keresztül? A kiállítás azt bizonyítja, hogy ezek az emberek ma fontosak számunkra, de ötven-száz év múlva az akkoriaknak fontos lesz-e valaki a maiak közül?
Ilyen gondolataink is támadhatnak, miközben a kiválasztott nyolc pannón a tabletet nyomogatjuk, ha éppen Kányádi Sándor vagy Tamási Áron fotóit húzogatjuk jobbra, miközben életük legfontosabb eseményeiről, díjairól szól a hangfelvétel.
Fotó: Katona Zoltán
Azonban nemcsak az emberekről szól a kiállítás, hanem magáról a városról is, több régi térkép is a falakra került, illetve három kirakós is helyet kapott, az asztalokon régi udvarhelyi képeket lehet kirakni, nemcsak gyermekeknek. Biztosan nagyon sok ötlet volt még ezen a téren, de a kiállító- és koncertterem kapacitása egyrészt véges, másrészt pedig egy ilyen jellegű, sokkal nagyobb horderejű és állandó, de folyamatosan bővíthető helytörténeti kiállítás a város múzeumában kell helyet kapjon.
A tárlat július elsejéig látogatható, bármikor, amikor a Művelődési Ház nyitva van, a biztonsági őr nagyon kedves, még a villanyt és a tabletet is bekapcsolja, ha történetesen senki nem tartózkodik a teremben.
korábban írtuk
A magyar méhészet atyja volt: 35 éve hunyt el az erdélyi születésű Örösi Pál Zoltán
Az európai méhésztudomány egyik legnagyobb alakja volt a Kossuth-díjas Örösi Pál Zoltán, akinek híres könyve, a Méhek között több mint fél évszázad alatt több kiadást is megért, a méhészek egyfajta bibliának tartják. Harmincöt éve hunyt el Budafokon, ám szülővárosa Székelyudvarhely.
korábban írtuk
Aki nemcsak a gyerekeknek írt: 105 éve született Méhes György
Százöt éve, Nagy Elek néven született Székelyudvarhelyen Méhes György író, aki nemcsak az egyik legjelentősebb szerzőnk a magyar gyerekirodalomban, hanem dráma- és újságíróként, illetve szépíróként is fontos az életműve. „Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember” – vallotta.
korábban írtuk
A Hargita geológusa: Bányai János
Ötven éve, 1971. május 13-án hunyt el Székelyföld egyik leghíresebb geológus-mérnöke, akinek ma iskola és utca őrzi a nevét Székelyudvarhelyen, abban a városban, ahová élete nagy része, illetve munkássága kötötte. Ízig-vérig tudósember volt, aki – habár megtehette volna – nem hagyta el a Székelyföldet.
korábban írtuk
Fikciómentes valóság. Nemcsak mesemondó volt Benedek Elek
Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
No de kivel folytassuk a sort? Erre is adott a lehetőség, hiszen a bejáratnál egy táblára az odarögzített filctollal (ez mondjuk kifogyott, de golyóstollal is lehet írni a felületre) lehet jelezni a szervezőknek, hogy kiknek az élete, személyisége jönne még be a sorba az érdeklődők szerint. Mivel érdeklődőnek számítom magam, a Bakk-házaspárt azonnal felírtam a táblára, utánuk Jaklovszky Alfonz neve is eszembe jutott. De egészen biztosan vannak többek, csak hát az emlékezet, akárcsak az élet maga, roppant szubjektív. De talán így is van rendjén.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!