Főleg írók. Helytörténeti személyiségek mustrája
Írók, költők, emberek
Fotó: Katona Zoltán
Szerencsére olyan elődeink is voltak, akik valamit letettek az asztalra, nemcsak arra vártak, hogy eléjük tegyenek valamit. Talán ez a gondolat is gyökeret verhet sokunkban, ha a székelyudvarhelyi Művelődési Ház helyörténeti kiállítását végignézzük. Vagy legalábbis hátha.
Katona Zoltán
2021. június 10., 16:032021. június 10., 16:03
Huszonhat helytörténeti személyiség rövid életrajza, illetve egy picit a hely szelleme is elénk tárul, amennyiben megnézzük a Virágok itt sokan nőttek... című helytörténeti kiállítást az udvarhelyi Művelődési Ház kiállító-, illetve koncerttermében. Nem tudjuk nem kiemelni, hogy több olyan emberrel is „találkozunk”, akikről az elmúlt években a Ligetbe is írtunk rövidebb-hosszabb cikkeket.
A huszonhat író, költő, képzőművész, tudós és más helytörténeti személyiség életéről készült kiállítás több szempontból is rendhagyó. Például abból a szempontból, hogy vakok is látogathatják, akik QR-kódok segítségével hallhatják az életrajzokat, illetve a pannókon Braille-írással is feltüntették a személyiségek nevét – ebben Butu Arnold Csaba és az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület volt a szervező Művelődési Ház és a helyi önkormányzat segítségére. De más szempontból is szintén érdekes a kiállítás, mert nemcsak fotók, hanem fába gravírozott képeken is megjelennek a helytörténeti személyiségek. Nemcsak olyan emberekről van szó, akik Székelyudvarhelyen születtek, hanem olyanokról is, akik például „csak” itt jártak iskolába (például Áprily Lajos, Benedek Elek, Vámszer Géza, Farkas Árpád és mások), esetleg idekerülve néhány évig tanítottak (ilyen volt Szabó Dezső) vagy nem itt születtek, de életük javát itt élték le, és itt végezték tevékenységüket (Bányai János, Maszelka János és mások).
Ahogy belépünk a terembe, baloldalt egy olyan képkollekció fogad, amely a város régi épületeiről, utcáiról, tereiről készült képeslapokat tartalmazza – Székelyudvarhelyen több olyan gyűjtő is volt és van, aki ad erre, például a Civilek az Örökségért Mozgalom tagjai, akik szintén közreműködtek e kiállítás létrejöttében.
Fotó: Katona Zoltán
Tizenhat helytörténeti személyiség a terem közepén levő pannókon kapott helyet, köztük főleg írók, de a falakon is vannak írók – ha ezt vesszük, egy idegen betévedő azt gondolná, hogy Székelyudvarhely az írók városa volt egykor. Sajnos íróink, irodalmi személyiségeink többsége nem idehaza nőtt naggyá, sőt a kiállításra „beválogatott” huszonhat személy többségéről is elmondható, hogy nem a saját hazájában lett próféta – ha próféta lett egyáltalán, mert az is mérvadó, hogy ezek közül az emberek közül ki milyen sikert ért el, illetve mennyire maradandó életművet hagyott maga után. Ebből pedig egyenesen következik, hogy
Kiknek a képeit fogjuk száz év múlva ugyanilyen pannókon nézni, és egyáltalán kikre fog emlékezni az utókor, és milyen szemüvegen keresztül? A kiállítás azt bizonyítja, hogy ezek az emberek ma fontosak számunkra, de ötven-száz év múlva az akkoriaknak fontos lesz-e valaki a maiak közül?
Ilyen gondolataink is támadhatnak, miközben a kiválasztott nyolc pannón a tabletet nyomogatjuk, ha éppen Kányádi Sándor vagy Tamási Áron fotóit húzogatjuk jobbra, miközben életük legfontosabb eseményeiről, díjairól szól a hangfelvétel.
Fotó: Katona Zoltán
Azonban nemcsak az emberekről szól a kiállítás, hanem magáról a városról is, több régi térkép is a falakra került, illetve három kirakós is helyet kapott, az asztalokon régi udvarhelyi képeket lehet kirakni, nemcsak gyermekeknek. Biztosan nagyon sok ötlet volt még ezen a téren, de a kiállító- és koncertterem kapacitása egyrészt véges, másrészt pedig egy ilyen jellegű, sokkal nagyobb horderejű és állandó, de folyamatosan bővíthető helytörténeti kiállítás a város múzeumában kell helyet kapjon.
A tárlat július elsejéig látogatható, bármikor, amikor a Művelődési Ház nyitva van, a biztonsági őr nagyon kedves, még a villanyt és a tabletet is bekapcsolja, ha történetesen senki nem tartózkodik a teremben.
korábban írtuk
A magyar méhészet atyja volt: 35 éve hunyt el az erdélyi születésű Örösi Pál Zoltán
Az európai méhésztudomány egyik legnagyobb alakja volt a Kossuth-díjas Örösi Pál Zoltán, akinek híres könyve, a Méhek között több mint fél évszázad alatt több kiadást is megért, a méhészek egyfajta bibliának tartják. Harmincöt éve hunyt el Budafokon, ám szülővárosa Székelyudvarhely.
korábban írtuk
Aki nemcsak a gyerekeknek írt: 105 éve született Méhes György
Százöt éve, Nagy Elek néven született Székelyudvarhelyen Méhes György író, aki nemcsak az egyik legjelentősebb szerzőnk a magyar gyerekirodalomban, hanem dráma- és újságíróként, illetve szépíróként is fontos az életműve. „Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember” – vallotta.
korábban írtuk
A Hargita geológusa: Bányai János
Ötven éve, 1971. május 13-án hunyt el Székelyföld egyik leghíresebb geológus-mérnöke, akinek ma iskola és utca őrzi a nevét Székelyudvarhelyen, abban a városban, ahová élete nagy része, illetve munkássága kötötte. Ízig-vérig tudósember volt, aki – habár megtehette volna – nem hagyta el a Székelyföldet.
korábban írtuk
Fikciómentes valóság. Nemcsak mesemondó volt Benedek Elek
Igényes fikciós dokumentumfilm készült a nagy székely mesemondóról, a Magyar Televízió még június 4-én mutatta be, az akkori Trianon-megemlékezések sorába tartozott ez az alkotás is. Szerencsére vissza lehet nézni – és érdemes is.
No de kivel folytassuk a sort? Erre is adott a lehetőség, hiszen a bejáratnál egy táblára az odarögzített filctollal (ez mondjuk kifogyott, de golyóstollal is lehet írni a felületre) lehet jelezni a szervezőknek, hogy kiknek az élete, személyisége jönne még be a sorba az érdeklődők szerint. Mivel érdeklődőnek számítom magam, a Bakk-házaspárt azonnal felírtam a táblára, utánuk Jaklovszky Alfonz neve is eszembe jutott. De egészen biztosan vannak többek, csak hát az emlékezet, akárcsak az élet maga, roppant szubjektív. De talán így is van rendjén.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!