Hirdetés
Hirdetés

A Hargita geológusa: Bányai János

Bányai János dolgozószobájában, a fali képek között legfelül Horthy Miklós kormányzó, alatta Orbán Balázs, a tudós példaképe •  Fotó: Forrás: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

Bányai János dolgozószobájában, a fali képek között legfelül Horthy Miklós kormányzó, alatta Orbán Balázs, a tudós példaképe

Fotó: Forrás: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

Ötven éve, 1971. május 13-án hunyt el Székelyföld egyik leghíresebb geológus-mérnöke, akinek ma iskola és utca őrzi a nevét Székelyudvarhelyen, abban a városban, ahová élete nagy része, illetve munkássága kötötte. Ízig-vérig tudósember volt, aki – habár megtehette volna – nem hagyta el a Székelyföldet, mert számára ez a hely nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag is igen fontos volt: Bányai térségünk egyik legfontosabb geológiai kutatója és tudósa volt a múlt században, legyen szó ásványvizekről vagy éppen kőzetekről.

Katona Zoltán

2021. május 17., 17:552021. május 17., 17:55

„Itt nyugszik a Székelyföld kincsének jeles kutatója és a népének hű fia” – áll a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben levő sír felett a kopjafán, s e sor nagyon szépen meghatározza azt az embert, akinek szülőföldje fontosabb volt Nyugat-Európa és Budapest csábításánál is. Bányainak fontos volt a Székelyföld mind földrajzi, mind pedig szellemi értelemben, munkássága során pedig azért tett, hogy mindez ismert is legyen.

Hirdetés

A híres csíki geológus és földrajzi szakíró. Kristó András írta róla:

Idézet
„Életével, munkásságával bizonyította, hogy vidéki elszigeteltségben is lehet dolgozni, elismerést kiérdemelni, benne élni a tudományok vérkeringésében, lehet együtt fejlődni a tudománnyal, világszínvonalon dolgozni, és mindezt az ismeretanyagot a nép szolgálatába állítani.”

Ragaszkodott Székelyföldhöz

Binder Jánosként született Kézdivásárhelyen 1886. november 6-án, de eredeti nevét csak 1905-ig használta. A kézdivásárhelyi elemi és polgári iskola elvégzése után a kolozsvári tanítóképzőben tanult, majd 1908-ban Budapesten végzett a Pedagógiai Főiskolán, ahol természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A Földtani Intézet ösztöndíjasaként Németországban, a Jénai és a Halle-i Egyetemeken, majd a Berlini Bányászati Akadémián tanult tovább (1912–1913) természettudományokat és múzeumszervezést. Tanári oklevele megszerzése után Abrudbányára került, a polgári iskola tanáraként dolgozott, de 1914-ben Konstantinápolyban is volt állásajánlata, illetve 1916-ban a budapesti Tanszermúzeum titkárának is hívták.  Ő ragaszkodott Székelyföldhöz, ahová 1921-ben került vissza, pontosabban a Székelykeresztúri Tanítóképzőbe, ahol tanított, de emellett rengeteg előadást tartott, tanulmányokat, cikkeket írt, illetve egyetemekkel, intézetekkel, kutatókkal állt szakmai kapcsolatban. Az első világháborút követő zűrzavaros időszakban több geológus-tudós Magyarországra távozott – Bányai nem, ő helyben maradt, és felvállalt egy egyszemélyes intézmény-szerepet. Keresztúron tíz évig élt, de közben a Székelyudvarhelyen megjelenő Székely Közélet hetilap többször is ír róla.

Idézet
„Amilyen titokzatos és kincseket rejtegető a Hargita, olyan Bányai. Mindig ad valami újat, amit eleddig nem láttunk és nem hallottunk”

– jegyezte meg róla a Székely Közélet újságírója egy olyan cikkben, amelyben Haáz Rezső és Bányai székelykeresztúri előadásáról írt.

Egy időskori fotó Bányai Jánosról •  Fotó: Forrás: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Galéria

Egy időskori fotó Bányai Jánosról

Fotó: Forrás: Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

Bányait geológusként nemcsak az ásványok és a kőzetek, hanem egyre inkább a vizek, illetve a székelyföldi fürdők is érdekelték, de emellett az évtizedek során írt botanikai, ökológiai, földtani, turisztikai és közegészségügyi jellegű cikkeket és tanulmányokat is. Több mint száz magyarul, románul, németül és franciául megjelent értekezése és tanulmánya van, illetve körülbelül ötszáz ismeretterjesztő írása és saját térképe, melyek magyarországi és romániai lapokban, folyóiratokban jelentek meg.

A politikamentes munkaterület

1931-ben került Székelyudvarhelyre, az akkori román tannyelvű Ştefan Octavian Iosif Állami Líceum tanáraként, még az év októberében megjelent az általa szerkesztett Székelység nevű folyóirat első száma. A Székelyföldet és népét ismertető havi folyóirat egészen 1944-ig létezett.

Idézet
„Ezt a helyet – írta a Székelység beköszöntő soraiban – politikamentes munkaterületnek tekintjük, amelyhez kérjük minden székely testvérünk és a velünk együtt érző jóakaróink támogatását.”

Kapott ezért méltatlan támadásokat is, hiszen a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Csutak Vilmos is „kioktatta”, illetve a Gödöllőn egy évvel később megjelent A Székelység című folyóirat csíki származású szerkesztője, Szépvizi Balás Béla is megtámadta 1937-ben, mert leközölte egy román történész, Constantin Kiriţescu írását.

Idézet
„Nekünk itt komoly becsülettel meg kell dolgoznunk a mindennapi kenyérért s a mellett, ha akad egy kicsi szabad időnk, akkor engedje meg, hadd szedegessük azokat az apró adatokat, aminek a gyűjtését az elődeink, kedvezőbb körülmények közt elmulasztották”

– írta replikájában Bányai, akinek életébe Észak-Erdély 1940. évi visszacsatolása pozitív változásokat hozott. Az 1941-ben megalakult Kelet-magyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetségének lett vezetőségi tagja, ugyanekkor bízták meg a Székelyudvarhelyen létrehozandó Orbán Balázs Borvízkutató Intézet megszervezésével, illetve ebben az időszakban, 1942-ben avatták doktorrá a Szegedi Tudományegyetemen.

Megőrzött hagyaték

Az újabb impériumváltás után azonban a Székelység megszűnt, Bányai a háború után, 1947-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is dolgozott, és kötetei is megjelentek a következő évtizedben.

Idézet
„A mi szerepünk, geológusoké más, mint a szépíróké. Ők egyetlen verssel is a nagyközönség elé léphetnek... A mi eredményeink koronája csak messziről látszik”

– írta Bányai János, akinek hagyatékát a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1971. május 13-án, 85 éves korában bekövetkezett halála előtt néhány évvel megegyezett az akkori udvarhelyi múzeummal, hogy könyvtára és a gyűjteményei az intézménybe kerülnek, ezért a múzeum járandóságot fizetett az idős tudósnak. A tárgyi hagyaték sokrétű, hiszen a geológus könyvtára, folyóiratai, dolgozószéke és íróasztala, valamint térképgyűjteménye és kéziratai is a múzeum épületében találhatók. Több példány van a Székelység folyóiratból is, ezek kivétel nélkül megtalálhatók és szabadon letölthetők az Elektronikus Periodika Archívumból. Az írott hagyatékot – ebben nemcsak kéziratai, hanem levelezése is benne van, hiszen igen kiterjedt szakmai kapcsolatokat ápolt – a tavalyi év folyamán Bárdi Nándor történész dolgozta fel, így a Bányai-hagyaték ma már szakember által rendszerezett, és kutatható.  

A fiatal tanár-kutató •  Fotó: Forrás: Wikipédia Galéria

A fiatal tanár-kutató

Fotó: Forrás: Wikipédia

Kőzet-, ásvány- és kövületgyűjteményének darabjaiból a szejkefürdői borvízmúzeumban tekinthetünk meg többet – a Hargita és a környék nagy ismerőjeként ezeket évek évtizedek alatt ő maga gyűjtötte. A rendszerváltás után az akkori székelyudvarhelyi 1-es számú ipari líceum vette fel a nevét, amelyet a városban a Tamási Áron utca és a sportcsarnok között, egykori háza melletti kis utca is őriz.    

Írásunkhoz felhasználtuk a Haáz Rezső Múzeum adatait, a Székely Közélet (1918-44) és a Székelység (1931-44) lapszámait, valamint a Földtani Tudománytörténeti Évkönyv és a Természet Világa cikkeit, illetve Hermann Gusztáv Mihály történész Székelység – A Székelység (két lap, két szerkesztő, két világ) című tanulmányát (Korunk, 2014/6. 69–74.).

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
2026. augusztus 03., hétfő

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába

Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.

Kovászosuborka-leves – videó
Kovászosuborka-leves – videó
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Hirdetés