
Fotó: 20th Century Studios
Kiszámíthatatlan fordulatokkal tarkított társadalomkritika, ami karikírozott karaktereivel és feszes történetvezetésével az év egyik legszórakoztatóbb és legkülönlegesebb filmélménye. A menü kritika.
2022. november 29., 18:292022. november 29., 18:29
2022. november 29., 18:412022. november 29., 18:41
Lassan nincs ősz Anya Taylor-Joy főszereplésével készült szuperprodukció nélkül, igaz, hogy a 2020-as Vezércsel után a 2021-es Utolsó éjszaka a Sohóbannak már nem volt akkora impaktja, mint a Netflix sakkos sorozatának.
Idén két őszi szuperprodukcióban is láthatjuk a különleges arcberendezésű és kisugárzású hollywoodi üdvöskét (tavasszal Robert Eggers Északijában is eljátszotta a női főszerepet): a mozikban elég nagyot bukott Amszterdamban, valamint a nemrég bemutatott, és meglehetősen jó kritikai és nézői fogadtatásban részesült A menüben, ahol
Fotó: 20th Century Studios
Anya Taylor-Joy azonban csak egy eleme a jól felépített mozifilmnek, amit az HBO egyik megbízható rendezőjével, a Trónok harcán és az Utódláson is dolgozó Mark Mylod-al hoztak tető alá a Disney alá tartozó Seth Reiss és Will Tracy forgatókönyvéből, ami a fine dininget és az azt övező sejtelmességet, valamint az azt fogyasztó burzsoáziát figurázza ki, de kegyetlen őszinteséggel beszél arról is, hogy
Fotó: 20th Century Studios
Nyilván nem korrajz, hanem fikciós elemekkel telerakott szatíra A menü, ami egy hétköznapi helyzetből kiindulva próbálja szórakoztatni, majd idővel elborzasztani a filmre jegyet váltó mozinézőt, és ami a legjobb az egészben, hogy
Mint ahogy az alaphelyzetéből nyilvánvalóvá válik, nem lehet csak úgy bejutni és asztalt foglalni Slowik sztárséf kis szigeti éttermébe, hiszen annak megvan a borsos ára, amit a bezsongott és fanatikus gourmé, a Nicholas Hoult által alakított Tyler ecsetel az újdonsült barátnőjének, aki számára teljesen idegen a fine dining világa, hiszen
Rajtuk kívül még neves étteremkritikus, lecsúszott sztár és a belőle élő asszisztense, idős házaspár, és három – mint később kiderül – fehérgalléros pitiáner bűnöző is hajóra száll, hogy Slowik séf főztjét kóstolhassa egy meglehetősen különlegesnek ígérkező vacsorán.
Fotó: 20th Century Studios
A szigetre érkezve már feltűnnek a baljós árnyak, azonban ezek azonban az Anya Taylor-Joy által játszott Margón kívül senkit sem érdekelnek, hiszen ignoráns viselkedésük mindössze arra terjed ki, hogy itt most mindenki (beleértve a sztárséfet) a kegyeikben próbál járni. Minden rendben is megy, egészen addig, amíg
Fotó: 20th Century Studios
A film innentől kezdve tényleg szenzációs és nagyon fordulatos lesz, kár is lenne belemenni ennél részletesebben a történetbe. Egyenként megismerhetjük a vendégeket, és betekintést nyerhetünk abba, ami a külvilág felé mutatott máz mögött van,
Az egyedüli rejtély sokáig a tömény sznobériától egyre kényelmetlenebbül feszengő Margo karaktere, aki látszólag immunis az effajta képmutatásra és nagyzolásra. Főként rajta keresztül láthatjuk kibontakozni az abszurd fordulatokat, amikből nincs hiány a film több mint másfél órája alatt.
Fotó: 20th Century Studios
A film másik főszereplője Margo mellett Slowik sztárséf, akit hihetetlen színészi alakítással kelt életre a számos híres szerepéről ismert Ralph Fiennes, aki egy generális karizmájával mutatja be, hogy milyen a fine dining világa valójában. Vesébe látó, szúrós tekintetétől nem csak a karakterekben, hanem a nézőben is sokszor meghűlhet a vér, a kimért modorosságával pedig bárkit képes az őrületbe kergetni, a fogásokhoz „adott” történetmesélésekkel pedig eléri, hogy
Fotó: 20th Century Studios
A menü egy igazi csemege, ami a jól megírt forgatókönyvnek, a fokozatosan kibontakozó drámának és a váratlan fordulatoknak köszönhetően végig szórakoztató tud maradni, az már más kérdés, hogy
Fotó: 20th Century Studios
Bár A menü nem tűnik egy tuti Oscar-befutónak, mégis egy kiemelkedő alkotása az év végi, szokás szerint erős filmfelhozatalnak, amiért megéri mozijegyet váltani, ha épp nem az aktuális blockbusterekre vagy más, épp bemutatott alkotásra vagyunk kíváncsiak, vagy átváltanánk a streaming-képernyőzést egy kis mozizásra.
Ahogy a fine dining esetében különleges ízélményben, úgy A menü esetében egy nem mindennapi filmélményben lehet részünk.
Fotó: 20th Century Studios
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!