Etnospot: a Néprajzi Múzeum székelyföldi bázisa

Gyarmati Zsolt történész, az Etnospot külkapcsolati projekvezetője hangsúlyozta, a magyar kormányzati kultúrstratégiának köszönhetően a kiemelt nemzeti intézmények határokon átnyúló szakmai küldetést vállalnak, így jött létre a csíkszeredai örökségpont is. „Másik célunk az, hogy szeretnénk beágyazódni Csíkszereda és környéke kulturális, és akár turisztikai életébe is, egy ilyen hálózatnak a részesei lenni a tevékenységeink által” – fogalmazott Gyarmati Zsolt.

A népszerűsítés mellett az oktatási jellegű tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak az Etnospotban, ezekkel az általános iskolás tanulókat célozzák meg. A programok során a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiből és kiállításaiból merítve igyekszenek ismereteket átadni a gyerekeknek, amelyet három különböző formában valósítanak meg. „Egyrészt iskolákban, ahol tanórák keretében tartunk foglalkozásokat. Itt arra törekszünk, hogy olyan egyedülálló témákat válasszunk, amelyek a gyerekek számára érdekesek és különlegesek. Foglalkozásaink hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteményeiből inspirálódnak, így a dél-amerikai indián kultúrával, illetve híres utazók egzotikus tájakon végzett gyűjtéseivel is megismertetjük a gyerekeket. Ilyen például a csíktaplocai Xántus János, a múzeumunk alapítója. Az ő, regénybe illő személyisége, kalandos élete és gyűjtéseinek megismertetése is szerepelnek a programunkban. Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül a székely kulturális örökséget sem: a népi építészet és lakáskultúra hagyományos értékeire is ráirányítjuk a diákok figyelmét – osztotta meg Gyarmati Zsolt az Etnospot küldetéséről.

A második programforma, hogy a gyerekeket az Etnospot székhelyére várják, ahol szombatonként tartanak foglalkozásokat 8-10 fős csoportoknak, míg a harmadik a szünidőre, pontosabban a tavaszi és nyári szünetekre tervezett matiné foglalkozások, amelyeket szintén a múzeum irodájában tartanak. „Ezt szünidei matinénak nevezzük, és a gyerekek számára délelőtti programokat kínálunk, ahol különböző múzeumi témákban, játékos formában történik az ismeretátadás.” A céljuk, hogy a gyerekek számára egyedi élményeket biztosítsanak, mindezek mellett Albert-Homonnai Emőke múzeumpedagógus, aki a foglalkozások ötletgazdája, folyamatosan új és izgalmas programokkal bővíti a kínálatot.

„Az intézmény tavaly tavasz óta működik, 2024 márciusától, én november közepén csatlakoztam a csapathoz, és az első foglalkozás, amit tartottam, az Indiánok közt című program volt” – fogalmazott a múzeumpedagógus. Ez Bognár Lajos néprajzkutató és antropológus rövidfilmjére épült, amelyet ők vágtak meg. Azóta különböző tematikájú foglalkozásokon dolgozik.

A foglalkozások célja, hogy valami kézzelfoghatót is adjon a gyerekeknek, amit hazavihetnek, így az élményt az ismeretekkel ötvözik. A székelyekkel kapcsolatos foglalkozásaik során például egy olyan játékot terveztek, amelyben a gyerekek női és férfi karaktereket alkotnak, és a család, a házasság jelképét, a kaput és a tulipános ládát is belefoglalták a játékba, hogy valami hétköznapi és közeli élményt adjon a gyerekeknek.

A múzeumi tér kialakításánál arra törekedtek, hogy letisztult, kortárs enteriőrt hozzanak létre, miközben visszaköszönnek a Néprajzi Múzeum épületének vizuális jellemzői is. A dizájn és a kivitelezés székelyföldi tervezők munkája, így Budapestet egy székelyföldi kontextusban jelenítik meg.

„Pályázatokat is hirdetünk, és tavaly például a gyerekeknek dokumentálniuk kellett, hogyan telik egy napjuk, összehasonlítva azt egy 100 évvel ezelőtt élt gyerek napjával. A gyermekek csapatban gondolkodva, alkotva teljesíthetik a kitűzött szöveges és rajzos feladatokat, sőt, szeretnénk, ha kipróbálnák egy hagyományos játék felelevenítését is, amit egyperces filmen kértünk rögzíteni” – fogalmazott Gyarmati Zsolt.