Hirdetés
Hirdetés

Erdélyi fantasztikus történet meglepő csavarral

Friss, recseg a celofánban és még nyomdaszagja van •  Fotó: Rédai Attila

Friss, recseg a celofánban és még nyomdaszagja van

Fotó: Rédai Attila

Megjelent az első erdélyi magyar folytatásos képregény, a Fantomatika első, októberi száma. Kíváncsian vettük kézbe, lapoztuk, csodálkoztunk rajta. Benyomásainkat pedig meg is írjuk.

Rédai Attila

2017. szeptember 27., 16:292017. szeptember 27., 16:29

2017. szeptember 27., 18:412017. szeptember 27., 18:41

És akkor itt van, megérkezett, hipp hipp hurrá: meghozta a postás az első erdélyi magyar képregényt, a Fantomatikát. Celofán csomagolásban, benne három darab vagány öntapadóssal: komoly dolog ez, kérem!

Hirdetés

Nem mintha egyébként én a képregények kultúrájából túl sokat merítkeztem volna ifjabb koromban: ez nálam valahogy kimaradt. Amikor meg kellett volna fogjon a műfaj, még nem voltak nagyon elérhetők annak képviselői, ugyanis éppen legvadabb formájában dúlt a kommunizmus. Amikor kiszabadultunk belőle, akkor meg már kissé komolytalan dolognak éreztem a képregényeket. Mit tudtam én akkor, hogy márpedig mennyire komoly dolog ez, legalábbis abban az értelemben, hogy

egyáltalán nem a kisgyerekeknek szól, s hány meg hány mozifilm fog még születni belőlük a későbbiekben.

Vagy éppen már akkor: emlékszem, 1989. december 22. után az egyik első film, amit a „szabad” román televízióban vetítettek az akkor már baráti amerikai nép adományából a Superman volt, s mivel az egyik családi barátunknál már színes tévé is akadt, jócskán elvarázsolt a történet. A DC Comics vagy a Marvel aztán még egy csomó film főcímén szerepelt ezután, innen tudtam, hogy ezek a sztorik eredetileg képregények voltak.

Na meg a „lehúzósok”! Más világ ez •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Na meg a „lehúzósok”! Más világ ez

Fotó: Rédai Attila

Ez azonban az én bajom, felelevenítése viszont jó arra, hogy kitűnjön: semmiféle hamvas nosztalgiával nem lehet engem vádolni a műfaj iránt, teljesen szűzen vettem kezembe a kitűnő minőségű kiadványt. Az ugyan szakmai ártalom, hogy értesültem róla, s remélem, hogy rajtam kívül a sok-sok potenciális olvasó is. Mert ugyan ha nem is lesz a képregényeknek hatalmas reneszánsza – de végülis miért ne lehetne –, a Fantomatika úgyis egy olyan kiadvány, amelyet érdemes hónapról hónapra kézbe fogni.

Kicsit nyomasztó ez a már-már realizmus... •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Kicsit nyomasztó ez a már-már realizmus...

Fotó: Rédai Attila

...nem csoda, hogy hősünk elvágyódik •  Fotó: Rédai Attila Galéria

...nem csoda, hogy hősünk elvágyódik

Fotó: Rédai Attila

S miért mondom ezt? Ha a képregénykultúrából ki is maradtam, a tudományos-fantasztikus irodalomból nem. Márpedig a romániai magyar irodalom mostanig nem termelt túl sok sci-fit, az biztos. (Olyannyira nem, hogy egy ezerkilencszázkilencvenvalahányas irodalmi kreativitási versenyen, ahol egy kezdetleges sci-fi novellát termeltem ki magamból, már majdnem szerződést ajánlott egy kiadó, ha folytattam volna eme eltévelyedésemet. Aztán mégis újságíró lettem, bár így utólag lehet, ez az igazi eltévelyedés. Bocs az ismételt személyes zárójelért.)

Azt is mondhatnánk, hogy a Fantomatika óriási űrt tölt be a piacon.

Jó, nem fogom azt állítani, hogy a képregény irodalmi műfaj. De a Fantomatika sztorija és képvilága mégsem kisiskolás szórakoztatás. S nem csak azért, mert a címlapon 16-os karikával korhatározták. Elsősorban azért, mert nem éppen könnyű: a történet vezetése nem szájbarágós, oda kell figyelni, ha követni akarod. Jól látszik, hogy az írónak, Szabó Krisztának azért van képregényes kultúrája, nem csak abból, amit leírt, hanem abból is, amit nem.

Amikor a képek mesélnek •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Amikor a képek mesélnek

Fotó: Rédai Attila

Sok történetet mesélnek el a képek: Sárosi Mátyás rajzai nem a szöveget kísérik, éppen mintha fordítva volna egy picit, szinte csak a párbeszédek szövegesek, az összes kontextust, hangulatot a képek, azaz a rajzok viszik.

korábban írtuk

Földönkívüliek szállják meg az erdélyi újságosbódékat
Földönkívüliek szállják meg az erdélyi újságosbódékat

A képregényeket vagy nagyon szeretjük, vagy nagyon nem. A science fiction műfajjal is hasonló a helyzet. Ezért sincs olyan könnyű dolga annak a két erdélyi fiatalnak, akik elhatározták, hogy létrehozzák Erdély első képregényhavilapját.

A felvezető kampányból már tudható volt, hogy a fantasztikus történetet erdélyi-székelyföldi környezetbe helyezi a szerzőpáros, mégis megdöbbentő látni, hogy mennyire. Sőt, az első szám sztorijának legnagyobb részére rá sem lehet fogni, hogy sci-fi: tömény székelyföldi vidéki valóság bontakozik ki előttünk, igazi paraszti, paternalista világ. De azért ne tessék realizmusra gondolni: meseszerűen szövődnek a szálak, mesebeli elemek, szimbólumok jelennek meg a hamuba sült pogácsától a vándorlegény motívumáig. S ahogy a mesékben, itt is megjelenik a fantasztikum. De azt már nem fogom elmondani, hogyan, hisz az már spoiler volna: a meglepő csavarért meg kell venni a folyóiratot. Persze a történet nem zárul le az első számmal, a szerzők azt sejtetik, hogy most csak a kontextusát határozták meg – tudjuk is a felvezető kampányból, hogy ez egy több részes sorozat lesz. Annyi biztos, hogy én kíváncsian várom, mi lesz a folytatás.

Fantomatika képregényhavilap – megjelenik Erdélyben. 2017. október, I. évf. 1. szám. Írta: Szabó Kriszta. Rajzolta: Sárosi Mátyás. Kiadja a Fantomatika Kiadó, Kézdivásárhely. Nyomtatta a nagybányai Ceconii Byomda 2500 példányban. Forgalomba kerül Magyarországon és Romániában. Romániában terjesztője az Udvarhelyi Híradó Kft., Magyarországon szabadeladásban terjeszti a Lapker Zrt. Ára 15 lej vagy 1500 forint.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés