
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Korán lezárult és/vagy elfelejtett életművek volt a központi témája a szeptember 20-22. között tizennegyedik alkalommal megtartott Gyergyószárhegyi Írótalálkozónak, amelynek ezúttal is a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ adott otthont. A találkozón átadták a Csiki László-díjat, valamint egy elsőkötetes szerzőnek járó debütdíjat.
2024. szeptember 23., 16:412024. szeptember 23., 16:41
2024. szeptember 23., 19:462024. szeptember 23., 19:46
A Gyergyószárhegyi Írótalálkozót kétévente szervezik meg, minden évben egy tematika köré fűzve az előadások sorát. 2022-ben az Antológiák népe címet kapta a rendezvény, és az előadások és beszélgetések nyomán akkor azt a következtetést vonták le a résztvevők, hogy az elmúlt száz év nemzedéki antológiáiban szereplő szerzők kilencven százaléka „lemorzsolódott”. Volt, hogy nem is jutott el kötetkiadásig, vagy, ha eljutott, akkor egy-két kötet után teljesen abbahagyta az írást. Így, adódott a kérdés: miért van ez? – magyarázta Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, a találkozó főszervezője, hogy miért a lezárult, elfelejtett életművekre esett ezúttal a választás.
Például a nyolcvanas években Adonyi Nagy Máriát az olvasók is és a szakma is nagyra értékelt, de két remek verseskötet után azt mondta, hogy tovább nem folytatja. Vagy Mester Zsolt, aki orvos volt, és a Koppantó című önéletrajzi regénye – egy önéletrajzi regény, amelyet Panek Zoltán biztatására írt – igen nagy siker lett a maga korában, de ez az egyetlen munkája. De említhetjük Máthé Angit, akinek a Mamója Bródy Sándor-díjat kapott, a legjobb elsőköteteseknek járó díjat. Darabot is írtak belőle, majd még volt néhány gyermekkötete, és utána abbahagyta az írást. Egy interjúban azt nyilatkozta Darvasi Ferinek, hogy kész, körbeért az egész dolog, ami mondanivalója volt, elmondta. Hatalmas megdöbbenés, mert tényleg egy sikeres szerzőnek számított, jó illusztrátorokat kapott társul a kiadóktól” – sorolta Lövétei.
Fotó: Sánta Miriám
Mint mondta, betonbiztos és mindenkire érvényes tanulságot nem lehet levonni, mindenki más és más okból hagyta abba az írást. „Becsülendő, és irigykedem is egy kicsit ezekre az emberekre, mert íróként tudjuk, hogy hiába írunk meg valamit, a következő percben már kétségbe vagyunk esve, hogy eddig könnyű volt, de mi lesz ezután… Sokkal kényelmesebb az élete egy olyan írónak, aki végleg abbahagyta, mint egy aktívnak, aki folyamatosan őrlődik. Ezért vagyok egy kicsit irigy, ugyanakkor sajnálom is a dolgot, hogy abbahagyják, mert elég nagy volt a vérveszteség az erdélyi magyar irodalomban, nagy luxus is ez, nem vagyunk olyan sokan, hogy csak úgy abbahagyjuk az írást, de hát kényszeríteni senkit nem lehet” – fogalmazott.
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
Fotó: Gienda Productions/Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Közp
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!