
Tánczos Levente és Mara Gyöngyvér. Mozgalmas videóelőadások
Fotó: Sapientia EMTE
Jópofa, fiatalos és igen népszerű kezdeményezéssel növeli a tudományos ismeretterjesztés és saját népszerűségét a Sapientia egyetem: a Sapiophile videósorozat már a második évadánál jár, a benne szereplő oktatók pedig szinte már celebek.
2017. május 31., 17:042017. május 31., 17:04
2017. május 31., 22:062017. május 31., 22:06
Felmérések alapján jutottak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem PR-esei arra a következtetésre, hogy a legfiatalabbak korosztályát egy, a vloggerek által használt, azaz a videóblogoláshoz hasonlító eszközzel lehetne a legjobban elérni. A Gemius egy új kutatása szerint a 10–19 évesek korosztályában már a vloggerek a celebek, de a 20–29 éves korosztályban is már két vlogger van a celebek top10-es listájában – meséli a sorozat keletkezésének előzményeit Köllő Ildikó. „A videóblogoknak is persze több műfaja van, mi összeházasítottuk a tudományos ismeretterjesztést a humorral, a könnyedséggel” – fejti ki a csíki Sapientia videósa.
Rövidesen bebizonyosodott: helyes volt az elképzelés, ugyanis a sorozatban elkészült és főleg a Facebookon terjesztett
Ez igencsak meglepő annak a tükrében is, hogy az egyetem Facebook-oldalának ehhez képest viszonylag kevés, mintegy hatezer követője van. A Youtube-ra is feltöltik a videókat, de ahhoz, hogy egy Youtube-csatornát felépítsenek, számára nézői bázist szerezzenek, legalább öt évre volna szükség, mutat rá a videós. Elsődleges csatorna így a Facebook, s mindössze egy-két napos hirdetésekkel erősítik meg terjedésüket, tudtuk meg.
Jelenet a fekete péntekről szóló videóból
Fotó: Sapientia EMTE
A videók szereplői a Sapientia csíkszeredai oktatói. Az egyik legújabb részben Tánczos Levente az átlagbérről beszél olyan lebilincselő és természetes módon, mintha világéletében ezt csinálta volna: az anyag érdekességéhez hozzájárulnak az általa szolgáltatott adatok, ugyanakkor a Köllő Ildikó által szolgáltatott effektek, animációk és bejátszások is. De a videó elkészítése a téma kiválasztásával kezdődik.
„Amit egy fél éven át vagy esetleg hosszabb ideig tanítunk, abból kell megtalálnunk azt a témát, ami hét percben egy szélesebb közönség számára érdekes lehet” – vázolja Tánczos Levente. Az első lépés tehát az agyalás, ezután jön a tervezés. Köllő Ildikó az oktatók által hozott szöveghez különböző zöldhátteres jeleneteket ír, amelyek fogyaszthatóbbá teszik az információkat.
De nem ragaszkodnak az előre megírt forgatókönyvhöz, a spontán ötleteket, helyben kitalált szövegeket is beleviszik az alkotásba. A különböző kulturális referenciák eredője Ildikó filmművészeti főiskolai múltja: az agyába beivódott filmjelenetek ugranak elő a megfelelő helyeken. Nem az a cél, hogy lexikális tudást adjanak át, hanem hogy felkeltsék az érdeklődést egy-egy téma iránt, amelyben aztán az internet segítségével elmerülhetnek utólag a nézők.
Prohászka Rád Boróka egyetemi oktató a második évadtól kapcsolódott be a sorozatba, a nyelvek elsajátítását elősegítő tanácsairól szóló első videóját alig néhány nap alatt már több mint 29 ezren nézték meg. Neki már előzetesen volt tapasztalata a kamerával, korábban ugyanis tévéhíradósként is dolgozott.
Rendszeresen olvas és sportol – ígérte meg az újévi fogadalmakról szóló filmben az oktató
Fotó: Sapientia EMTE
Egy 16-17 témaötletet tartalmazó listáról választották ki azt a hat-hetet, amit feldolgoznak, a napokban éppen a második videón dolgoznak.
Az első évad „teasere”
„Kézenfekvő volt számomra az első téma, szakmám már lassan két évtizede, meg hálás is, könnyű volt viccesebben, lazábban megfogalmazni az anyagot. A következő témánk már nem ennyire laza, mert az érettségihez próbálunk egy kis tanácsot adni” – árulja el az egyébként angol- és amerikai irodalmat oktató szakember. A szöveg megírásával telik el előzetesen sok idő, a forgatás már általában vidám dolog, sokat nevetgélnek az alkotók – tudjuk meg.
Az oktatóknak természetesen már jókora tapasztalataik vannak a nyilvános szerepléssel kapcsolatban, hiszen napról napra egy-egy előadóteremnyi egyetemi hallgató előtt kell bizonyítsanak, de ami nagyon különbözik, az az azonnali visszajelzés hiánya. „Az egyetemen rögtön kapom a diákoktól a visszajelzéseket, látom, hogy figyelnek-e, értékelik-e a mondandómat, a videók esetében meg kell bízzak Ildikóban: ha azt mondja, hogy még magyaráznom kell, akkor magyarázok, ha utólag úgy látja, ki kell hagyjon szöveget, akkor megteszi. Megbízunk egymás szakmaiságában” – fogalmaz Prohászka Rád Boróka.
Az egyetem stúdiója, a felvételek helyszíne
Fotó: Sapientia EMTE
A visszajelzések pedig késleltetettek, de nem maradnak el: a leggyakrabban megköszönik a diákok és mások a videókat, de a városban járva-kelve sokszor beszédtéma is lesz a sorozat. „Például a lányom óvodájából kaptam visszajelzést,
– meséli az oktató. De nem csak a környéken nézik a sorozatot: Mara Gyöngyvérnek az egészséges környezettel kapcsolatos vagy a szerelem kémiájáról szóló, Valentin-napra készített videóira például sok magyarországi visszajelzés érkezett.
S celebeknek érzik-e magukat az oktató-vloggerek? Ezt a kérdést nem kerülhetjük el, de persze a válasz inkább nemleges. „Nem érzem úgy, hogy megváltozott volna a diákok viszonyulása hozzám, de azt látom, hogy sokfelé figyelnek, követnek minket. Volt egy ismerősöm, aki azt kérdezte például, hogy mi találtuk-e ki ezt a műfajt. De nem a népszerűségért vállaljuk a videózást, hanem azért, mert ez egy érdekes kihívás” – vázolja Tánczos Levente.
Nem csak digitális technikát, kellékeket is használnak szép számmal
Fotó: Sapientia EMTE
A második évad elején a humán tudományoké a főszerep: Prohászka Rád Boróka mellett Gergely Orsolya szociológus áll még kamera elé, vázolja a továbbiakat Köllő Ildikó. Az érettségi után egy közös videóval jelentkezik még az eddigi négy szereplő, a nyári szünetet követően pedig tovább tervezik a folytatást.
A további epizódok:
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!