Egyedül, a gyökeréig korrupt egészségügyi rendszer ellen. Újabb lehangoló helyzetkép Romániáról

A Cătălin Rotaru és Gabi Virginia Sarga rendezőpáros legújabb filmje, a Să nu ucizi (Ne ölj) ezt a botrányt dolgozza fel alulnézetből, egy orvos szemszögéből, így nem kapunk teljes képet a botrányról és körülményeiről. Természetesen a valósággal nem egyező, csak hasonlító nevekkel, terminusokkal, ami azért elég ahhoz, hogy a néző már első blikkre rájöjjön, hogy a valóságból inspirálódtak a készítők.

A film főszereplője, a gyerekspecialista Cristian tisztában van azzal, hogy az a fertőtlenítő, amit a műtét előtti bemosakodásnál használ, egyáltalán nem hatékony, de látszólag csak őt háborítja fel ez a probléma.

Aztán egy nap bekövetkezik a tragédia: egy gyerek belehal a Cristian által végrehajtott sérvműtétbe. „Megtörténik”, legyintenek az egészségügyi intézményben, és míg a gyászoló apa a gyereke elvesztése miatt érzett fájdalmában megveri az orvost, a kórház vezetősége semmit nem tesz az eset kivizsgálása érdekében, minden megy tovább a régi kerékvágásban. Pedig nyilvánvaló, hogy a beteg nem a műtétbe, hanem a kórházban kapott, úgynevezett nozokomális fertőzésbe halt bele. És itt indul el Cristian „hadjárata” a korrupt egészségügyi rendszer ellen, amelyben

Ezt azonban ne úgy képzeljük el, hogy a makulátlan orvos a maga igazát bizonyítva próbálja meggyőzni a rendszer működtetőit, ugyanis itt nem elég az észérvek szajkózása és a bizonyítékok felmutatása.

Cristian harca a rendszer ellen azonban áldozatokkal és előre nem látható nehézségekkel jár, családja mind szellemileg, mind anyagilag megsínyli azt, hogy az orvos nem hajlandó szemet hunyni a nyilvánvaló törvénysértések sorozata felett. A Ne ölj tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy meddig képes elmenni valaki azért, hogy valós igazát bizonyítsa a hazugságok és elutasítások tengerében, a film nézése közben pedig feszülten várjuk, hogy akkor győz-e vagy sem a magányos szabadságharcos a mindent bekebelező óriásvállalat ellen indított hadjáratában.

A film főszereplőjét megformáló Alexandru Suciu rendkívül jól alakítja az egyszemélyes harcba beletébolyodó fiatal orvost, aki még hisz abban, hogy ha valami nem jó, azt kellő akarattal gyökeresen meg lehet változtatni. A készítők ugyanakkor helyenként átesnek a ló túloldalára is:

A román filmes újhullám újabb alkotása ismét rendkívül lehangoló képet fest az országról, amelyben élünk. Az általa kiváltott érzés kettős: