
A művésznő egész élete és munkássága a kincses város színházához kötődött
Kilencvenhét éves korában Kolozsváron elhunyt Bisztrai Mária, a Szamos-parti színház egykori művésze, igazgatója, örökös tagja. Igazgatósága idején vitte színre Kolozsváron Harag György Sütő András drámáit. Ma már elképzelni sem tudjuk, hogy a diktatúrában mekkora bátorságot igényelt eme drámáknak a bemutatása – olvashatják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2020. december 10., 12:072020. december 10., 12:07
2020. december 10., 16:312020. december 10., 16:31
Petru Groza román miniszterelnök és Kabdebó Duci színésznő gyermekeként 1923. május 25-én született Kolozsváron. 1951-ben végzett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, ettől kezdve a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt. Férje Horváth Béla, a korán elhunyt kiváló rendező és színész volt. Származása a kolozsváriak számára – és elsősorban a színházszeretők körében – viszonylag közismert volt. Ő maga sem titkolta, a Dehel Gábor által készített életinterjú-kötetben a következőket mesélte szüleiről:
Groza akkor már jól menő ügyvédi irodát vezetett, birtokai, részvényei, szállodái voltak. Saját erejéből gazdagodott meg. Édesapja egyik közeli községben volt pap. Anyám családja akkor még szívesen fogadta az udvarlást. Apám apja háborgott, ellenezte. Ő egész életében engesztelhetetlen maradt. Hallani sem akart rólam. Nehezen értette meg, hogy fia, aki magyar felekezeti iskolába, líceumba, sőt zsidó iskolába is járt, aki Pesten a Pázmány Péter Egyetemen és németországi egyetemeken végezte tanulmányait, már másként viszonyul a magyarsághoz is”.
Bisztrai Mária igazgatása idején mutatták be a Sütő-drámákat Kolozsváron
Fotó: Csomafáy Ferenc
Számos előadóesten vett részt, sűrűn szerepelt a rádióban és a román televízió magyar nyelvű adásaiban is. Bisztrai Mária emlékét az Erdélyi Napló legfrissebb számának segítségével idézhetik fel.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!