
Tompa Miklós, a Székely Színház egyik alapítója
Fotó: Forrás: Tamási Áron Színház
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt, akinek emlékezetes színpadi rendezései mellett pedagógusi és szervezői munkássága is emlékezetes marad. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulata az ő nevét viseli. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a huszonöt éve elhunyt színházi rendezőre, egyetemi tanárra emlékeznek.
2021. július 01., 09:282021. július 01., 09:28
A Székely Színház alapító igazgatója Székelyudvarhelyen született 1910. december 28-án, édesapja Tompa László költő volt. Középiskoláit szülővárosában, a református kollégiumban kezdte, annak megszűnése után a római katolikus főgimnáziumban érettségizett 1930-ban. Bár a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen jogi diplomát szerzett, 1936 és 1941 között a budapesti Nemzeti Színházban volt rendezőgyakornok, ahol többek között Németh Antaltól tanulta a rendezés művészetét.
Az ostrom idején Budapesten tartózkodott. A háború után visszatért Erdélybe, és a Salamon Ernő Athenaeum 1945. július 21-i határozata alapján Kemény Jánossal együtt őt hatalmazták meg az állandó marosvásárhelyi és székelyföldi színház gazdasági, ügyviteli és művészi szempontú megszervezésével. Így
A színház rangját megalapozó művészi irányítói és rendezői tevékenysége, kivételes intézményszervezői képessége döntően hozzájárult az országosan és nemzetközileg elismert társulat hírnevének megalapozásához. Tompa Miklós Marosvásárhelyen hunyt el 1996. július 5-én, szervezői, rendezői és tanári tehetségét fia, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője örökölte.
Életútjáról, munkásságáról bővebben az Erdélyi Napló július 1-jei lapszámában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!