
Tompa Miklós, a Székely Színház egyik alapítója
Fotó: Forrás: Tamási Áron Színház
Tompa Miklós az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja volt, akinek emlékezetes színpadi rendezései mellett pedagógusi és szervezői munkássága is emlékezetes marad. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulata az ő nevét viseli. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a huszonöt éve elhunyt színházi rendezőre, egyetemi tanárra emlékeznek.
2021. július 01., 09:282021. július 01., 09:28
A Székely Színház alapító igazgatója Székelyudvarhelyen született 1910. december 28-án, édesapja Tompa László költő volt. Középiskoláit szülővárosában, a református kollégiumban kezdte, annak megszűnése után a római katolikus főgimnáziumban érettségizett 1930-ban. Bár a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen jogi diplomát szerzett, 1936 és 1941 között a budapesti Nemzeti Színházban volt rendezőgyakornok, ahol többek között Németh Antaltól tanulta a rendezés művészetét.
Az ostrom idején Budapesten tartózkodott. A háború után visszatért Erdélybe, és a Salamon Ernő Athenaeum 1945. július 21-i határozata alapján Kemény Jánossal együtt őt hatalmazták meg az állandó marosvásárhelyi és székelyföldi színház gazdasági, ügyviteli és művészi szempontú megszervezésével. Így
A színház rangját megalapozó művészi irányítói és rendezői tevékenysége, kivételes intézményszervezői képessége döntően hozzájárult az országosan és nemzetközileg elismert társulat hírnevének megalapozásához. Tompa Miklós Marosvásárhelyen hunyt el 1996. július 5-én, szervezői, rendezői és tanári tehetségét fia, Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője örökölte.
Életútjáról, munkásságáról bővebben az Erdélyi Napló július 1-jei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!