Lenyűgöző, lélegzetállító filmeket és fotókat készít rendszeresen egy székelyudvarhelyi webszerkesztő – alig másfél éve létrehozott Facebook-oldalán gyönyörű felvételek láthatók. Sófalvi Lajos a hobbijait és a szakmáját rakta össze, és ha ezeket egyszerre csinálhatja, az maga a tökély.
2020. április 02., 16:362020. április 02., 16:36
2020. április 02., 17:302020. április 02., 17:30
Látkép az Elbrusz (5642 m, Oroszország, Európa legmagasabb hegye) csúcsáról, a Kaukázus egy szeletkéje
Fotó: Sófalvi Lajos
Lenyűgöző, lélegzetállító filmeket és fotókat készít rendszeresen egy székelyudvarhelyi webszerkesztő – alig másfél éve létrehozott Facebook-oldalán gyönyörű felvételek láthatók. Sófalvi Lajos a hobbijait és a szakmáját rakta össze, és ha ezeket egyszerre csinálhatja, az maga a tökély.
2020. április 02., 16:362020. április 02., 16:36
2020. április 02., 17:302020. április 02., 17:30
A civil életben honlapkészítőként, reklámtervezőként dolgozik, tizenöt éve saját cégében az udvarhelyi Sófalvi Lajos, aki már diákkorában, 16-17 évesen filmes gépekkel, majd később – ahogy ő fogalmaz – „digitális szappantartóval” tanulta a fotózás csínját-bínját, teljesen autodidakta módon. Ez a szenvedélye később a munkájánál is fontos lett.
Ahogy munkája és a fejlődés megkövetelte, néhány évvel később már kompakt, majd félprofi géppel kezdett dolgozni – mint mondja, szerinte a legfontosabb faktor ebben az, hogy legyen az embernek ideje rá. Nem a gyorstalpaló tanfolyamoknak a híve, hanem annak, hogy az ember valamit adott esetben hosszú évek alatt tanul meg, és azzal viszonylag próbál jól sáfárkodni.
Ifjúkora óta másik szenvedélye a természetjárás, illetve később, felnőttebb fejjel bejött a hegyi túrázás, hegymászás is, az abszolút bolondéria. „Elsősorban talán nem is a távolságok azok, amelyeket le kell küzdeni, hiszen Romániában itt vannak a hegyek nagyon közel, de nem mindenkinek van rá ideje, illetve olyan is van, aki megelégszik a képek vagy filmek nézegetésével” – mondja Lajos, majd hozzáteszi, hogy a hegyekről készült film- és fényképfelvételeit 2018 szeptembere óta teszi közzé az erre a célra létrehozott Facebook-oldalán, ahol ezután helyet kapnak a drónos idők előtti hegyi fotói is.
„Eleinte öt-hat perces filmeket készítettem a felvételekből, majd rájöttem, hogy sokkal jobb, ha két-három percesek lesznek ezek. Inkább az a célom vele, hogy olyanok is eljuthassanak a hegyekbe, akik nem tehetik. Ismerőseim is mondják, akik rendszeresen járnak a hegyekbe, hogy teljesen más az egész, az ismert hegyet gyakorlatilag újra felfedezed” – meséli a filmeket egyedül készítő Lajos, hozzátéve, hogy például a Fogarasi-havasokban többször járt, de amikor először „elengedte” a drónt, teljesen más volt minden.
A Facebook-oldala is szépen beindult, hiszen több ezren követik, nemcsak az országból, hanem külföldről is, illetve néha más oldalak is megosztják felvételeit.
Egy másik perspektíva számára a kaland-fotózás, illetve -filmezés, amelybe a komfortzónán kívüli tevékenységek (a hegyi túrázástól a kutyaszán-hajtásig sok minden belefér) megörökítése szerepel. „Ez kicsit olyan, mint a lakodalmas fotózás, csak teljesen más” – jegyzi meg nevetve, de azt is hozzáteszi, hogy a jövőre nézve komoly projektekben gondolkodik többedmagával, ami távoli helyekre kalauzol, és amely helyeken, expedíciókon komolyabb dokumentumfilmek is készülnének.
– tervezi.
Addig is élvezzük Lajos csodálatos felvételeit.
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
Fotó: Sófalvi Lajos
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!