
Sebestyén-Spielmann Mihály művészettörténész
Fotó: Haáz Vince
Egy deviáns, környezete számára is veszélyes művész élete megpecsételi-e az alkotásait, vagy el tudunk-e vonatkoztatni attól, hogy például Czigány Dezső kiirtotta a családját, majd önmagával is végzett? Számít-e a sztori a festmény mögött? – tevődik fel a kérdés a Székelyhon pénteki Liget mellékletében.
2020. január 31., 12:102020. január 31., 12:10
2020. január 31., 13:332020. január 31., 13:33
Az 1883-ban Budapesten született Czigány Dezső festő eredeti nevén Wimmer Dezső volt. Első felesége halála miatt is megvádolták, de tisztázta magát, később egyik éjszakai kóborlása során egy férfit lőtt agyon, azt önvédelemnek állította be, azt is megúszta.
1937-ben már egyértelmű volt, hogy mit tett, hiszen maga vallotta be egy hátrahagyott levélben: kiirtotta a családját. Megölte a lányát, az unokáját és a harmadik feleségét, majd saját magával is végzett.
Czigány Dezső egyik önarcképe 1912-ből
Fotó: Wikimedia Commons tulajdona
Ha egy ismeretlen magánemberről írták volna ezt egy rendőrségi jelentésben, sokakban csak felháborodást és megrökönyödést váltott volna ki, csakhogy Czigány Dezső festő is volt, képei ma is milliókért kelnek el, az egyik legkeresettebb magyar művész a huszadik századból.
Sebestyén-Speilmann Mihály marosvásárhelyi művészettörténész úgy véli, a legtöbb műalkotás alkotójától függetlenül is él, de az alkotó életével izgalmasabbá, érdekesebbé válhat.
A teljes cikket a január 31-ei Liget mellékletben olvashatják el.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!