Sebestyén-Spielmann Mihály művészettörténész
Fotó: Haáz Vince
Egy deviáns, környezete számára is veszélyes művész élete megpecsételi-e az alkotásait, vagy el tudunk-e vonatkoztatni attól, hogy például Czigány Dezső kiirtotta a családját, majd önmagával is végzett? Számít-e a sztori a festmény mögött? – tevődik fel a kérdés a Székelyhon pénteki Liget mellékletében.
2020. január 31., 12:102020. január 31., 12:10
2020. január 31., 13:332020. január 31., 13:33
Az 1883-ban Budapesten született Czigány Dezső festő eredeti nevén Wimmer Dezső volt. Első felesége halála miatt is megvádolták, de tisztázta magát, később egyik éjszakai kóborlása során egy férfit lőtt agyon, azt önvédelemnek állította be, azt is megúszta.
1937-ben már egyértelmű volt, hogy mit tett, hiszen maga vallotta be egy hátrahagyott levélben: kiirtotta a családját. Megölte a lányát, az unokáját és a harmadik feleségét, majd saját magával is végzett.
Czigány Dezső egyik önarcképe 1912-ből
Fotó: Wikimedia Commons tulajdona
Ha egy ismeretlen magánemberről írták volna ezt egy rendőrségi jelentésben, sokakban csak felháborodást és megrökönyödést váltott volna ki, csakhogy Czigány Dezső festő is volt, képei ma is milliókért kelnek el, az egyik legkeresettebb magyar művész a huszadik századból.
Sebestyén-Speilmann Mihály marosvásárhelyi művészettörténész úgy véli, a legtöbb műalkotás alkotójától függetlenül is él, de az alkotó életével izgalmasabbá, érdekesebbé válhat.
A teljes cikket a január 31-ei Liget mellékletben olvashatják el.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!