
Csernik Pál Szende 2007-ben hozta létre az egyszemélyes Lábita Színházat
Fotó: Forrás: Csernik Pál Szende
Csilingelő hangjával, csodás történeteivel, szeretett székely anyanyelvén mindenkit elvarázsol. Csernik Pál Szende a háromszéki Dálnokról hozott mesevarázst vitte egyik kontinensről a másikra – a vírus ennek ideiglenesen véget vetett. Ma sepregetésből él, de tudja, hogy soha nem veszíti el a mesemondói énjét. Vele olvashatnak interjút az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap szeptemberi számában.
2020. szeptember 21., 10:582020. szeptember 21., 10:58
2020. szeptember 21., 10:592020. szeptember 21., 10:59
Csernik Pál Szende székely mesemondó, lábbábos 1977-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2007-ben kezdte el a mesemondást és bábozást Magyarországon, majd létrehozta saját egyszemélyes stúdióját Lábita Színház néven. Azóta rendületlenül járja előadásaival a nagyvilágot.
Arra a kérdésre, hogy mesemondóként hogyan tartja féken a nagyobb létszámú, gyermekekből álló közönséget, leszögezte: laskasirítővel. „Volt olyan, hogy megemeltem, s mondtam, ügyeljenek, mert édesapám is azt szokta mondani, hogy csúf világ lesz, mikor rosszalkodtunk. Persze erre kacagnak, viszont rám figyelnek.
Hozzátette, rájött, hogy azért rosszalkodik, viselkedik kirívóan egy gyermek, mert figyelemhiánya van, nem kap elég szeretetet.
A mesemondót az élő közönség arca inspirálja
Fotó: Forrás: Csernik Pál Szende
Arról is beszélt, hogy családanyaként mennyire volt terhes számára a folytonos utazással, szervezéssel járó életmód, és hogy a vírushelyzet jót is hozott, mert végre lelassult, a családjával tud lenni. S noha próbálkozott online mesemondással, de az bevételt sem hozott és a közönséget sem látta, pedig a mesemondót az élő közönség arca inspirálja. Jelenleg egy gyümölcsfeldolgozó üzemben dolgozik, de tudja, hogy soha nem veszíti el a mesemondói énjét, mert „az együtt van azzal az egyszerű emberrel, aki én vagyok, aki sepreget.”
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség legújabb lapszámában olvashatják.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!