Csernik Pál Szende 2007-ben hozta létre az egyszemélyes Lábita Színházat
Fotó: Forrás: Csernik Pál Szende
Csilingelő hangjával, csodás történeteivel, szeretett székely anyanyelvén mindenkit elvarázsol. Csernik Pál Szende a háromszéki Dálnokról hozott mesevarázst vitte egyik kontinensről a másikra – a vírus ennek ideiglenesen véget vetett. Ma sepregetésből él, de tudja, hogy soha nem veszíti el a mesemondói énjét. Vele olvashatnak interjút az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap szeptemberi számában.
2020. szeptember 21., 10:582020. szeptember 21., 10:58
2020. szeptember 21., 10:592020. szeptember 21., 10:59
Csernik Pál Szende székely mesemondó, lábbábos 1977-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2007-ben kezdte el a mesemondást és bábozást Magyarországon, majd létrehozta saját egyszemélyes stúdióját Lábita Színház néven. Azóta rendületlenül járja előadásaival a nagyvilágot.
Arra a kérdésre, hogy mesemondóként hogyan tartja féken a nagyobb létszámú, gyermekekből álló közönséget, leszögezte: laskasirítővel. „Volt olyan, hogy megemeltem, s mondtam, ügyeljenek, mert édesapám is azt szokta mondani, hogy csúf világ lesz, mikor rosszalkodtunk. Persze erre kacagnak, viszont rám figyelnek.
Hozzátette, rájött, hogy azért rosszalkodik, viselkedik kirívóan egy gyermek, mert figyelemhiánya van, nem kap elég szeretetet.
A mesemondót az élő közönség arca inspirálja
Fotó: Forrás: Csernik Pál Szende
Arról is beszélt, hogy családanyaként mennyire volt terhes számára a folytonos utazással, szervezéssel járó életmód, és hogy a vírushelyzet jót is hozott, mert végre lelassult, a családjával tud lenni. S noha próbálkozott online mesemondással, de az bevételt sem hozott és a közönséget sem látta, pedig a mesemondót az élő közönség arca inspirálja. Jelenleg egy gyümölcsfeldolgozó üzemben dolgozik, de tudja, hogy soha nem veszíti el a mesemondói énjét, mert „az együtt van azzal az egyszerű emberrel, aki én vagyok, aki sepreget.”
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség legújabb lapszámában olvashatják.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!