
Fotó: Mohai Balázs/MTI
Március 15. alkalmából mi mást gyűjtenénk csokorba, mint a szabadságról szóló jó magyar dalokat – persze van jó néhány ezek között, amelyeket évtizedek óta rongyosra hallgattunk már, ezeknek is megvan a maga szépsége és bája, de ezeket most kihagyjuk ebből a szubjektív felsorolásból. Nem mindegyik kapcsolódik a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz, de mindegyik magyar vagy magyarított.
2021. március 15., 18:582021. március 15., 18:58
A mai nap klasszikus dala Nemzeti Dal, amit mai napig a Tolcsvay-féle verzióban énekelünk, ám érdekességként megemlítjük, hogy létesik ebből egy másik verzió is, amelyben színészek és énekesek – többek között Varga Miklós is – adják elő a nagy Petőfi-verset, ez 2018-ban készült dal itt hallgatható meg.
Ha már Petőfiről szó került (és ugye ezen az ünnepen egyszerűen megkerülhetetlen), akkor hadd tegyük ide az egyik olyan dalt, amit róla írtak: Bereményi Géza szövege Cseh Tamás előadásában a Műcsarnok című lemezről. Petőfi maga volt a szabadság-igenlés verseivel, illetve egész attitűdjével az 1848-49-es eseményekben – tragikus, rejtélyek övezte halálát pedig ily módon is feldolgozta a magyar dalírás és -előadás két zsenije.
A Petőfi-vonalat folytatva, rengeteg olyan dal van, amely egy-egy Petőfi-vers megzenésítése, több mint másfél évszázada tele van a magyar dalrepertoár ezekkel – de mindig lehet újat mutatni, mint tette azt a Rackajam tizenöt évvel ezelőtt, amikor egész lemezt szentelt annak, hogy Petőfi-verseket dolgozzon fel. A költő egyik legforradalmibb verse így kapott új ruhát.
Koncz Zsuzsa: Szabadság (2006)
„Tudd meg: szabad csak az, akit / szó nem butít, fény nem vakít, / se rang, se kincs nem veszteget meg. / Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, / a látszatot lenézi, meg nem óvja, / nincs letagadni, titkolni valója” – igen kemény sorok ezek Heltai Jenő Szabadság című verséből, amely 1941-ben íródott. Koncz Zsuzsa több alkalommal is dolgozott együtt a Republic együttessel és annak frontemberével, a 2013-ban elhunyt Bódi Lászlóval (Cipő), gondoljunk csak az Ég és Föld között című szerzeményre. Ezt a verset is Cipő zenésítette meg, az énekesnő 2006-ban megjelent, Egyszerű Ez című lemezén jelent meg először.
Presser Gábor: Szabadságdal (1998)
Ha már hozzányúltunk egy ilyen klasszikushoz, akkor nem tudjuk megkerülni Presser Gábor szerzeményét sem, amelynek Sztevánovity Dusán írta a szövegét, és a Szent István körút 14. (ez a Vígszínház címe egyébként) című, 1998-ban készült zenés színdarab anyagához tartozik, később Presser lemezen is megjelentette. A dal Dusán testvére, Zorán előadásában is nagyon híres, sőt az előadó Körtánc című, 2011-es albumán is hallható, de a tavaly készült Presser-raktárkoncerten is elhangzik. Biztosan nem véletlenül.
„A szabadság, a szabadság egy nagyon híres dal,
A kottáját nem láttam sohasem
A szabadság, a szabadság egy nagyon édes dal
Megszédít, megcsal, és szeretem!”
Firkin: Megtépett zászló (2008)
„Menj, fiam, csak menj fiam! / Szabadság virrad ránk! / Anyád gyémánt könnyeit itasd fel / s mentsd meg tépett zászlaját!” – utoljára hagytunk egy ilyen refrénnel tépető magyar nyelvű dalt, amelynek az eredetije egy ír szerzemény – több okból nem véletlenül. Az íreknek a magyarokéhoz igen hasonlatos a sorsa az angol uralom és az ellenük vívott szabadságharcok miatt, talán még a lengyelek történelme hasonlatos ennyire a mienkhez. Ez a dal eredetileg What’s Left of the Flag címmel íródott, a Flogging Molly előadásában vált világhírűvé, a zenekar 2002-es, Drunken Lullabies című lemezén. Azonban a budapesti illetőségű Firkin együttes, illetve annak akkor még székelyudvarhelyi énekese, Marthy Barna (aki ma már a Marthy Dharma zenekar frontembere) lefordította, sőt felvétel is készült belőle. Az egyik leghíresebb ír kocsmadallá avanzsált dal magyar fordításában ilyen sorok vannak:
„Parttól partig, hegyen, völgyön át,
hol sokunk lelte, s leli még halálát!
De ma nem dalolnak az angyalok,
mert várat a szabadság,
és átkozzuk minden szent nevét,
kik miatt rabláncot vertek ránk!”
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!