
A főszerepet Katia Pascariu színésznő alakítja
Fotó: IMDB
A legmagasabban jegyzett román filmrendező megint leszakítja a fejedet új filmjével – egyszerre ironizál, nevettet, nevel és közöl egy olyan alkotással, amely mind szerkezetileg, mind pedig tematikájában eltér a korábbi munkáitól.
2022. január 27., 18:582022. január 27., 18:58
2022. január 28., 09:232022. január 28., 09:23
Az Aferim! (2015), a Bánom is, ha elítél az utókor (2018) és a Nyomtatott nagybetű (2019) rendezője új filmjével tavaly a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve-díjat nyert, Románia pedig ezt a filmet nevezte az Oscarra – igaz, nem jutott be a legjobb tizenöt közé.
Radu Jude fimrendező nevét megérzésem szerint nem sokan ismerik az „egyszerű” Romániában, hogy igen diplomatikusan fogalmazzak. Az ok érthető: ez a rendező
pont azzal szembesít évek óta minden filmjével, interjújával és megnyilvánulásával, hogy Kelet-Európa és ezen belül Románia egy teljes összevisszaságban tengődő, kifordított, önellentmondásos hely és egyben mentalitás, életérzés. A világnak ezen a szegletén nem a kommunizmussal kezdődtek a bajok, hanem jóval korábban – ezt mutatja meg elképesztő módon a minden idők egyik legjobb román filmjének tartott Aferim, és a román történelem egyik legrettenetesebb korszakába, a második világháborúba „nyúl bele” a Bánom is, ha elítél az utókor.
Ismerős kép egy nagyvárosi bevásárlóközpontból?
Fotó: IMDB
Az Aferim! című filmmel eleve magasra tette a lécet a rendező, de a Zűrös kettyintés... még ennél is továbbmegy: azt mutatja meg, hogy mivé lett ez a térség napjainkban. Jó, lehet itt variálni és levenni magadról a rád adott kabátot azzal, hogy mi nem úgy élünk, mint az emberek többsége Bukarestben, nem úgy gondolkodunk, nem úgy érzünk, de a film egyes jeleneteit nézve iszonyatos párhuzamok juthatnak az ember eszébe. Mindez akkor, természetesen, ha van valamennyi hajlandóság benne az önkritikára, és persze nyitott szemmel jár nemcsak Székelyföldön és a Kárpát-medencében, hanem egész Kelet-Európában.
A történet viszonylag egyszerű és igen sokatmondó.
a filmecske ugyanis az internetre kerül, a szexjelenetben látható pár egy iskolai történelemtanár és a férje. A tanárnő kálváriáját ábrázolja a három részre bontott film első jelenetsora – tulajdonképpen a Bukarest utcáit, dolgait végző hölgyet látjuk végig, amint betér üzletbe, szóba áll és veszekedni kezd egy tilosban bömbössel parkoló agresszív vadbarommal, a gyógyszertárban sorban állva kénytelen végighallgatni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket a „szakavatott”, internetre rászabadult nyugdíjasoktól. Gyönyörűen egymásra épített jelenetsor, amelyben mindenütt – jelzem: mindenütt! – érezhető 2020 nyarának minden fásultsága, fáradtsága és agresszivitása, napjaink Kelet-Európájának minden dühe, frusztráltsága, az összevisszaélet mindennapi látványos megnyilvánulásai. Az utcai agresszivitás (elképesztő, ahogyan a nyílt utcán egy öregasszony belekáromkodik a kamerába…), a reklámok, az építkezések, a közlekedés, az emberek ruházata és viselkedése – az egész pedig ilyen „félfikciósan” volt leforgatva, tehát a megjelenő emberek nem mindegyike színész, nem minden jelenet van úgy elkészítve, ahogy tervezték. Döbbenetes a végeredmény.
Stressz, játékgépek, telefon, élet...
Fotó: IMDB
A film második része a szótár, tehát a Mic dicționar de anecdote, semne si minuni, amely az arcunkba csapja, hogy miről is szól ez az ország. Szinte mind valóságos felvételek közösségi oldalakról, dokumentumfilmekből, a vasgárdista dalt éneklő apácáktól a manelére táncoló falusiakig, az augusztus 23-i felvonulásoktól a pornójelenetig – közben pedig sajátosan értelmezi a román nyelv és „érzés” leggyakrabban használt kifejezéseit, szavait, mondatait. Etalon, hogyha meg akarod tudni, hogy mi is van – sokkoló, provokatív, de valahol mélyen igaz.
Picit talán jobban megértjük, hogy „miért tart ott ez az ország, ahol”.
Szülői értekezlet annyi, mint Románia 2020-ban
Fotó: IMDB
A harmadik rész tulajdonképpen egy szülői értekezlet, vagy ha úgy vesszük, bírósági tárgyalás – az iskola udvarán az összegyűlt szülők mondanak ítéletet az asztalnál ülő tanárnő felett. Ennél jobb társadalomkritikát nem igazán tudok elképzelni – az összegyűltek között ugyanis ott van minden embertípus, amely napjaink városi Romániájában megtalálható. Beszédében, gesztusaiban, minden megnyilvánulásában ez az egységes és ugyanakkor mégis szétaprózódó „tömeg” szimbolizálja az ország társadalmát, mentalitását, hozzáállását a dolgokhoz.
A film vége pedig három lehetőséget kínál, a rendező három jelenetet tett egymás mellé arról, hogyan is záródik le a történet –
No meg azt, hogy tulajdonképpen mit is üzent ez a paródiaként, vicceskedő komédiaként is felfogható, illetve véresen komoly valóságshowként is működő film.
A „család” mindenek felett, megszokásból
Fotó: IMDB
Radu Jude a kortárs román film kétségkívül legnagyobb alakja alig 45 évesen, aki filmjeivel a tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagy sikereket elérő rendezőkön (Cristi Puiu, Corneliu Porumboiu, Cristian Mungiu, Adrian Sitaru, Radu Muntean, Florin Serban, néhai Cristian Nemescu és mások) is túllépett.
Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban (Babardeală cu bucluc sau porno balamuc)
román filmdráma, 106 perc
Írta és rendezte: Radu Jude
Producer: Ada Solomon
Operatőr: Marius Panduru
Vágó: Cătălin Cristuțiu
Zene: Jura Ferina, Pavao Miholjevic
Szereplők: Katia Pascariu, Claudia Ieremia, Olimpia Mălai, Nicodim Ungureanu, Alexandru Potocean, Andi Vasluianu, Oana Maria Zaharia, Gabriel Spahiu, Florin Petrescu, Stefan Steel
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!