
A főszerepet Katia Pascariu színésznő alakítja
Fotó: IMDB
A legmagasabban jegyzett román filmrendező megint leszakítja a fejedet új filmjével – egyszerre ironizál, nevettet, nevel és közöl egy olyan alkotással, amely mind szerkezetileg, mind pedig tematikájában eltér a korábbi munkáitól.
2022. január 27., 18:582022. január 27., 18:58
2022. január 28., 09:232022. január 28., 09:23
Az Aferim! (2015), a Bánom is, ha elítél az utókor (2018) és a Nyomtatott nagybetű (2019) rendezője új filmjével tavaly a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve-díjat nyert, Románia pedig ezt a filmet nevezte az Oscarra – igaz, nem jutott be a legjobb tizenöt közé.
Radu Jude fimrendező nevét megérzésem szerint nem sokan ismerik az „egyszerű” Romániában, hogy igen diplomatikusan fogalmazzak. Az ok érthető: ez a rendező
pont azzal szembesít évek óta minden filmjével, interjújával és megnyilvánulásával, hogy Kelet-Európa és ezen belül Románia egy teljes összevisszaságban tengődő, kifordított, önellentmondásos hely és egyben mentalitás, életérzés. A világnak ezen a szegletén nem a kommunizmussal kezdődtek a bajok, hanem jóval korábban – ezt mutatja meg elképesztő módon a minden idők egyik legjobb román filmjének tartott Aferim, és a román történelem egyik legrettenetesebb korszakába, a második világháborúba „nyúl bele” a Bánom is, ha elítél az utókor.
Ismerős kép egy nagyvárosi bevásárlóközpontból?
Fotó: IMDB
Az Aferim! című filmmel eleve magasra tette a lécet a rendező, de a Zűrös kettyintés... még ennél is továbbmegy: azt mutatja meg, hogy mivé lett ez a térség napjainkban. Jó, lehet itt variálni és levenni magadról a rád adott kabátot azzal, hogy mi nem úgy élünk, mint az emberek többsége Bukarestben, nem úgy gondolkodunk, nem úgy érzünk, de a film egyes jeleneteit nézve iszonyatos párhuzamok juthatnak az ember eszébe. Mindez akkor, természetesen, ha van valamennyi hajlandóság benne az önkritikára, és persze nyitott szemmel jár nemcsak Székelyföldön és a Kárpát-medencében, hanem egész Kelet-Európában.
A történet viszonylag egyszerű és igen sokatmondó.
a filmecske ugyanis az internetre kerül, a szexjelenetben látható pár egy iskolai történelemtanár és a férje. A tanárnő kálváriáját ábrázolja a három részre bontott film első jelenetsora – tulajdonképpen a Bukarest utcáit, dolgait végző hölgyet látjuk végig, amint betér üzletbe, szóba áll és veszekedni kezd egy tilosban bömbössel parkoló agresszív vadbarommal, a gyógyszertárban sorban állva kénytelen végighallgatni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket a „szakavatott”, internetre rászabadult nyugdíjasoktól. Gyönyörűen egymásra épített jelenetsor, amelyben mindenütt – jelzem: mindenütt! – érezhető 2020 nyarának minden fásultsága, fáradtsága és agresszivitása, napjaink Kelet-Európájának minden dühe, frusztráltsága, az összevisszaélet mindennapi látványos megnyilvánulásai. Az utcai agresszivitás (elképesztő, ahogyan a nyílt utcán egy öregasszony belekáromkodik a kamerába…), a reklámok, az építkezések, a közlekedés, az emberek ruházata és viselkedése – az egész pedig ilyen „félfikciósan” volt leforgatva, tehát a megjelenő emberek nem mindegyike színész, nem minden jelenet van úgy elkészítve, ahogy tervezték. Döbbenetes a végeredmény.
Stressz, játékgépek, telefon, élet...
Fotó: IMDB
A film második része a szótár, tehát a Mic dicționar de anecdote, semne si minuni, amely az arcunkba csapja, hogy miről is szól ez az ország. Szinte mind valóságos felvételek közösségi oldalakról, dokumentumfilmekből, a vasgárdista dalt éneklő apácáktól a manelére táncoló falusiakig, az augusztus 23-i felvonulásoktól a pornójelenetig – közben pedig sajátosan értelmezi a román nyelv és „érzés” leggyakrabban használt kifejezéseit, szavait, mondatait. Etalon, hogyha meg akarod tudni, hogy mi is van – sokkoló, provokatív, de valahol mélyen igaz.
Picit talán jobban megértjük, hogy „miért tart ott ez az ország, ahol”.
Szülői értekezlet annyi, mint Románia 2020-ban
Fotó: IMDB
A harmadik rész tulajdonképpen egy szülői értekezlet, vagy ha úgy vesszük, bírósági tárgyalás – az iskola udvarán az összegyűlt szülők mondanak ítéletet az asztalnál ülő tanárnő felett. Ennél jobb társadalomkritikát nem igazán tudok elképzelni – az összegyűltek között ugyanis ott van minden embertípus, amely napjaink városi Romániájában megtalálható. Beszédében, gesztusaiban, minden megnyilvánulásában ez az egységes és ugyanakkor mégis szétaprózódó „tömeg” szimbolizálja az ország társadalmát, mentalitását, hozzáállását a dolgokhoz.
A film vége pedig három lehetőséget kínál, a rendező három jelenetet tett egymás mellé arról, hogyan is záródik le a történet –
No meg azt, hogy tulajdonképpen mit is üzent ez a paródiaként, vicceskedő komédiaként is felfogható, illetve véresen komoly valóságshowként is működő film.
A „család” mindenek felett, megszokásból
Fotó: IMDB
Radu Jude a kortárs román film kétségkívül legnagyobb alakja alig 45 évesen, aki filmjeivel a tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagy sikereket elérő rendezőkön (Cristi Puiu, Corneliu Porumboiu, Cristian Mungiu, Adrian Sitaru, Radu Muntean, Florin Serban, néhai Cristian Nemescu és mások) is túllépett.
Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban (Babardeală cu bucluc sau porno balamuc)
román filmdráma, 106 perc
Írta és rendezte: Radu Jude
Producer: Ada Solomon
Operatőr: Marius Panduru
Vágó: Cătălin Cristuțiu
Zene: Jura Ferina, Pavao Miholjevic
Szereplők: Katia Pascariu, Claudia Ieremia, Olimpia Mălai, Nicodim Ungureanu, Alexandru Potocean, Andi Vasluianu, Oana Maria Zaharia, Gabriel Spahiu, Florin Petrescu, Stefan Steel
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!