
Bereményi Géza a nagyapjával 1970 körül – róla mintázta az Eldorádó film Monori Sándorát
Fotó: Forrás: Bereményi Géza Facebook-oldala az ő engedélyével
Egy kultikus mondat egy kultikus filmből: ezt mondja az Eldorádó című filmben a nagyapa, miután megmenttette unokája életét egy orvossal. A filmet Bereményi Géza rendezte 1988-ban, akinek néhány hónapja megjelent önéletrajzi regénye egyszerre leltár és összegzés. A Magyar Copperfield a gyerek- és tinédzserkoráról szól, arról, hogy milyen volt Budapesten felnőni az ötvenes-hatvanas években.
2020. szeptember 01., 15:212020. szeptember 01., 15:21
2020. szeptember 02., 17:412020. szeptember 02., 17:41
Bereményi Géza pályáját novellákkal kezdte a hetvenes években, és akkor azok az írások nem is maradtak visszhangtalanok. Kitűnő családregényt is írt (Legendárium), később pedig dráma- és forgatókönyvíróként, majd filmrendezőként is ismert lett – az Eldorádó és a Megáll az idő című filmeken kívül főleg a Cseh Tamásnak írt dalszövegek fűződnek. Ám ezt a könyvet olvasva mégsem a dalok mélységeire jövünk rá, ugyanis a négy év alatt elkészült önéletrajzi regény szálát tizenkilenc éves korában teszi le az író, amikor besorozták katonának.
A Teleki téri piac környéke és az ottani történések nagyon is valóságosak voltak az író-filmrendező életében. Az említett két filmből ismert, mára szállóigévé vált mondatok („Egy kiló aranyat adtam érted”, „Jó, hát akkor itt fogunk élni”) és más szentenciák tényleg elhangzottak Bereményi életének egy-egy fontos pillanatában, az Eldorádóban látott Monori házaspárt tulajdonképpen a nagyszüleiről mintázta.
Jobbra Bereményi nagyapa a Teleki téri piacon egy ismerősével
Fotó: Forrás: Bereményi Géza Facebook-oldala az ő engedélyével
A lapokon filmszerűen pereg negyvenes-ötvenes évekbeli Budapest világa – egy több mint hatszáz oldalas, vaskos kötetről van szó, ám a Magyar Copperfield egyetlen pillanatig sem unalmas. A könyv legnagyobb erőssége a meglepő részletessége: bámulatos, hogy annyi év után az író mennyire pontosan emlékszik a legkisebb történetekre is.
Hogy csak egy példát említsünk: tízéves korában, 1956. október 25-én a Kossuth téri sortűz után néhány perccel a lelőtt emberek között menekült haza. A szörnyű élmény életreszólóan megmaradt benne, ám a hosszú és regényes séták a Fiumei úti temetőben, a magyarság nagyjainak sírjai között szintén nagyon hatottak életére, érdeklődési köreire.
Jobbra Bereményi édesanyja, középen a felettese, bizonyos Fáskerti „elvtárs” – a név több Cseh Tamás-dalban is előbukkan
Fotó: Forrás: Bereményi Géza Facebook-oldala az ő engedélyével
A könyv utolsó része, a Balatonnál való nyári csavargás valódi kalandregény, a hatvanas évek elejének, a stabilizálódó Kádár-rendszernek a mindennapjait mutatja be. Nem tudom, hogy jelent-e meg ennyire életszagú irodalmi mű arról az időszakról: autóstop, hátizsák, rendőrségi kihallgatás, magnószalagról a Love Me Do, illetve a pápai fiúkollégium légköre, ahol Bereményi élete néhány évig zajlott. Persze az is benne van, hogy kicsit nem árt érdeklődni a kor iránt, hiszen végtére is időutazást teszünk az akkori Magyarországon, azzal a különbséggel, hogy ez az ember, aki ezt a monumentális életrajz-regényt megírta, az akkori életnek talán a leghitelesebb láttatója – életének ez a periódusa adta a „muníciót” a Megáll az idő című filmhez, és akkor visszakanyarodhatunk a bevezetőben említett filmekre és dalokra. A könyvnek talán a legnagyobb erőssége a részletessége: egyszerűen bámulatos, hogy annyi év után az író mennyire pontosan emlékszik a legkisebbnek tűnő történésekre is.
A kötet idén tavasszal jelent meg a Magvető kiadónál
Fotó: Katona Zoltán
Vannak nagyregények, amelyek nagy, igen nagy és erős, emlékezetes mondatokkal kezdődnek. A Magyar Copperfield ezzel a mondattal kezdődik: „A kezdet kezdetén magamban léteztem.”
Mint Esterházy a Harmonia caelestist vagy Nádas Péter a Párhuzamos történeteket.
Igen, olvasnám tovább.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!