
Fotó: Csatlós Lóránt
A színház segít átvészelni a mindennapokat. A színház az „aha-élmény”. A színház a jelen varázsa. A színház az összművészet. A színház az öröm. A színházban megkaphatjuk a szerelmet, a gyászt, az elengedést. Gondolatok a színház világnapjára – szeretettel: a nézőktől.
2025. március 27., 10:042025. március 27., 10:04
2025. március 27., 10:432025. március 27., 10:43
Szőcs Szilamér másodéves hallgató a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán. A színház szó hallatán az az érzése támad, hogy „valami különlegeset, valami műveltet” kellene mondania. Valamit, ami méltó a színházhoz – fogalmazott. Elmesélte, amikor jelentkezett a színművészetire, semmilyen színházi tapasztalata nem volt – sem elméleti, sem gyakorlati, drámákat sem olvasott korábban. Mint mondta, ezeket most pótolja, habár úgy érzi, hasznos lett volna, ha már eleve egy kis ismerettel vágott volna bele a színházi tanulmányokba.
Jelenet a nagyváradi Szigligeti Színház Az öngyilkos című előadásából
Fotó: Szigligeti Színház
„Színházba azért jártam természetesen, onnan jött az ötlet.
– fogalmazott, amikor első meghatározó színházi élményéről kérdeztük. A darab épp oda nyúlt, ahová kellett: „egy év gyász, zéró belső munka után sikerült megtörnie bennem ezt a falat az előadásnak”, holott csupán egy temetés jelenetére emlékszik.
Úgy érzi, hogy a színházban megkaphatja mindazt, amit a hétköznapokban nem mindig sikerül: szerelmet, boldogságot, igazi gyászt, elengedést. „Amikor pedig azt kérdezik, hogy mire gondolok a színház megnevezést hallatán, hát... semmire, hiszen annyira az életem része, hogy meg se fordul bennem, hogy kéne bármit is gondolnom. Sokszor nem vesszük észre mindazt és mindazokat, akik körülvesznek, csak miután elveszítjük. A színház is ilyen. Észre sem vesszük, hogy van. Viszont ez most nekem sikerült. Jó kívánság helyett inkább azt mondanám, hogy: köszönöm” – zárta gondolatait.
Édes Anna - vizsgaelőadás a BBTE Színház és Film Karán
Fotó: Facebook/Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE
A Csíki Játékszín lelkes nézője, Máthé Terézia a színház minden dolgozójának sok sikert kíván, erőt, egészséget és kitartást.
– fogalmazott. Hálás továbbá azért, amiért minden körülmények között biztosítják a helyieknek a színházi élményt. A színházra gondolva a szórakozás, a kikapcsolódás, az örömszerzés jut eszébe, nem utolsó sorban pedig találkozás a barátokkal, ismerősökkel. „A legkellemesebb színházi élményeim a zenés darabokhoz köthetők, azokat szeretem, valamint a vígjátékokat.”
Jelenet a Csíki Játékszín Az apa című előadásából
Fotó: Csíki Játékszín
Sándor Zsuzsa animációs rendező a színháznak azt kívánná, hogy mindig legyen benne lélek, hogy megélje a jelent. Hogy soha ne váljon csak egy ismétlődő előadássá, hanem minden este újraéledjen a pillanat varázsa. Azt, hogy minden előadásban ott legyen a színészek és a közönség közötti igazi kapcsolat, ami nemcsak a szavakban, hanem az érzésekben is kifejeződik.
– mondta. Ha azt hallja, hogy színház, a jelen varázsára gondol, arra a különleges pillanatra, amikor a fények elhalványulnak, és a világ egy másik valósággá alakul. A lélek és az emberi történetek találkozására, ami ott és akkor, megismételhetetlenül születik meg. „Egy helyre, ahol minden este újraértelmezhetjük magunkat, a világot és egymást. A legjobb színházi élményem akkor volt, amikor egy darab annyira magával ragadott, hogy elfelejtettem, hol vagyok. Nem néző voltam, hanem benne éltem a történetben.”
Lázadni veletek akartam - Yorick Stúdió
Fotó: Yorick Stúdió
Elmondása szerint azért szippantotta be a színház világa, mert igazi.
– hangsúlyozta.
Jelenet a Tamási Áron Színház Chicago című előadásából
Fotó: Tamási Áron Színház
Boros Beáta zenetanár a színháznak megújulást, erőt, kreativitást és jókedvet kíván. Mint mondta, a színház számára egy utazás, a mélységek megtapasztalása, egy érzelmi hullámvasút, az „aha-élmény” megélése, valamint a ráismerés önmagára és a kultúrára egyaránt. A legmaradandóbb színházi élményére rákérdezve nem tudott egyet kiemelni, mondván, hogy sok van, sok jó előadást láthatott már.
– magyarázta. A színház világa is éppen ezért szippantotta be, mert elgondolkodtatja, megérinti, a legtöbb esetben értékeket ad számára, valamint tükröt tart elé, miközben élményt nyújt.
Jelenet a Tomcsa Sándor Színház Timon című előadásából
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház
Rancz Anett orvosként dolgozik, de a színház mindig is közel állt hozzá. Szerinte azért is olyan nagyon fontos a színház, hogy a mindennap nehézségeit fel tudják dolgozni az emberek, ezért azt üzeni: soha ne hagyják abba a munkájukat a színház munkatársai, mindig szükség lesz rájuk.
„A legmaradandóbb színházi élményem a sepsiszentgyörgyi színházhoz kötődik, itt láttam az Illatszertár című előadást.”
Jelenet a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadásából
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Beke-Böjte Anna újságíró a színháznak azt üzeni: olykor nehéz lehet egy darabot színre vinni, vagy éppen nem úgy sikerül, ahogy azt szeretnék, de a pozitív és negatív kritika együttese hozza el a várt fejlődést.
– mutatott rá. A színház szó hallatán mindig olyan összművészeti alkotások lelőhelye jut eszébe, amelyet az emberek önszántukból fogyasztanak.
Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Periklész
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Már gyerekkorában sokat járt színházba, amit mindig nagyon szeretett, „főleg amikor egyszerre skandálta mindenki a teremben, hogy »kezdődjék a nagy semmi!«”. Legjobb élménye, amire tisztán emlékszik az a Tom Sawyer premierje volt a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, amikor számára a kétórás játék fél órának tűnt és a végén tátott szájjal várta, mi lesz a következő felvonás, „de sajnos csak a színészek jöttek ki meghajolni” – mesélte nevetve.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A színház világnapját (World Theatre Day) 1962 óta minden év március 27-én ünneplik világszerte, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére. Ezen a napon a kisebb és nagyobb színházi társulatok egyaránt ünnepi előadásokkal, különböző, a színházhoz kapcsolódó programokkal készülnek.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
szóljon hozzá!