
Fotó: Borbély Fanni
Mit mondana Bach, ha ma besétálna Csíkszeredába? A Nagy István Művészeti Középiskola diákjai képben, hangulatban és humorban válaszolnak – a Csíkszeredai Régizene Fesztivál részeként most kiállításon is láthatjuk Johann Sebastian Bachot, kicsit másképp.
2025. június 18., 17:182025. június 18., 17:18
2025. június 18., 17:212025. június 18., 17:21
Mit kezdene Johann Sebastian Bach egy korsó Csíki sörrel vagy egy borvizes medencével? Hol ülne le zenét írni, ha ma élne, és itt élne? Mihez kezdene a város zajával? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola diákjai, akik egy egészen szokatlan szemszögből, kortárs képekkel idézték meg a barokk géniuszt. A Bach és zenéje Csíkszeredában című tárlat a Hargita Megyei Kulturális Központ felhívására készült, és egészen július 13-ig látható a Csíki Székely Múzeum dísztermében, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál részeként.
Fotó: Borbély Fanni
A kiállított munkák túlmutatnak a puszta illusztráción: egy belső hallgatásból fakadó válaszok, zenei impressziók. A diákok nemcsak megértették Bach világát, de át is érezték – ahogy Nagy Edina, a Nagy István Művészeti Középiskola tanára fogalmazott, „a folyosón hallani lehetett, hol készülnek a pályaművek: ott szólt a barokk”.
Egy kávézóban ücsörög, sört kortyol, vagy épp a strandon lazít – ezek a jelenetek humorosak, de mély beleérzéssel születtek.
Tőke Sugárka és Nagy Edina
Fotó: Borbély Fanni
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a megnyitón elmondta: régi vágyuk volt, hogy a fiatalokat is bekapcsolják a régizene világába. A mostani pályázat és az abból született kiállítás azt mutatja: van mit mondaniuk. És van hogyan. „Nem egyszerű egy iskola és egy közintézmény együttműködése, de ha sikerül, akkor ünnep születik.”
Zene, ami átírja a képet – kép, ami újrahangolja a zenét
A tárlatot megnyitó zenei betét is erről a szövetről szólt. Bács Anna és Sándor Krisztián a művészeti iskola növendékei egy Bach-művet adtak elő: hang és kép egymásra felelt a térben. Nagy Edina tanárnő úgy fogalmazott: „Kedvenc együttműködéseim azok, ahol többféle művészeti ág találkozik és kapcsolódik. Hálás vagyok, hogy a kezdeti bizonytalanságot végül az elmélyülés és átélés váltotta fel.”
Ferencz Angéla és Karda-Markaly Aranka
Fotó: Borbély Fanni
Egy kortárs párbeszéd: Bach és Csíkszereda
Tőke Sugárka, a kulturális központ munkatársa a kiállítás egyik legfontosabb értékének a sokszínűséget nevezte. A képek egy része városi részleteket emel be, mások kollázsszerűen sűrítik össze a zeneszerzőt, zenéjét és a város karakterét. Ezek a munkák nemcsak Bachot hozzák közelebb, hanem önmagunkat is: hogyan hallunk, mit érzékelünk, hogyan teremtünk kapcsolatot múlt és jelen, zene és látvány, ikon és ember között.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!