
A hétvégi nemzetközi torna előtt is ildomos fellapozni a kiadványt
Fotó: Rédai Attila
A nemzetközi porondon vitézkednek a hétvégén az udvarhelyi pingpongos férfiak, de idáig hosszú út vezetett. A sportág városbéli történelméhez pedig keresve sem lehetne találni jobb olvasnivalót, mint Katona Zoltán könyvét.
2021. március 25., 18:172021. március 25., 18:17
2021. április 02., 18:052021. április 02., 18:05
Többszöri halasztást követően ezen a hétvégén végre elindulhat az Európa Kupa küzdelmeiben a Székelyudvarhelyi Asztalitenisz Klub (SZAK). A járvány miatt persze nézők nélkül, de legalább megrendezik ennek a „buboréktornának” a küzdelmeit, amelynek házigazdája a székelyudvarhelyi sportcsarnok lesz.
Sport- és várostörténeti pillanat ez a javából, nagy kár, hogy nézők nem lehetnek a helyszínen tanúi, igaz, hogy maga a „buboréktorna” jelensége is a járványidőkkel kapcsolatos. Korábban is voltak azonban csoportküzdelmek, majd az egyenes kieséses szakaszban két résztvevős találkozók formájában is zajlottak a küzdelmek. Így az Európa Kupa vagy 2019 előtt az ETTU Kupa nem először jár Székelyudvarhelyen, tavaly a negyeddöntőig meneteltek az udvarhelyiek, és ezt éppen Katona Zoltán: Asztal felett, asztal mellett című kötetéből is megtudhatjuk, ha a hétvégi torna előtt kézbe vennénk. És bizony ajánlatos is lehet áthámoznunk magunkat a sportág városbéli történetén, hogy lássuk: hogyan jutottunk el idáig, mielőtt – még ha a helyszínen nem is, de az online közvetítéseknek hála a nappalikból – nekiállnánk szurkolni az SZAK legénységének.
Katona Zoltán és új kötete
Fotó: Bálint Kinga-Katalin
A nálunk, a Ligetben is írásokkal jelentkező kollégánknak nem ez az első sporttörténeti kiadványa, és nem az első helytörténeti sem: írt már a székelyudvarhelyi labdarúgás történetéről, a labdarúgó Európa Bajnokságokról, ugyanakkor a mostanihoz hasonló helyi sporttörténeti kiadványa volt neki a másik udvarhelyi sikersportág, a kézilabdáról szóló 2014-ben. Ezen kívül azonban többek között a Székely Dalegylet vagy a Príma Rádió történetét is megírta.
A Top Invest Kft. által kiváló nyomdai minőségben kivitelezett, keménykötésű, színes kiadvány, minőségi darab, ami végülis nem is csoda, hisz ha még valamiben rendelkezik nagy hagyományokkal Székelyudvarhely, akkor a nyomdaiparban mindenképpen. Nem is lehet szégyent vallani ezzel a könyvvel, ami jelzi, elmúlt már a magánkiadású füzetecskék, brosúrák ideje, amelyek ugyan szintén elmondhatják akár jól is a történetet, és meg is őrzik az utókornak a könyvtárak, de odahaza a könyvespolcon már nem mutatnak sehogy. A mérce magasra van téve.
Egy fotó a múltból: az udvarhelyi ISK 1975-ben
Fotó: Nagy Levente archívuma
A történet maga, mint a ma űzött sportágak legtöbbjének esetében, a 19-20. század fordulóján kezdődik, még egy másik országban – kétszeres értelemben is, hisz a sportág ebben a formában Angliában született meg, míg Erdélyben való megjelenésekor Ausztria-Magyarországnak hívták azt az országot, amelyben a régió élte fejlődő mindennapjait. Az udvarhelyi asztalitenisz kezdeteit azonban már az impériumváltás utánra lehet keltezni. Katona Zoltán végigvezet minket a kezdeti lelkesedésen és a buktatókon, a seregnyi hátráltató és segítő tényezőn. Forrásaival a tényekre, adatokra, eredményekre épít, de a sztorit sem hallgatja el, ha oda kívánkozik. A kötet további erőssége kétségkívül az igen gazdag képanyag: korabeli fotográfiáktól a családi archívumokban féltve őrzött kincsekig egyaránt bőven találunk a könyvben. Az udvarhelyi asztalitenisz mindeddig legsikeresebb fejezete éppen az, amelyben vagyunk, így a legutóbbi Szuperliga- és Európa Kupa-szerepléseket, ahogy mondani szokás, adatbőséggel írja le a szerző.
s ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az utolsó oldalakon a Székelyudvarhelyi Asztalitenisz Klub jelenének kiemelkedő ifjúsági sportolóiról találunk képeket fontosabb eredményekkel. Olyan ifjú reménységek számbavétele ez, akikről remélhetőleg majd sokat hallhatunk az elkövetkezendő években.
De addig is most hétvégére: hajrá Udvarhely!
Katona Zoltán: Asztal felett, asztal mellett – A székelyudvarhelyi asztalitenisz története és jelene. Megjelent a Top Invest Kiadónál Székelyudvarhelyen, 2021-ben. Kiadja a Hargita Megyei Asztalitenisz Szövetség.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!