
Fotó: Magyar vándor
Sokunk egyik kedvenc magyar filmje, míg a másik oldalon sokan nem szeretik, mert kiparodizálja a magyar történelem különböző állomásait. Herendi Gábor 2004-ben megjelent filmje azonban egy megkerülhetetlen alkotás, és egyedi a maga nemében, hiszen nem készült még vígjáték ilyen pazar szereposztással a magyar filmtörténetben. Szubjektív visszatekintő.
2023. augusztus 24., 16:032023. augusztus 24., 16:03
Az egyik utolsó film volt, amit vetítettek az akkor bezárás előtt levő csíkszeredai moziban 2004-ben (csak hogy érzékeltessük, milyen rég volt, abban az évben jött ki A Gyűrűk ura: A király visszatér, amit azóta szintén nagy klasszikusként tartunk számon). Mivel volt rá lehetőség, több osztályfőnök is időnként elvitte moziba a diákjait, így a mi osztályközösségünk is megnézhette nagyvásznon a Magyar vándort a kötelező (és egyébként a többség számára „hóttunalmas”) Ion, és Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război érettségitételek filmes feldolgozásai mellett.
Emlékszem, hogy az egész évfolyammal néztük a Magyar vándort a sötét moziteremben, és nálunk talán csak az osztályfőnökeink jöhettek jobban zavarba a meglehetősen tömény, fülledt erotikát felvonultató háremes jelenetnél, amit aztán valamelyest feloldott az „éjjeli váltás” domináinak meglehetősen abszurd, váratlan, mégis vicces érkezése.
Fotó: Magyar vándor
Fotó: Magyar vándor
Bár középiskolás fejjel nem jött át a film összes poénja, de emlékszem, hogy a rengeteg helyzetkomikum, az ismétlődő vicces helyzetek (amikor Tasnak mindig hánynia kell a kumisz szó hallatán, a bunkósbot miatt kidőlő várkapuk, a mélyen dekoltált pincérnő, ahogy minden korban szembeloccsintotta az arcátlan vendégeket, és még sorolhatnánk), valamint a nagyon jól megírt és előadott zenei betétek – Roy és Ádám: Az otthon itt van filmslágerével – egy kellemes filmélménnyé tették az alkotást. Amit aztán később rengetegszer újranéztem, és
Herendi Gábor alkotását kis túlzással a magyar Brian életének is lehetne titulálni, hiszen pont ugyanolyan röhögést vált ki mindenkiből Ond és Kond nevének folyamatos emlegetése, mint a Monthy Python klasszikusában a „dobjátok a padlóla” jelenet.

Mint oly sokaknak a Reszkessetek, betörők!, nálunk a kötelező karácsonyi családi program megnézni a Brian életét. Nincs más szebb és jobb ugyanis, mint a nevetés, az önmagunkon való önfeledt kacagás. Blaszfémia ide vagy oda, pro és kontra, de a végén mindig mosolyogva állsz fel a fotelből, mert az élet napos oldalát nézed.
Sokaknál nem „talált” be a film, mivel ha úgy vesszük, kiparodizálta a hét vezért, és kikarikírozva mutatta be a magyar történelem híres alakjait. A másik oldalon viszont komoly rajongótáborra tett szert épp a „történelmi” rétegpoénok miatt, amik tényleg csak azoknak jöttek át, akik jártasabbak voltak a magyar történelemben.
Fotó: Magyar vándor
A Valami Amerika-filmeket készítő, és az azóta Szabó Győző drogos múltjáról Toxikoma címmel filmet készítő Herendi Gábor
A néhai Gesztesi Károly aranyapámozását sosem lehet feledni, Helyey László paranoiás és idegesítő Mátyás-király alakítása is szenzációs volt, de Herendi még olyan – a hollywoodi filmes franchiseok által előszeretettel használt – cameókat (amikor egy másik film karaktere tűnik fel egy alkotásban) tett bele a filmjébe, mint a szintén néhai Bárdy György Jumurdzsákja az Egri Csillagokból, vagy Zenthe Ferenc feltűnése a Tenkes kapitányaként.
Fotó: Magyar vándor
De még a nyolcvanévesen a fiataloknál is betaláló Korda György is egy vicces énekes performansz részét képezi a Magyar vándorban, a Hajdú Steve által játszott Töhötöm folyton lehurrogott „költészete” – amiben egy-egy elejtett félmondatból klasszikus verssorokat próbál idő előtt összehozni – is üde színfolt, vagy éppen a Gyuriska János által életre keltett Előd is az egyik legjobban megírt karaktere a filmnek, ahogy folyton, idő előtt feltalál valamit, amit a többiek nem értenek,
De felejthetetlen a kis kínai árus is, aki eladja a magyar népet kereső vezéreknek a „puszkaizét”, hogy robbantsák ki vele a beszorult Ondot a szorosból, miután a Konddal lefolytatott párbeszédeik után már letörölgettük a röhögés miatt kifolyt könnyeinket a film nézése közben.
Fotó: Magyar vándor
A történelmi évszázadokat átalvó hét vezér, és a magyar népet a történelem során formáló „idegenek” kifordított története egy üde színfoltja a magyar filmgyártásnak, ami mert tabuk nélkül, a humor eszközeivel visszatekinteni az olyan történelmi eseményekre, mint a tatárbetörés, az osztrák uralom, vagy éppen az oroszok kivonulása az országból, de
Hosszasan lehetne sorolni még az emlékezetes és vicces jeleneteket és a film nézése közben kisebb-nagyobb szerepekben feltűnő magyar színészeket (A valami Amerika szinte komplett szereplőgárdáját), Herendi Gábor kedvenc alkotótársait, vagy éppen az olyan nagy öregeket, mint Bodrogi Gyula, és az időközben szintén nagy öreggé vált Gálvölgyi János, Reviczky Gábor, Csuja Imre, de Mucsi Zoltán és Scherer Péter kettőse is feltűnik egy rövid, de annál humorosabb jelenetsorban.
Fotó: Magyar vándor
De Fekete László, a Magyarország legerősebb embere cím birtokosa is „petrencés rudat ragadott” a film kedvéért, hogy Toldiként, élő tilalomfaként álljon a pusztában, míg a jegyesét játszó Oroszlán Szonja a mellkasát püföli, hogy emelje ki őt ebből a tanyasi életből, de még a legendás ökölvívó, Kokó is feltűnik egy kocsmában söröző vikingként.
A Magyar vándor tehát a magyar filmgyártás egyik megkerülhetetlen alkotása, egy olyan vígjáték, amihez hasonló talán nem is készült a magyar filmek történetében.
Fotó: Magyar vándor
A Magyar vándor nem veszi komolyan magát, és pont emiatt működik. Bár egyes poénjai a mai pollkorrekt világban már nem állják meg a helyüket, mégsem lehet azt mondani, hogy rosszul öregedett a film, sőt pont ellenkezőleg, hiszen az elkészülésekor fel merte vállalni a konfrontációt a magyar történelem egyes szakaszainak kipellengérezésével.
A film egyébként jövőre lesz 20 éves, úgyhogy majd a megjelenése évfordulójának apropóján is újra lehet nézni, de lényegében akármikor, hiszen ha az ember egy könnyed magyar vígjátékra vágyik, akkor nem nyúlhat mellé a Magyar vándorral. Még akkor sem, ha már hozzám hasonlóan már több tucadszorra dönt úgy, hogy megnézi.
Fotó: Magyar vándor
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
szóljon hozzá!