
Ádám Rebeka régi álma valósult meg
Fotó: Veres Nándor
Vannak gyermekkori álmok, amelyek később formát is öltenek, ha dédelgetik őket, és hisznek a megvalósulásukban. Így történt ez Ádám Rebekával is, akinek a vezetésével egy táncházak, kézműves foglalkozások, gyerekfoglalkozások, könyvbemutatók, koncertek, felolvasó- és pódiumestek befogadására alkalmas tér várja a betérőket.
2022. augusztus 25., 18:102022. augusztus 25., 18:10
Új kulturális helyszín nyitotta meg kapuit a nyáron Csíkszereda központjában. Elsőként a Heveder zenekar megnyitó koncertjére, majd a NyárOn fesztivál ideje alatt lehetett betérni ide, aztán az Aprók táncházának harmincadik születésnapi rendezvényét tartották itt, de a Csíkszeredai Régizene Fesztivál régizene-ovijának foglalkozásaival is várták a gyerekeket. A Petőfi utcáról belépve, az udvarban egy nyitott táncház-helyszín, az épületben pedig tágas, letisztult terek fogadnak. Igazán méltó hely ez a kézműves foglalkozások, táncházak, kulturális programok megtartására.
A hely létrejöttének története sok évvel ezelőttre nyúlik vissza. Még arra az időkre, amikor Rebeka édesanyja, Ádám Katalin a pionírházban tartott népi gyermekjáték-, kézműves foglalkozásokat. Lányai, Rebeka és Julcsi ebbe nőttek bele, gyakran elkísérték édesanyjukat a foglalkozásokra, később ők maguk is besegítettek a gyermektáncházak, kézműves tevékenységek vezetésébe.
„A Zengő Tér története ott kezdődött, amikor a pionírház visszakerült a tulajdonosához, és a foglalkozásokkal ki kellett költözni onnan. Akkor én azt iskolásként szomorúan éltem meg, ugyanis az egy mesebeli hely volt, ahol többféle foglalkozáson részt vehettem, ott tanultam vagy bütyköltem a gyermekekkel, akikkel épp édesanyám foglalkozott, rengeteget huncutkodtunk Julcsival és a barátaimmal.
Visszavágytam, többször átmásztam a kerítésen, de már nem az volt, mint korábban, amikor hangos, életteli, nyüzsgő volt” – emlékszik vissza Rebeka.
A Zengő Tér bejárata
Fotó: Veres Nándor
Mint mesélte, amiután nem mehettek már a Gál Sándor utcában található épületbe, eldöntötte, hogy ha felnő, megvásárolja azt. Időközben a Gyermekek Háza foglalkozásai átkerültek Csíktaplocára, valamint más helyszínekre. „Ahogy teltek az évek, ezt az álmot nem tudtam elengedni. Főleg, hogy az Aprók táncháza és a gyermekfoglalkozások helyszínről helyszínre vándoroltak, több alkalommal láttam édesanyámat nagy batyuval egyik helyről a másikra futkorászni. Aztán én is a Gyermekek Háza munkatársa lettem, és én is többször jártam, járok különböző intézményekbe, mert nem minden csoport tudott kijönni a város szélére.
A teázó helyszíne
Fotó: Veres Nándor
Segítséggel így talált rá néhány éve a Petőfi utcai ingatlanra, és így kezdődött el a konkrét tervezés, a tér kialakítása, a majdnem három éven át tartó munka, amíg elnyerte a mostani formáját a helyszín. „A magyar állam támogatásával valósult meg az épület felújítása, amiért végtelenül hálás vagyok, ugyanakkor nagy hálával tartozom a sok-sok embernek, akik segítették ezt a folyamatot, mentorként, építészként vagy építőként munkálkodtak, kiemelten a Ride More csapatának. Az elmúlt két évben felmerülő világhelyzetben kérdéses volt számomra, hogy meg tudjuk-e nyitni. Aztán egyszer csak eljött a megnyitó napja” – mondja mosolyogva.
Tánc a Zengő Tér udvarán
Fotó: Ádám Gyula
A termeket az Ádám család saját elképzelése, ízlése alapján rendezte be. A család minden tagja aktívan részt vesz a Zengő Tér „zengetésében”. A falon Ádám Gyula népzenészeket, régi adatközlőket ábrázoló archív fotói, valamint Petrás Mária moldvai csángó kerámiaművész munkái láthatóak. Továbbá hangszerek is helyet kaptak, amelyeket bármikor le lehet venni és megszólaltatni. „Adott volt a kinti tér, amely nyáron koncertek, táncházak, előadások befogadására alkalmas. Ugyanakkor a hátsó udvarra most épül egy csűr, amely kézműves foglalkozásoknak ad helyet, az épület emeletén pedig szálláslehetőségek is vannak” – magyarázta Ádám Rebeka, hozzátéve, hogy szívesen helyet biztosítanak koncerteknek, felolvasóesteknek, könyvbemutatóknak, mesedélutánoknak, kisebb színházi előadásoknak is.
A falakon Petrás Mária munkái láthatók
Fotó: Veres Nándor
A Zengő Térben nemsokára egy teázó is nyílik, ahol főként a helyi ízek kerülnek előtérbe: Maczalik Ernő gyógynövényteái, köztük a Zengő tea is, szörpök, kecsketejes kávé stb.
„Örömmel tölt el, hogy Csíkszeredában közösségeinknek létrejöhetett ez a tér. Valójában a megnyitókor fogtam fel, hogy mindez megvalósult, meghatódva figyeltem az udvarba hömpölygő tömeget. Hálát éreztem, érzek az égiek, a sok közreműködő, segítő ember felé” – fogalmazott Ádám Rebeka.
Van ok táncraperdülni
Fotó: Veres Nándor
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!