
Gergely Zsolt és édesapja Gergely Gábor
Fotó: Gergely Botond
Negyedik éve rendeznek orgonakoncerteket kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébániatemplomban. A soron következő hangverseny előtt Gergely Gábor kántort kérdeztük a részletekről.
2023. január 19., 18:092023. január 19., 18:09
– Igaz, hogy minden egy hangszervásárlással kezdődött?
– 2019-ben vásároltunk egy Németországban elbontott hangszert. Ott ugyanis nagyon megcsappantak a katolikus hitközösségek, sajnos templomokat zárnak be, és hallottunk egy tervről, amely keretében orgonákat költöztetnek át. Felkerestük Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítőt, aki már több hangszert hozott Erdélybe, így az év tavaszán került hozzánk a németországi Bottrop városából egy 22 regiszteres, 2 manuálos, Franz Breil orgonaépítő által készített pedálos orgona. Korábban új hangszer vásárlását terveztük, ám az rengeteg pénzbe került volna. Ezt a hangszert a ’60-as években építették, közben használták és karban volt tartva.
– Hogyan jött a koncertsorozat ötlete?
– Az volt az elképzelés, hogy ha már hangszert cserélünk, ne csak a liturgiának feleljen meg, hanem a város életébe vigyen új színt, ezért döntöttünk egy koncertezésre is alkalmas orgona mellett. Bár a templom tetőszerkezete elnyeli az akusztikát, a márvány padlózat ezt némiképpen kompenzálja. Nem volt negatív visszajelzés az orgonaművészek részéről emiatt, sőt, azt mondták, jobban oda kell figyelniük a játékukra, hiszen olyan, mintha egy szobában orgonálnának, itt nincs, ami az apró hibákat „takarja”.
Csengeri-Kostyák Zsuzsa kézdivásárhelyi koncertjén
Fotó: Gergely Zsolt
– Ki adta az első koncertet?
– Az orgonaépítő fia, Pap Attila akkor mesterizett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián orgona szakon, és őt kértük fel, hogy a 2019. október 6-ai szentelés alkalmával adjon a szentmise alatt egy rövid koncertet. Őt személyes kedvencem, Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész, zeneszerző, a Pécsi Tudományegyetem oktatója követte. Évente négy koncertet terveztünk, és bár volt olyan visszajelzés, hogy többre is lenne igény, úgy vélem, ennek akkor jön el az ideje, ha legalább ötven állandó érdeklődője lesz a hangversenyeknek. Jó irányba haladunk, folyamatosan tűnnek fel új arcok a koncerteken, van igény ezekre a koncertekre, ám egyelőre a közönségnevelési időszakban vagyunk.
– A közönségnevelés mellett célom, hogy a fiataloknak lehetőséget nyújtsak az orgonatanulásra, illetve koncertezésre. Megjegyzem, városunk szerencsés helyzetben van, hiszen a kantai Szentháromság- és a református templomban is van megfelelő hangszer a gyakorlásra. Zsolt fiam érdeklődött az orgona iránt, így felvettük a kapcsolatot Csengeri-Kostyák Zsuzsával, a kolozsvári Sigismund Toduță főgimnázium orgonatanárával (aki a tavalyi Őszi Sokadalom keretében a sorozat tizedik előadója volt – szerk. megj.), hogy egyetemi felvételire készítse fel őt. A fiam a felvételire készített programot adta elő, ami remek főpróba-lehetőségnek bizonyult, emellett a hangverseny hálaadás volt az őt támogató személyek irányába.
– Február 10-én, pénteken 18 órától Erich Türk orgonaművész, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia orgona- és csemballótanárának koncertje lesz hallható.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!