
Gergely Zsolt és édesapja Gergely Gábor
Fotó: Gergely Botond
Negyedik éve rendeznek orgonakoncerteket kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébániatemplomban. A soron következő hangverseny előtt Gergely Gábor kántort kérdeztük a részletekről.
2023. január 19., 18:092023. január 19., 18:09
– Igaz, hogy minden egy hangszervásárlással kezdődött?
– 2019-ben vásároltunk egy Németországban elbontott hangszert. Ott ugyanis nagyon megcsappantak a katolikus hitközösségek, sajnos templomokat zárnak be, és hallottunk egy tervről, amely keretében orgonákat költöztetnek át. Felkerestük Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítőt, aki már több hangszert hozott Erdélybe, így az év tavaszán került hozzánk a németországi Bottrop városából egy 22 regiszteres, 2 manuálos, Franz Breil orgonaépítő által készített pedálos orgona. Korábban új hangszer vásárlását terveztük, ám az rengeteg pénzbe került volna. Ezt a hangszert a ’60-as években építették, közben használták és karban volt tartva.
– Hogyan jött a koncertsorozat ötlete?
– Az volt az elképzelés, hogy ha már hangszert cserélünk, ne csak a liturgiának feleljen meg, hanem a város életébe vigyen új színt, ezért döntöttünk egy koncertezésre is alkalmas orgona mellett. Bár a templom tetőszerkezete elnyeli az akusztikát, a márvány padlózat ezt némiképpen kompenzálja. Nem volt negatív visszajelzés az orgonaművészek részéről emiatt, sőt, azt mondták, jobban oda kell figyelniük a játékukra, hiszen olyan, mintha egy szobában orgonálnának, itt nincs, ami az apró hibákat „takarja”.
Csengeri-Kostyák Zsuzsa kézdivásárhelyi koncertjén
Fotó: Gergely Zsolt
– Ki adta az első koncertet?
– Az orgonaépítő fia, Pap Attila akkor mesterizett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián orgona szakon, és őt kértük fel, hogy a 2019. október 6-ai szentelés alkalmával adjon a szentmise alatt egy rövid koncertet. Őt személyes kedvencem, Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész, zeneszerző, a Pécsi Tudományegyetem oktatója követte. Évente négy koncertet terveztünk, és bár volt olyan visszajelzés, hogy többre is lenne igény, úgy vélem, ennek akkor jön el az ideje, ha legalább ötven állandó érdeklődője lesz a hangversenyeknek. Jó irányba haladunk, folyamatosan tűnnek fel új arcok a koncerteken, van igény ezekre a koncertekre, ám egyelőre a közönségnevelési időszakban vagyunk.
– A közönségnevelés mellett célom, hogy a fiataloknak lehetőséget nyújtsak az orgonatanulásra, illetve koncertezésre. Megjegyzem, városunk szerencsés helyzetben van, hiszen a kantai Szentháromság- és a református templomban is van megfelelő hangszer a gyakorlásra. Zsolt fiam érdeklődött az orgona iránt, így felvettük a kapcsolatot Csengeri-Kostyák Zsuzsával, a kolozsvári Sigismund Toduță főgimnázium orgonatanárával (aki a tavalyi Őszi Sokadalom keretében a sorozat tizedik előadója volt – szerk. megj.), hogy egyetemi felvételire készítse fel őt. A fiam a felvételire készített programot adta elő, ami remek főpróba-lehetőségnek bizonyult, emellett a hangverseny hálaadás volt az őt támogató személyek irányába.
– Február 10-én, pénteken 18 órától Erich Türk orgonaművész, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia orgona- és csemballótanárának koncertje lesz hallható.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!