Hirdetés
Hirdetés

Aki mindig ad(ott) valami újat – 55 éve hunyt el Füst Milán

Volt ebben az emberben valami nagyon különleges és megfoghatatlan •  Fotó: Fortepan / Hunyady József

Volt ebben az emberben valami nagyon különleges és megfoghatatlan

Fotó: Fortepan / Hunyady József

Az író, akinek szövegei soha nem lesznek elavultak, mert mindig mást és mást fedez fel bennük az ember, pontosan ma ötvenöt éve halt meg Budapesten. Füst Milán a magyar irodalomtörténet egyik legkülönlegesebb alakja, akinek legismertebb regényéből nemrég film is készült.   

Katona Zoltán

2022. július 26., 17:282022. július 26., 17:28

2022. július 26., 22:412022. július 26., 22:41

Vannak a világirodalom remekművei között nagyon emlékezetes első mondatok vagy első néhány mondatok. Hirtelen a 22-es csapdája („Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt.”) vagy a Száz év magány („Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe.”) jut eszembe, de Füst Milán főműve, A feleségem története így kezdődik: „Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal.”

Mély nyomorból a szellemi elitbe

Eredetileg Fürst volt a vezetékneve, igen szegény zsidó kispolgári családba született 1888-ban, nyolcéves korában veszítette el édesapját, nagyon szegényen éltek édesanyjával, ennek ellenére jogi és kereskedelmi egyetemet is végzett, tanítani kezdett, elképesztő előadó volt a visszaemlékezések szerint.

Hirdetés

Verseivel a Nyugatban jelentkezett, 1913-ban jelent meg az első verseskötete, majd ezt Az elmúlás kórusa (1921) és Válogatott versei (1934) követik, utóbbiban már átdolgozott, átírt versek is vannak, Újak és Régiek címekkel osztja kétfelé ezeket a verseket, amelyekhez 1948-ban még jött a Szellemek utcája. Nagynevű kortársai és barátai, Kosztolányi, Karinthy és Babits nagyjából egy évtizede elhunytak már, pedig a harmincas években Füst Milán velük számított egy írógenerációnak, a Nyugat akkori nemzedékének.

Regények, kisregények, szabadversek, drámák, napló  

A feleségem története kétségtelenül a legjobb és legnagyobb jelentőségű műve, de azt tudni kell, hogy Füst Milán mindent írt, mai megfogalmazással élve mindent IS – viszont a verseit, kisregényeit, egyáltalán a műveit még életében, a későbbi kiadások alkalmából javította, javítgatta, ugyanakkor rostálta is. Az újabb kötetekhez írt előszavaiból lehet ezt tudni, azt vallotta, hogy az olvasó és a mű megérdemel annyit, hogy a szerző csiszolgassa azokat – egyébként Faludy György is ezt vallotta, ahogy a legújabb, róla készült monográfiából is kiderül.

A híres kezdőmondat •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

A híres kezdőmondat

Fotó: Katona Zoltán

Az is tény, hogy művei megjelenésükkor nem arattak osztatlan sikert, Füst Milán csak idősebb korában lett ünnepelt és elismert író, addig könyvei, drámái nem feltétlenül kaptak jó kritikákat, utólag az irodalomtörténészek úgy vélik, hogy egyszerűen nem volt felkészülve rá az olvasóközönség és az akkori irodalom- és színházkritikusok. A drámaírásból elege is lett, viszont az 1942-ben megjelent regényét ő is élete fő művének tartotta. Hét évig (!) írta úgy, hogy gyakorlatilag nem vett tudomást a világról.

Idézet
„Szerzetesi életet éltem a hét év alatt, egyetlen egyszer sem voltam színházban, moziban, nem olvastam újságot, s nem hallgattam rádiót”

– mondta később erről az időszakról, majd azt is elmondta, hogy a rengeteg felgyűlt papírral, mintegy negyvenezer oldalnyi vázlattal és jegyzettel hat hétig fűtötte fürdőkályhát.

Sajnos Budapest ostromakor több kész kézirata is megsemmisült, ezek egy részét újra tudta írni a háborút követően – habár 1948-ban az elsők között kapta meg az akkor alapított Kossuth-díjat, a Rákosi-rendszerben nem jelenhettek meg a munkái. 1955, illetve az 1956-os forradalom után, a hatvanas években,

élete alkonyán kapott meg szinte minden elismerést, ami járt volna neki, emellett az ötvenes évek végén több nyelvre is lefordították A feleségem történetét, a Nobel-díj várományosa is volt, végül nem kapta meg.

Még az 1919-ben viselt dolgai miatt (szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban, az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének volt a vezetője) a húszas-harmincas években nem volt könnyű publikálnia, az a rendszer ugyanis nem nézte jó szemmel azokat, akik a vörösök (rém)uralma alatt valamilyen szerepet vállaltak, még ha később meg is bánták azt.  

Otthonában, 1963-ban •  Fotó: Fortepan / Hunyady József Galéria

Otthonában, 1963-ban

Fotó: Fortepan / Hunyady József

Naplóját (ami tulajdonképpen egy szellemi utazás) negyven éven át (1914 és 1944 között) írta, de a fennmaradt kéziratokról mindig nagyon furcsán beszélt, elvileg megsemmisült egy része, de nem zárható ki, hogy ő tette ezt meg – körülbelül egyharmada jelent meg eddig az irodalmi szakma szerint. Volt ebben az emberben valami nagyon különleges és megfoghatatlan, hiszen elképesztő műveltsége volt, írásaiban rengeteg bölcselet van, nagy idézeteket lehet kiszakítani a műveiből, főleg a naplóiból. Írásművészetéről disszertációk születtek-születnek, művei nagyon magas színvonalúak. 

A hatvanas években már csak kerekesszékkel tudott közlekedni, állandóan beteg volt, pedig ebben az időszakban a drámáit is sorra bemutatták a budapesti színházak. 1967. július 26-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben van.

korábban írtuk

Konvenció és szépség: Enyedi Ildikó legújabb alkotása nem egy divatos filmes bravúr, de jó nézni
Konvenció és szépség: Enyedi Ildikó legújabb alkotása nem egy divatos filmes bravúr, de jó nézni

Enyedi Ildikó legújabb alkotása, A feleségem története egy mély, mondhatni hagyományos kosztümös dráma, mely nincs teljesen összhangban az aktuális filmes trendekkel, ennek ellenére igencsak szerethető.

Egy film és a könyvek a polcon

Fő művét még Huszárik Zoltán is szerette volna megfilmesíteni a hetvenes években, ám akkor nem volt elég pénz rá, még nemzetközi koprodukcióban sem, ám Enyedi Ildikó már a nyolcvanas évek végén írt egy első forgatókönyvet a regényből – nagyon nem lehetett egyszerű már az sem, de 2021-ben végül elkészült a filmje, Störr kapitányt a holland Gijs Naber, Lizzyt a francia Léa Seydoux alakítja.

Majdnem háromórás, a magyarországi mozikban tavaly ősz óta látható – ahogy az várható volt, nem ömlenek a tömegek a moziba rá, de ha valami különleges élményre vágyunk, és van rá lehetőségünk, nézzük meg.

Naplójának hátsó borítóján a fényképen nem tűnik betegnek, pedig egész életében az volt... •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Naplójának hátsó borítóján a fényképen nem tűnik betegnek, pedig egész életében az volt...

Fotó: Katona Zoltán

No de ott vannak Füst Milán könyvei, ezeket néha vegyük le a polcról, mert akár egy szabadverset (a magyar irodalomban az egyike volt a szabadvers meghonosítóinak), akár egy kisregényét olvassuk, Füst Milán írásművészete igen magas minőség – ha nem jön be, természetesen tegyük le, de később, pár év múlva vegyük elő megint, hiszen tipikusan az az író, aki mindig képes meglepetést okozni. Kétségtelenül A feleségem története a legjelentősebb, annak igen kifinomult nyelvezete miatt is, és habár egy kapcsolat története, ami banálisnak tűnik, a regény igen mélyre visz. Többször elolvasva még több dolgot fedezhetünk fel benne, igen nagy hatással lehet olvasójára.  

A csajunknak, barátnőnknek, feleségünknek ajándékba ne vegyük meg A feleségem törtnetét, rossz ómen lehet. De a könyvespolcon legyen ott!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Hirdetés