Fotó: A feleségem története
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik nagy reménysége volt Enyedi Ildikó legújabb alkotása, A feleségem története. A filmet a közönség és a francia kritika magasztalta ugyan, de a nemzetközi szakemberek nem voltak elragadtatva tőle. Nem kapott díjat. A magyar rendezőnő alkotása egy mély, mondhatni hagyományos kosztümös dráma, mely nincs teljesen összhangban az aktuális filmes trendekkel, ennek ellenére igencsak szerethető.
2021. augusztus 24., 18:442021. augusztus 24., 18:44
Enyedi Ildikó Arany Pálma-esélyesnek vélt filmje Füst Milán A feleségem története: Störr kapitány feljegyzései című regénye alapján készült,
Az események a múlt század húszas-harmincas éveiben játszódnak: az elsősorban teherhajókon szolgáló Störr kapitány (Gijs Naber) egy banális beszélgetés nyomán hirtelen felindulásból megkéri az első nő (Léa Seydoux) kezét, aki belép az étterembe, ahol éppen ül. Tény, hogy a kapcsolat kezdete nem idillikus, de annyira izgalmas és szokatlan, hogy akár idillt is tartogathatna.
Fotó: A feleségem története
Az eseményeket a féltékeny férj nézőpontjából látjuk, így vele együtt gyanakszunk.
A történet, illetve az, amit látunk, amit átélünk, egyaránt dicséri az írót és a rendezőt: a néző érzi a kapitány féltékenységét, kételyeit, vele együtt akarjuk követni az ártatlan arcú, de kacér tekintetű nőt sétáira, találkozóira. Störr kapitány féltékenysége, bizalmatlansága, valamiféle kisebbségi komplexussal egészül ki, hisz
Fotó: A feleségem története
Enyedi Ildikó a romantikus és drámai történetet hét fejezetre bontotta, hét logikai egységre. Bár az egységek – leckék – mondandója valamelyest eltérő, központi motívumuk ugyanaz:
Noha a történet, illetve az események viszonylag banálisak, lassúak, mégis túlzás a filmet vontatottnak titulálni – mint sok kritikus tette. Tény, hogy vannak felívelő és langyosabb fázisai az alkotásnak, de minden egység fontos ahhoz, hogy megértsük Störr kapitányt és a feleségéhez való viszonyát.
Fotó: A feleségem története
A film egyik legnagyobb erőssége az operatőri munka és a látványvilág. A jól megkomponált, megragadott képek néhány esetben sokkal többet mondanak, mint a párbeszédek. Rév Marcell operatőr képei megelevenítik Láng Imola látványtervező szobabelsőit, utcaképeit,
A főszereplőket alakító Gijs Naber és Léa Seydoux a nemzetközi kritikától kapott hideget is, meleget is. Mindenképp jó döntés volt a holland főhős szerepére holland színész választani, s bár sokak szerint Gijs Nabernek nem tudjuk elhinni, hogy a férj szerelmes, őrlődik, de tulajdonképpen a visszafogottsága, enyhe félszegsége, sajátos stílusa és humora tökéletes megjelenítői annak, ahogyan a fél életét a tengeren leélt kapitány kezeli a kapcsolatait, az életét a szárazföldön.
• Videó: Mozinet
Léa Seydoux-t sokan túl szépnek tartották a feleség szerepére, ugyanis a regény szerint, néha maga Störr kapitány is ráeszmél, hogy a felesége nem is olyan szép nő, mint ahogy ő érzi féltékeny, szerelmes pillanataiban. Léa Seydoux ettől függetlenül
Nem erős karakter, néha súlytalan, de talán nem is követeli meg a szerep.
A film legnagyobb hibája épp az, ami miatt sokaknak tetszeni fog: egy szép feldolgozás, amit a rendezőnő nem hozott a mába, nem aktualizált, talán nem is akart vele feltétlenül üzenetet, mondandót közölni.
Fotó: A feleségem története
A feleségem története egy szerelmi dráma, amibe kellemesen bele lehet süppedni, csodálva a képeket, a pompás ruhákat, díszleteket, és jól eső távolságtartással követni két ember vergődéseit.
A film várhatóan szeptembertől lesz látható a magyarországi mozikban, és remélhetőleg néhány hónapon belül hozzánk is megérkezik.
A feleségem története (2020), magyar-német-olasz filmdráma
Rendező: Enyedi Ildikó
Író: Füst Milán
Forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó
Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András, Maren Ade, Jonas Dornbach, Janine Jackowski, Flaminio Zadra
Operatőr: Rév Marcell
Vágó: Szalai Károly
Zene: Teho Teardo
Szereplők: Gijs Naber, Léa Seydoux, Louis Garrel, Jasmine Trinca, Sergio Rubini, Josef Hader, Simone Coppo, Ulrich Matthes, Udo Samel, Luna Wedler, Funtek Sándor
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!