
Fotó: A feleségem története
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik nagy reménysége volt Enyedi Ildikó legújabb alkotása, A feleségem története. A filmet a közönség és a francia kritika magasztalta ugyan, de a nemzetközi szakemberek nem voltak elragadtatva tőle. Nem kapott díjat. A magyar rendezőnő alkotása egy mély, mondhatni hagyományos kosztümös dráma, mely nincs teljesen összhangban az aktuális filmes trendekkel, ennek ellenére igencsak szerethető.
2021. augusztus 24., 18:442021. augusztus 24., 18:44
Enyedi Ildikó Arany Pálma-esélyesnek vélt filmje Füst Milán A feleségem története: Störr kapitány feljegyzései című regénye alapján készült,
Az események a múlt század húszas-harmincas éveiben játszódnak: az elsősorban teherhajókon szolgáló Störr kapitány (Gijs Naber) egy banális beszélgetés nyomán hirtelen felindulásból megkéri az első nő (Léa Seydoux) kezét, aki belép az étterembe, ahol éppen ül. Tény, hogy a kapcsolat kezdete nem idillikus, de annyira izgalmas és szokatlan, hogy akár idillt is tartogathatna.
Fotó: A feleségem története
Az eseményeket a féltékeny férj nézőpontjából látjuk, így vele együtt gyanakszunk.
A történet, illetve az, amit látunk, amit átélünk, egyaránt dicséri az írót és a rendezőt: a néző érzi a kapitány féltékenységét, kételyeit, vele együtt akarjuk követni az ártatlan arcú, de kacér tekintetű nőt sétáira, találkozóira. Störr kapitány féltékenysége, bizalmatlansága, valamiféle kisebbségi komplexussal egészül ki, hisz
Fotó: A feleségem története
Enyedi Ildikó a romantikus és drámai történetet hét fejezetre bontotta, hét logikai egységre. Bár az egységek – leckék – mondandója valamelyest eltérő, központi motívumuk ugyanaz:
Noha a történet, illetve az események viszonylag banálisak, lassúak, mégis túlzás a filmet vontatottnak titulálni – mint sok kritikus tette. Tény, hogy vannak felívelő és langyosabb fázisai az alkotásnak, de minden egység fontos ahhoz, hogy megértsük Störr kapitányt és a feleségéhez való viszonyát.
Fotó: A feleségem története
A film egyik legnagyobb erőssége az operatőri munka és a látványvilág. A jól megkomponált, megragadott képek néhány esetben sokkal többet mondanak, mint a párbeszédek. Rév Marcell operatőr képei megelevenítik Láng Imola látványtervező szobabelsőit, utcaképeit,
A főszereplőket alakító Gijs Naber és Léa Seydoux a nemzetközi kritikától kapott hideget is, meleget is. Mindenképp jó döntés volt a holland főhős szerepére holland színész választani, s bár sokak szerint Gijs Nabernek nem tudjuk elhinni, hogy a férj szerelmes, őrlődik, de tulajdonképpen a visszafogottsága, enyhe félszegsége, sajátos stílusa és humora tökéletes megjelenítői annak, ahogyan a fél életét a tengeren leélt kapitány kezeli a kapcsolatait, az életét a szárazföldön.
• Videó: Mozinet
Léa Seydoux-t sokan túl szépnek tartották a feleség szerepére, ugyanis a regény szerint, néha maga Störr kapitány is ráeszmél, hogy a felesége nem is olyan szép nő, mint ahogy ő érzi féltékeny, szerelmes pillanataiban. Léa Seydoux ettől függetlenül
Nem erős karakter, néha súlytalan, de talán nem is követeli meg a szerep.
A film legnagyobb hibája épp az, ami miatt sokaknak tetszeni fog: egy szép feldolgozás, amit a rendezőnő nem hozott a mába, nem aktualizált, talán nem is akart vele feltétlenül üzenetet, mondandót közölni.
Fotó: A feleségem története
A feleségem története egy szerelmi dráma, amibe kellemesen bele lehet süppedni, csodálva a képeket, a pompás ruhákat, díszleteket, és jól eső távolságtartással követni két ember vergődéseit.
A film várhatóan szeptembertől lesz látható a magyarországi mozikban, és remélhetőleg néhány hónapon belül hozzánk is megérkezik.
A feleségem története (2020), magyar-német-olasz filmdráma
Rendező: Enyedi Ildikó
Író: Füst Milán
Forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó
Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András, Maren Ade, Jonas Dornbach, Janine Jackowski, Flaminio Zadra
Operatőr: Rév Marcell
Vágó: Szalai Károly
Zene: Teho Teardo
Szereplők: Gijs Naber, Léa Seydoux, Louis Garrel, Jasmine Trinca, Sergio Rubini, Josef Hader, Simone Coppo, Ulrich Matthes, Udo Samel, Luna Wedler, Funtek Sándor
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!