
Bordás Mária diákjaival. Versenyekre, vetélkedőkre is készíti őket
Fotó: Facebook
Kémikusnak készült, de úgy látszik, Istennek más tervei voltak vele – a margittai Horváth János Gimnáziumban tanító Bordás Mária református vallástanár életútjáról, hivatásáról, a hitoktatás kihívásairól mesél az e heti Erdélyi Naplóban.
2019. október 03., 10:542019. október 03., 10:54
2019. október 03., 10:582019. október 03., 10:58
Éljünk bár a csodás technikai fejlettség korában, az ember Istenhez való viszonya mit sem változott, ugyanúgy szükségünk van rá, mint az előző korok embereinek. Sőt ebben a nagy szabadságban, amikor minden hagyományos értéket megkérdőjeleznek, még inkább. A heti egy vallásóra nem sok, a semminél viszont több. De mint minden nevelés, a vallásos nevelés is a családban kezdődik. A szülő példáján keresztül nevelődik a gyermek is, és nem is annyira a szavak, mint inkább a tettek maradnak meg benne.
Aki ilyen alapvetéssel érkezik az iskolába, nyitottabb, befogadóbb a vallásórán is – hangsúlyozza Bordás Mária, aki úgy tartja, hogy vallástanárként végzi a magvetés szolgálatát, de a növekedést Isten adja. Ugyanakkor a szülői nevelést nem pótolhatja semmi, tévedés azt hinni, hogy majd az iskolában megnevelik a gyermeket. A szülő által épített alaphoz rakják a pedagógusok hozzá a magukét sok türelemmel és szeretettel.
A cél az lenne, hogy a vallásóra ne csak olyan óra legyen, amin »legyünk túl«. Ha első óra, álmosak, ha utolsó, fáradtak, ha közben van, akkor megtörténhet, hogy valamilyen felmérőre kellene tanulni. Így aztán meg kell dolgozni a figyelmükért, az együttműködésükért. A kicsiket még könnyen el lehet varázsolni, ők játékosan hamar bevonhatók a tevékenységbe. A kamaszoknál kezdődik a kihívás.”
A teljes interjú a Székelyhon és a Krónika napilapok kiadványaként megjelenő Erdélyi Napló e heti kiadásában olvasható.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!